Az uniós átlag negyedét sem fizetjük az áramért és a gázért

Februárban is tartotta legkedvezőbb helyét az Európai Unióban a háztartások számára a bruttó végfelhasználói villamos energia ára. A rezsicsökkentésnek köszönhető adatot a finnországi VaasaETT elemzőcég mutatta ki a Magyar Energetika és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint az Energia Kontrol Austria megbízásából. 

A VaasaETT az uniós országokén kívül figyelembe veszi az Európai Energiaközösség egyes országai (Montenegró, Norvégia, Szerbia és Ukrajna, ezenkívül Nagy-Britannia és Svájc) fővárosának adatait is. A budapesti adat lényegében a rezsicsökkentés több mint 10 éve alatt csak olyankor változott a havonként elkészített, euróban készített elemzésben, amikor változott a forint-euró árfolyam is.

Áram: Párizs volt a hónap nyertese, Oslóban nagyon pórul jártak

Az eltérő árképzési modellek, illetve piaci körülmények miatt a vizsgálatba bekerült 33 fővárosból 15-ben drágult az áram, 17-ben nem változott. 

A vizsgált árak Párizsban 8 százalékkal estek, egyébként ez volt februárban az egyetlen, említésre méltó csökkenés. A francia főváros lakosai annak köszönhetik a szerencséjüket, hogy az árhatóság (CRE) csökkentette a végfelhasználói tarifát, miután esett az azon belüli villamosenergia-összetevő piaci ára. Tulajdonképpen a tarifa zsugorodhatott volna 8 százalékkal jobban is, de ezt az energiaadó és a rendszerhasználati díj február 1-jétől hatályos emelése nem engedte.  

Oslóban viszont 15 százalékkal megugrott a bruttó végfelhasználói ár, miután a Nord Pool tőzsdén a januári közel duplájára emelkedtek a nagykereskedelmi árak, arra reagálva, hogy szűkült a kínálat a víz- és szélerőművek megcsappant termelése miatt. A háztartások szintjén megjelenő drágulás még azt a támogatást is elnyelte, amelyet a kormány a kilowattóránként 75 örés (øre) nagykereskedelmi ár esetén nyújt.

Mindhárom balti főváros lakosainak nagyobb lett az áramtarifájuk (Vilnius 7 százalék, Riga 7 százalék és Tallinn 5 százalék), különböző okokból. Szintén szerepe volt

• a folyamatos, nagy hidegnek, amely erősítette a villamos eneregia iránti keresletet,
• ahogyan a szél- és a vízerőművek szerényebb termelésének,
• továbbá az Észtország és Finnország közötti Estlink2 vezeték sérülésének.

Erre a kábelre nagy szerep jut az olcsóbb finn áram importjában olyan időszakokban, amikor magasabbak a nagykereskedelmi árak.

Gáz: ideges maradt a piac, sok minden alakította a rezsit

Egyszázalékos volt februárban a lakosság által vásárolt földgáz átlagos bruttó árának növekedése is. A vizsgált 27 fővárosból 12-ben volt áramelkedés, 14-ben nem volt változás, míg Rómából szerény, 1 százalékos csökkenésről érkezett adatt. Az Európában meghatározó, hollandiai TTF gáztőzsdén tovább erősödve 58 eurós új, megawattonkénti rekordra nőtt a jegyzés február 10-én, utoljára 2023 februárjában lehetett hasonlót tapasztalni. A csúcsot azonban éles, 45 eurón landoló csökkenés követte. Az árak azért nőttek, mert

• nem érkezik az év eleje óta gáz Ukrajnán keresztül,
• a hideg növelte a keresletet,
• kevés áramot lehetett megújulókkal termelni, ez is emelte a gáz keresletét,
• a nagy igény miatt felgyorsult a tárolók gázának felhasználása.

Az átlagos európai tárolói szint 50 százalék alá esett, míg tavaly ilyenkor 67 százalékon állt a mutató. Válaszul az EU azt tervezi, hogy lazítja a tárolók feltöltési kötelezettségét. Ennek lehetősége és a geopolitikai okok is növelik az európai gázpiaci bizonytalanságokat.

A lakossági gáz februárban Athénben drágult a legnagyobb mértékben: 4 százalékkal. A görögországi árképzést döntően a TTF jegyzéseihez kötik.