Száraz volt a tél Hevesben is, súlyos aszály fenyeget

Bár mostanában voltak csapadékos napok, vízbőségről nem beszélhetünk – mondta a Heolnak Rácz Lajos, a Szegedi Tudományegyetem klímatörténésze. Ezért is volna szüksége az Alföldnek arra, hogy a Tisza több vizet szállítson a területre, áradás azonban idén nem volt. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a lap megkeresésére azt közölte, hogy a Tiszán levonuló áradás lehetőségét, illetve annak elmaradását nem lehet csak a hóban tárolt vízkészlet mennyiségéhez kötni. Ebből a szempontból a másik meghatározó tényező a tavaszi hónapok csapadékmennyisége, valamint az, hogy a meglévő hótakaró milyen ütemben olvad. Mindezek nagyban befolyásolják az aszály kialakulásának lehetőségét.

Korábban is előfordult már olyan év, amikor nagyon kevés hó volt tavasszal a hegyekben, és mégis kialakult tavaszi árvíz, és előfordult olyan is, amikor a jelentős hótakaró ellenére sem volt igazán nagy áradás. Az persze természetes, hogy ha a télen jelentős hótakaró halmozódik föl a vízgyűjtőkön, akkor számottevően nagyobb az esélye egy tavaszi árvíznek, mint hó nélkül. Sajnos az elmúlt évtizedben inkább olyan tapasztalatuk volt, hogy a téli enyhe időben eső formájában lehulló csapadék „téli” árhullámokat alakít ki.

A tél az igazgatóság szakemberei szerint is nagyon száraz volt, amit a számok is bizonyítanak, hiszen 1901 óta a mostani volt a 12. legszárazabb tél. Így nem csoda, ha 

A vízügyi szakemberek szerint a klímaváltozás egyik már kimutatott hatása a csapadékos napok számának csökkenése, ami nem feltétlenül jelenti a csapadék mennyiségének csökkenését, és inkább a záporos, zivataros esők növekedéséhez vezet, amelyekből viszont kevesebb szivárog a talajba és több folyik le a felszínen. Egy-egy térségben akár egyszerre lehet jelen az aszály és a kisebb vízfolyások kiöntéséből származó vízkár. Ezek mellett ott van még a hőmérsékletek emelkedése, ami növeli a párolgást, és a gyakoribb csapadék elmaradása miatt gyorsabban szárítja ki a talajok felső rétegét is. Ezek a tényezők mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a talajok alsó rétegei kevesebb nedvességet kapjanak, és ennek következtében a talajvíz szintje alacsonyabban maradjon.

Április közepén a harmincnapos csapadéktöbblet a vármegye déli részén 27–36 milliméter volt (a legtöbb Poroszlón), de a Mátrában csupán két milliméterrel esett több a szokottnál, és a Bükkben nem esett több hó, illetve eső, mint a korábbi évben. A 90 napos anomália változatosan alakult a megyében, hiszen míg a Tisza-tó körzetében 16 milliméterrel több eső esett, és Egerben, illetve a megye közepén is az átlagnál 29 milliméterrel több csapadék volt. A megye nyugati és északi részén elmaradás volt, a Kékesen például 34 milliméterrel kevesebb esett az előző évek átlagánál.

A talajvízszintek Heves megyében jellemzően 30-40 centiméterrel vannak a harminc éves átlag alatt. A Jászságban, a Duna–Tisza közén, valamint a Tiszántúl Tiszától távolabb lévő területein egy-két méterrel csökkent a talajvízszint a korábbi átlaghoz képest.