Aszály 2025: idén is megtizedeli a termést?
Az szinte borítékolható, hogy az idei év legmelegebb hónapjait, a májustól szeptemberig tartó időszakot sem ússzuk meg extrém időjárási jelenségek nélkül. A vezető szezonális előrejelző modellek adatai szerint a nyár Európa nagy részén az átlagosnál melegebb lehet, gyakori és intenzív hőhullámokkal, aszállyal. Mindez azt követően, hogy a 2024-es év volt a legforróbb a mérések kezdete óta globálisan és Magyarországon is. A Helyzetkép legújabb epizódjában annak jártunk utána, hogy az időjárás milyen hatással lehet idén a mezőgazdasági termelésre.
A videót itt tudja megtekinteni:
Aszályveszély: a 2022-es rémálmot jó lenne elkerülni
Magyarországon a legnagyobb aszálykárokat a 2022-es év hozta a mezőgazdaságban: az agrárkárenyhítési alap keretében a kormány összesen több mint 50 és fél milliárd forintot fizetett ki a pórul járt gazdáknak. A legtöbb kárbejelentés Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád vármegyékből érkezett. A csapadékhiány rendkívül súlyos következményekkel jár a mezőgazdaságban, ami toronymagasan a legnagyobb vízhasználó, a globális vízfogyasztás körülbelül 70 százalékáért felel.
A szárazság tavaly sem kerülte el Magyarországot, de az aszállyal érintett területek nagysága jóval kisebb volt a 2022-eshez képest. Míg az 1970-es és 1980-as években Magyarország alig 15-20 százaléka volt veszélyeztetve az aszálytól, ma már az ország közel 40-45 százaléka. Az előrejelzések pedig igen aggasztóak: 2060 után ez az arány a mostani trendekkel számolva 85-90 százalékra nőhet.
Ha csak az elmúlt hónapok hazai időjárását nézzük, akkor a mezőgazdaság szempontjából nagyon rosszul indult az év: a téli hónapok történelmi szárazságot hoztak. Tavaly decemberben közel 50, januárban csaknem 35, februárban pedig 50 százalékkal kevesebb csapadék hullott a sokévi átlaghoz képest. Emiatt március közepén, még a 2022-es történelmi aszály évéhez képest is néhány nappal hamarabb kihirdették a tartósan vízhiányos időszakot.
Azóta szerencsére javult a helyzet, márciusban már kellő mennyiségű csapadék érkezett a földekre – mondta a Világgazdaságnak Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke. Ez pedig némi bizakodással töltheti el a kukorica- és napraforgó termelőket, valamint a gyümölcstermesztőket a tavaszi munkák kezdetén.
Eközben az állattenyésztésben jelenleg a legsúlyosabb kockázatot a telepeken pusztító járványok, a ragadós száj- és körömfájás, a madárinfluenza és a sertéspestis jelentik.
Korábbi videóinkat ide kattintva érheti el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.