Gene Hackman és felesége, Betty Arakawa februári halála, elsősorban a tragikus körülmények miatt azóta is folyamatosan foglalkoztatja a közvéleményt. A halálesetekkel kapcsolatos kérdések mellett a néhai hollywoodi sztár örökségének sorsa is állandó téma. Gene Hackman 80 millió dolláros, vagyis forintban számítva csaknem 30 milliárdos végrendeletében ugyanis a hírek szerint nem szerepelnek a színész gyermekei, Christopher, Elizabeth és Leslie. Ők azóta sem nyilatkoztak nyilvánosan az ügyben, de úgy tudni, a bonyolult helyzet és az öröklési szabályok miatt jelenleg is tart a hagyatéki harc és még mindig bizonyalan, ki kapja meg a legenda után maradt jelentős örökséget.
Mint ismert, Gene Hackman és felesége, Betsy Arakawa holttestét február 26-án találták meg új-mexikói otthonukban. Az orvosszakértői vizsgálatok szerint a színész valószínűleg február 18-án hunyt el, míg párja halálát egy héttel korábbra teszik. A nyilvánosságra került okiratok szerint Hackman teljes, körülbelül 80 millió dolláros vagyonát feleségére hagyta volna, aki viszont – nem lévén leszármazottja – jótékonysági szervezeteket jelölt meg saját végrendeletében.
Arakawa úgy rendelkezett, hogy Hackmanre hagyja vagyonát, azzal a kitétellel, hogy ha egymás után 90 napon belül meghalnak, hagyatéka egy vagyonkezelőhöz kerül, majd később jótékonysági célokra adományozzák az orvosi költségek fedezése után.
Jogi szakértők nemrégiben azt mondták, hogy mivel a hatóságok szerint Arakawa hét nappal a férje előtt halt meg, Hackman gyermekeinek megvan minden esélye, hogy örököljék a vagyont, annak ellenére, hogy a végrendeletben nem nevezték meg őket. Tre Lovell kaliforniai ügyvéd azonban azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy az öröklési jog értelmében a hagyaték nem fizethető ki mindaddig, amíg nem neveztek meg valamennyi lehetséges kedvezményezettet.
Hozzátette: az öröklési törvénynek megfelelően Hackman gyermekei következnének a sorban, ám az ügyvéd szerint előbb azonban azt is bizonyítaniuk kell, hogy a végrendelet érvénytelen, mert Arakawa Hackman előtt halt meg. Tehát jelenleg semmi sem biztos, csak az, hogy komoly jogviták várhatóak az örökség felosztásával kapcsolatban.
Magyarországon az öröklés szabályait a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) határozza meg és többféleképpen történhet, attól függően, hogy van-e végrendelet, vagy az elhunyt kötött-e speciális szerződést valakivel. De az öröklési jog részletei meglehetősen bonyolultak lehetnek, ezért konkrét esetekben célszerű jogi szakértőhöz fordulni.
A leggyakoribb helyzetek egyike amikor nincs végrendelet, a Ptk. szerint ilyenkor a törvényes öröklés rendje érvényesül. Elsődlegesen az elhunyt leszármazói örökölnek, egyenlő arányban. Ha az elhunyt házastársa is életben van, ő az úgynevezett özvegyi jog alapján haszonélvezeti jogot kap az örökség egy részére, míg a tulajdonjog a leszármazóké. Ha nincs leszármazó, a házastárs örököl. Ha sem leszármazó, sem házastárs nincs, akkor az öröklés az elhunyt szüleire, majd távolabbi rokonaira száll.
A végrendelet egy egyoldalú jognyilatkozat, amelyben az örökhagyó meghatározza, hogy halála után ki örökölje vagyonát. A végrendeletet az örökhagyó bármikor megváltoztathatja vagy visszavonhatja, amíg él, ugyanakkor az örököst érintően nincsen megkötés arra, hogy bármilyen kötelezettséget vállaljon. Ebben az esetben a végrendeletben foglaltak szerint történik az öröklés, a törvényes örökösök, mint például gyerekek, házastárs azonban bizonyos esetekben igényt tarthatnak a kötelesrészre, amely a törvényes örökrészük egyharmada.
Ha valaki biztos akar lenni abban, hogy egy meghatározott személy örököl, és nem szeretné, hogy a törvényes örökösök megtámadhassák a döntést, akkor öröklési szerződés kötése ajánlott egy egyszerű végrendelet helyett. Ez egy kétoldalú szerződés, amelyben az örökhagyó vállalja, hogy halála esetén átadja vagyonát vagy annak egy részét az örökösnek, aki ezért cserébe valamilyen ellenszolgáltatást nyújt, mint például gondozás vagy eltartás.
Annyit érdemes még tudni az öröklési szerződésről, hogy
A Hackman házaspár példáját tekintve, sokan gondolnak a jótékonysági öröklés lehetőségeire, amikor az elhunyt egy jótékonysági szervezetet, vagy mondjuk egy egyházat nevez meg örökösként egy öröklési szerződésben vagy végrendeletben. Ilyenkor a magyar jogrend szerint az adott szervezet, egyház lesz a törvényes örökösök helyett a kedvezményezett. A törvényes örökösök ebben az esetben mindössze a kötelesrészre tarthatnak igényt, ha jogosultak rá, amelynek összege szintén a törvényes örökrész egyharmada, amely pénzben jár.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.