Leépítik a hollandok az állattenyésztést, itt a magyar alkalom?

Hollandiában különösen a sertéstenyésztők érnek el magas jövedelmezőséget – áll a Rabobank holland állattenyésztésről szóló elemzésében, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapja idézett. René Veldman, a Rabobank ágazati vezetője szerint a kocatartó és sertéshizlaló gazdaságok eltérő teljesítményt nyújtanak, a magas trágyakezelési költségek csökkentik egyes gazdaságok nyereségét.

A Rabobank szerint a baromfiágazat is erős gazdasági fejlődést mutat. A tojás- és húsárak rekordszintűek, ami a gazdaságoknak szilárd pénzügyi helyzetet biztosít. Sok gazda a kedvező likviditást a jelzáloghitelek törlesztésére használja fel, mivel az engedélyek hiánya miatt a beruházások aligha lehetségesek. Az új beruházások száma így erősen csökken.

Bürokratikus akadályok az állattenyésztés előtt

A gazdaságok szilárd pénzügyi helyzete ellenére az állatlétszám már nem növekszik úgy, mint korábban, a sikeres éveket követően. Épp ellenkezőleg: a kocaállomány csökken, ahogy Európában is. A sertés- és baromfitenyésztés növekedési potenciálja korlátozott, még akkor is, ha a termelékenység enyhén növekszik. A Rabobank szerint a strukturális akadályok, például az engedélyezési kérdések továbbra is döntő fontosságúak.

Egy december 18-i döntés tovább súlyosbította a helyzetet: ennek értelmében ugyanis az istállók minden átalakításához új természetvédelmi engedélyre van szükség. Igaz ez akkor is, ha a külső megjelenés változatlan marad, vagy a kibocsátások csökkennek. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági üzemek magas kockázatnak vannak kitéve az építési projektek engedélyezésekor, a jogi bizonytalanság pedig jócskán lelassítja a fejlesztéseket és a beruházási hajlandóságot.

Az úgynevezett „stopperrendszer” az állatlétszámra is hatással van. Bár nem világos, hogy valójában hány gazdaság vesz részt a rendszerben, már most is jókora csökkenés tapasztalható. Veldman szerint 

• a beszállítók, például 
• a vágóhidak és a 
• takarmánygyártók,

különösen érintettek, a csökkenő állatlétszám komolyan veszélyezteti a jövedelmezőségüket.

Nyomás alatt a takarmányipar is

Egy másik nyomást gyakorló tényező a növekvő fenntarthatósági előírások. Egyre több takarmánygyártó összpontosít a maradékanyag-áramlásra, ami túlkapacitáshoz vezet az összetett takarmányiparban. Különösen a szövetkezetekbe szervezett termelők képesek kitartani, de küzdenek a csökkenő termeléssel és hozamokkal. Ezek a fejlemények már tükröződnek az éves adatokban. A Rabobank szerint az érintett vállalatoknak nincs idejük a zsugorodó piachoz való alkalmazkodásra. A takarmányágazat ezért egyre inkább külföldön, például a szomszédos országokban keresi az értékesítési lehetőségeket.

A holland állattartóknak már 2023-ban lehetőségük volt a támogatott kiszállásra: az év júliusától kártérítést kaphattak, ha visszavonhatatlanul abbahagyják az állattartást, amire több száz gazdaság jelentkezett is, legtöbbjük a sertéságazatból. Az Európai Bizottság 1,47 milliárd euró értékben járult hozzá a kilépésekhez, két program keretében.