Kiva: ötezer kisvállalkozással bővülhetne a kedvezményesen adózók köre
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA tervek szerint 2026 januárjától az eddigi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintos árbevételi értékhatárig nő majd a kisvállalati adó (kiva) választhatósága – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szaktárca, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közötti együttműködési megállapodás aláírásakor. Mint ismert, a kivát azok a vállalkozások választhatják, amelyeknek az árbevétele nem haladja meg a 3 milliárd forintot, és legfeljebb 50 főt foglalkoztatnak.
Kiva: még szélesebb kör vehetné igénybe
A nemzetgazdasági miniszter a kivás bejelentésekhez kapcsolódóan azt is jelezte, hogy szélesebb kör számára teszik elérhetővé a kisvállalati adózást. Így tehát:
- amellett, hogy az eddigi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintos árbevételi értékhatárig nő majd a kiva választhatósága,
- az adóalanyiság megszűnése az eddigi 6 milliárd helyett 12 milliárd forintos határnál következik be,
- valamint az eddigi 50 helyett 200 fős alkalmazotti határig emelik a kiva választhatóságát.
Már januárban tudni lehetett egyébként, hogy a kormány tervezi a kisvállalati adózás értékhatárának emelését, de korábban még csak az 5–10 milliárd forintos értékhatárokról volt szó.
Ehelyett a jelenlegi 3–6 milliárd forintos értékhatárokat 6–12 milliárdra emelik. Vagyis ez azt jelenti, hogy 6 milliárd forintig belép, 12 milliárd forintnál kilép az adózó cég.
Tehát mivel kétszeresére emelkedik a korlát, a kivát választó vállalkozásoknak mindaddig nem kell kilépniük, amíg az árbevételük el nem éri a 12 milliárd forintot, foglalkoztatotti létszámuk pedig 200 főre emelkedhet.
Miért egyszerűbb kivitelezni a kivás változtatásokat?
Egy esetleges változás a kiva esetében annyiban tér el az áfától, hogy itt nincs semmilyen uniós előírás vagy háttérszabály, az úgynevezett közvetlen adók, mint a társasági adó és a kiva, meghatározása lényegében teljes egészében tagállami hatáskör – mondta el lapunknak Fischer Ádám, a Niveus együttműködő jogi partnere.
A szakértő szerint mindössze egy-egy részelemükben vannak uniós szabályok, amelyeket be kell tartani, illetve nem lehet a vállalkozások között diszkriminálni: például a magyar és az uniós tulajdonban álló cégek megkülönböztetése tiltott. Ezért a kiva értékhatárainak meghatározása csak és kizárólag a magyar kormányon múlik – hívta fel a figyelmet.
Mint jelezte: a kiva népszerűsége okán a korlátokat már többször emelték az elmúlt évtizedben, így teljesen illik a trendbe ez a bejelentés az újabb változásról, amellyel a jelenleg 100 ezer körüli céges kör tovább bővülhet.
az értékhatár megduplázásával közel 5 ezer vállalkozással bővülne a jogosulti kör, az érintett vállalatok pedig több mint 150 ezer embert foglalkoztatnak.
A kormány hosszú távú célja ezzel a módosítással, ahogy korábban is elhangzott, az, hogy valamennyi kisvállalkozás és a kisvállalkozásból középvállalattá fejlődő vállalkozások is alkalmazni tudják a kivaalanyiságot.
