Aszály 2025: idén is megtizedeli a termést?
Az szinte borítékolható, hogy az idei év legmelegebb hónapjait, a májustól szeptemberig tartó időszakot sem ússzuk meg extrém időjárási jelenségek nélkül. A vezető szezonális előrejelző modellek adatai szerint a nyár Európa nagy részén az átlagosnál melegebb lehet, gyakori és intenzív hőhullámokkal, aszállyal. Mindez azt követően, hogy a 2024-es év volt a legforróbb a mérések kezdete óta globálisan és Magyarországon is. A Helyzetkép legújabb epizódjában annak jártunk utána, hogy az időjárás milyen hatással lehet idén a mezőgazdasági termelésre.
A videót itt tudja megtekinteni:
Aszályveszély: a 2022-es rémálmot jó lenne elkerülni
Magyarországon a legnagyobb aszálykárokat a 2022-es év hozta a mezőgazdaságban: az agrárkárenyhítési alap keretében a kormány összesen több mint 50 és fél milliárd forintot fizetett ki a pórul járt gazdáknak. A legtöbb kárbejelentés Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád vármegyékből érkezett. A csapadékhiány rendkívül súlyos következményekkel jár a mezőgazdaságban, ami toronymagasan a legnagyobb vízhasználó, a globális vízfogyasztás körülbelül 70 százalékáért felel.
A szárazság tavaly sem kerülte el Magyarországot, de az aszállyal érintett területek nagysága jóval kisebb volt a 2022-eshez képest. Míg az 1970-es és 1980-as években Magyarország alig 15-20 százaléka volt veszélyeztetve az aszálytól, ma már az ország közel 40-45 százaléka. Az előrejelzések pedig igen aggasztóak: 2060 után ez az arány a mostani trendekkel számolva 85-90 százalékra nőhet.
Ha csak az elmúlt hónapok hazai időjárását nézzük, akkor a mezőgazdaság szempontjából nagyon rosszul indult az év: a téli hónapok történelmi szárazságot hoztak. Tavaly decemberben közel 50, januárban csaknem 35, februárban pedig 50 százalékkal kevesebb csapadék hullott a sokévi átlaghoz képest. Emiatt március közepén, még a 2022-es történelmi aszály évéhez képest is néhány nappal hamarabb kihirdették a tartósan vízhiányos időszakot.
Azóta szerencsére javult a helyzet, márciusban már kellő mennyiségű csapadék érkezett a földekre – mondta a Világgazdaságnak Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke. Ez pedig némi bizakodással töltheti el a kukorica- és napraforgó termelőket, valamint a gyümölcstermesztőket a tavaszi munkák kezdetén.
Eközben az állattenyésztésben jelenleg a legsúlyosabb kockázatot a telepeken pusztító járványok, a ragadós száj- és körömfájás, a madárinfluenza és a sertéspestis jelentik.
Korábbi videóinkat ide kattintva érheti el.
