Szívják ki a szlovák és az ukrán kereskedők a gázt a magyarországi rendszerből, de ez jó: van bőven gáz a hazai felhasználóknak is, és az import is felfutott. Pezseg a magyar gázpiac.
Jelenleg négy irányból érkezik Magyarországra földgáz, a piac ötödik forrása a belföldi termelés, a hatodik a föld alatti gáztárolók készlete. Miközben a hazai ellátás diverzifikált – igaz, a felhasznált gáz elsődleges forrása Oroszország –, élénk a kivitel is. A felpörgött kereskedés is igazolja, hogy Magyarország ma már pérmiumpiac, és térségi gázelosztó központ – magyarázta a Világgazdaságnak Balogh József energiapiaci szakértő.
Magyarország nélkül nincs régiós energiabiztonság.
A piac élénkülésének, Magyarország térségi szerepe erősödésének egyik szembeszökő jele, hogy miközben Ausztria felől hónapokig nem érkezett földgáz Magyarországra, a közelmúltban újraindult a szállítás. Az onnan beérkező kék energiahordozó adja a teljes tétel közel tizedét. Az Ausztria felőli pluszmennyiségre azért van szükség, mert a kereskedőknek már kevés volt az addigi három országon keresztül fogadott mennyiség. Ezek közül a meghatározó – közel 80 százalékos súllyal – a Szerbia felőli import, ennek a feladója az orosz Gazprom. A második legnagyobb tételt bő 10 százaléknyit Románia felől kapja az ország, és a folyamatos a kisebb mennyiségű horvát behozatal is. Ez utóbbi gáz cseppfolyós formában, tartályhajón érkezik a világpiacról a horvátországi kikötőbe.
Az Ausztria felől a magyarországi gázrendszerbe jutó földgáz azonnal utazik is tovább Szlovákiába. Arról, hogy a Gazprom több gázt indít útnak Szlovákiába a Török Áramlaton keresztül, tegnap számolt be a Világgazdaság. Északi szomszédunkhoz jut a Magyarország által fogadott gáz mintegy harmada. Nincs kizárva, hogy annak egy részét onnan továbbszállítják Ukrajnába.
Ukrajna olyan lendülettel készül a következő télre, hogy már most meghirdetett májusi, sőt, nyári beszállításokat is.
A magyar import több mint ötöde a magyar–ukrán határon távozik, de ez a szám az FGSZ Zrt. virtuális elszámolási pontjának az adata, vagyis nem a tényleges kivitelt, hanem a határon át továbbított mennyiségek egyenlegét mutatja.
A magyar piacot a behozatal mellett a tárolók gáza és a belföldi termelés látja el. Letárolás pillanatnyilag nincs, illetve kevés (március egyes utolsó napjain volt), a kitárolás viszont folyamatos, ezért a gáztárolók töltöttsége tovább csökkenhet. A hazai tárolók töltöttsége bő 36 százalékos a nyilvános uniós statisztika szerint. Ezen belül a nagyobb betárolóképességű Magyar Földgáztároló Zrt. készletei már 20 százalék alatt állnak, a kisebb kapacitású Hexum Zrt.-é pedig 74 százalék fölött. Ez utóbbi tárolóban van a biztonsági készlet. Az ország rendelkezik különleges gázkészlettel is, de a biztonsági és a különleges készlet már beleszámít az előbbi töltöttségi adatokba.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havonta frissíti – 2019-ig visszatekintést is kínáló – gázkészletdiagramját. Eszerint 2025. március 15-én 2,52 milliárd köbméter gáz volt a hazai föld alatti tárolókban. Ez a mennyiség nagyjából félúton van a korábbi évekéhez képest. A közölt adatok közül a legalacsonyabb a 2022-es 1,22 milliárd köbméter volt – tehát az idei fele –, a legnagyobb pedig a 2020-as 4,6 milliárd köbméter, az idei kétszerese.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.