Óriási naperőművet állított működésbe a Mol – húszezer háztartást képes kiszolgálni

Magyarországnak reális, fenntartható és a versenyképességét erősítő megújuló alapú energiatermelésre van szüksége, nem pedig irreális célokat kitűző uniós zöldstratégiára, amely máris szedi az áldozatait a nagyvállalatai beruházásai körében – értettek egyet a Magyar Megújuló Energia Szövetség konferenciájának előadói.  

Ballószögön megkezdte a termelést a Mol 66 megawattos naperőműve – jelentette be Bacsa György, a Mol csoport és a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. A létesítmény

• 100 hektáros,
• 113 ezer panelből áll,
• termelése 20 ezer háztartás ellátására elég.

Mint az igazgató ismertette, a Mol csoportnak számos megújulóprojektje fut. A ballószögi nélkül is

• van már 200 megawattnyi naperőműve,
• ezenfelül számítandó az Alteo megújulóportfóliója,
• átadta a zöldhidrogén-üzemét, és
• további fejlesztései közé tartoznak a biogázüzemek.

Az ideológiavezérelt zöldgazdság nem vezet sehová

Bacsa György kijelentette, hogy miközben a fenntarthatóság és a körkörös gazdaság összekapcsolódik, ahhoz, hogy ez versenyképesen történjen, szabályozói támogatásra is szükség van. 

Nagy európai beruházások maradnak el és mennek külföldre, ezeket nehéz lesz visszacsábítani. Az igazgató szerint ezért befogadónak kell maradnunk a legtöbb technológiával szemben, az értéklánc legtöbb elemét Európában kell tartanunk. Ez a valódi zöldátmenet, nem pedig egy-két kiragadott cél teljesítése. A 2030-as célok teljesítése valójában csak egy olyan folyamat kezdete, amelynek a jó része Európában nem fog teljesülni. El kell dönteni, hogy min legyen a hangsúly, és mit sorolunk hátrább.

Közép-Európával közös uniós tervekre van szükség

Áldott Zoltán, a Mol Nyrt. felügyelőbizottságának elnöke a körforgásos, fenntartható gazdaság kapcsán rámutatott, óriási beruházásokra, hosszú átfutási időre és e beruházások támogatására van szükség. Magyarország energiakiszolgáltatottságát erősíti, hogy nincs tengerpartja, és másoktól kell energiát vásárolnia. A megújulók területén sem olyanok az adottságai, mint más országoknak, például a napsütéses órák száma nem akkora, mint tőlünk délebbre, és a földhővagyonunk sem olyan, mint Izlandé.

Vagyis úgy kell bővíteni a megújuló alapú energiatermelést, hogy tisztában kell lennünk azzal, milyen terepen dolgozunk. Nem vagyunk Izland, mások a költségeink, innovációra van szükség, a vállalatainkra nem terhelhetők akkora kiadások, mint a nagyobb, nyugati országok vállalataira.

Uniós szinten erősíteni kell az ipart, ehhez pedig erős közép-európai vállaltokra van szükség Áldott Zoltán érvelése szerint. „Tegyék félre a tervgazdálkodást, nyissanak felénk, hagyjanak számunkra is levegőt. Olyan közös terveket fogalmazzanak meg, amelyeknek mi is a részei vagyunk” – javasolta.

Lantos Csaba: jól állunk a klímacélok teljesítésével

„Tegnap hirdettük meg a 440 milliárd forintos Jedlik Ányos programot” – idézte fel Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Reményei szerint a pénz a józan zöldirányú fejlesztéseket fogja segíteni a fenntartható és megfizethető jövő érdekében. Magyarország a zöldklímabajnokok csoportjába tartozik az 1990-es szinthez képest elért 43 százalékos (nettó értékben 48 százalékos) bruttó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével.

Besegítenek majd a gázblokkok

További 3-4 százalékos kibocsátástcsökkenést ígér az 530 megawattos mátrai, majd a két 500 megawattos tiszai gázturbina felépítése, ezzel pedig elérjük az uniós szinten megcélzott 55 százalékos mérséklést.
Ennek azonban költsége van. Az EU mintegy 66 százalékban függ a rajta kívülről érkező energia importjától. A magyar arány 66,5 százalék annak ellenére, hogy tavaly a belföldi olajtermelés 1 millió tonna, a földgáztermelés 1,9 milliárd köbméter fölé nőtt. Az Európai Unió egyébként a globális szén-dioxid-kibocsátásnak a 7 százalékáért felel. Magyarországra ebből 0,15 százalék jut, amely az említett gázblokkok révén 0,1 alá eshet.

Atomipar és megújuló energia

A magyar energiaszuverenitás egyik alapja a nukleáris energia. A Paksi Atomerőmű üzemidejét húsz évvel meg kívánjuk hosszabbítani, ezt kiegészíti majd a két új paksi blokk, és lehet, hogy még ez sem lesz elég. Tavaly Magyarország áramfogyasztása 2,8 százalékkal nőtt.

A másik alap a megújuló – magyarázta Lantos Csaba. A Mol ballószögi naperőművével még tovább nőnek e kapacitások, sőt, meg is haladják az eddigi idei legnagyobb termelési csúcsot, a 7,76 gigawattot. Közben rekordokat dönt a fogyasztás is. Ám miközben adott időszakokban nő az áramexportunk, más időszakokban nulla vagy negatív az áram ára. Ezen változtatni kell az egész áramhálózat újraalakításával. Ezzel rengeteg dolga lesz a Mavirnak és az elosztóknak is. 

Az egyik lehetőségünk a földhő hőjének nagyobb hasznosítása. A terület két éve indult belendítése révén már kilenc helyen történt sikeres fúrás. A beruházók egyébként csak akkor kapnak fúrási engedélyt, ha a felhozott vizet hasznosítás után vissza is sajtolják a földre. Jelenleg a 674 ezer hazai távfűtéses lakás 10 százalékát a föld hőjével fűtik, és az arány földhővel növelhető. Ennek köszönhetően Magyarország tavaly 8,5 milliárd köbméteres gázfogyasztása évi 1 milliárd köbméterrel csökkenhet.

Érezhető nagyságú ipari tárolóink lesznek

Alapozhatunk a biomasszára is úgy, hogy a keletkező biogázból biometánt állítunk elő, majd betápláljuk a földgázhálózatba. A biometán kerülhet ideiglenesen az összesen 6,3 milliárd köbméter kapacitású föld alatti gáztártárolóink valamelyikébe. Nekünk a gáztárolók a legnagyobb energiatárolónk. Az energiatárolás az áramimport csökkentése miatt kiemelkedően fontos. Az országban jelenleg 50 megawattnyi nagy, már ipari méretű energiatároló működik, amelyet 2026 végére 450 megawattra növelnénk. Ez az ország árigényéhez képest már érezhető nagyság. A 2030-as cél már 1 gigawatt kapacitás.