Meglepte az elemzőket is a márciusi infláció, van, amire még ők se számítottak

Az infláció továbbra is a jegybanki célsáv felett van, de az előző havinál kevésbé jelent problémát, egy pillanatra, de csak egy pillanatra talán fellélegezhetünk – így értékelte a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb inflációs adatait Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Márciusban a fogyasztói árak átlagosan az előző év azonos időszakához képest 4,7 százalékkal emelkedtek, februárhoz képest pedig stagnáltak. Mindkét adat jobb lett a vártnál, a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők éves bázison 5, havi alapon 0,2 százalékos inflációt jósoltak. Tavaly szeptember óta először fordult elő, hogy csökkent az infláció Magyarországon. Ezzel eldőlt, hogy februárban 5,6 százalékon tetőzött a drágulás, egy hónappal később és mintegy 1 százalékkal magasabban, mint azt korábban elemzők és a jegybank is várta.

Regős szerint az infláció mérséklődése több tényezőre vezethető vissza. Összesen 0,3 százalékponttal húzta vissza a havi alapú árindexet az üzemanyagárak 4,1 százalékos árcsökkenése, amiben a csökkenő olajárnak és a forint dollárhoz képesti erősödésének van szerepe. 

Már megjelent az inflációban az árrésstop hatása

– írta kommentárjában Virovácz Péter, miután a KSH szerint a februári 7,1 százalék után, márciusban 7 százalékkal nőtt az élelmiszer-infláció. Az ING Bank vezető elemzője szerint az egyes tételeknél megfigyelhető, akár 10 százalékos árcsökkenés azt jelzi, hogy vagy felülsúlyozta a KSH a felmérési időszak végén gyűjtött adatokat, vagy áprilisban az eddig gondoltnál is nagyobb lehet az árcsökkenés az élelmiszerek körében, tekintve, hogy addigra immáron a teljes hatás kimutatható lesz. 

A Világgazdaságnak előzetesen nyilatkozó elemzők is arra hívták fel a figyelmet, hogy szokatlanul nagy bizonytalanság övezi a márciusi inflációs adat becslését. Az árrésstop ugyanis március 17-én lépett életbe, a KSH adatfelvétele viszont minden hó 20. napjáig tart, tehát nem lehetett tudni, hogy pontosan mennyi jelenik meg a 30 alapvető élelmiszer árrésének 10 százalékos korlátozásából.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője azt emelte ki, hogy az élelmiszerárak alakulása nem tükrözi a tényleges folyamatokat. Az árfelmérési időszak utolsó ötödében lépett életbe az árrésstop, amely az alapvető élelmiszerek széles körében érdemben csökkentette a fogyasztói árakat. Az árszínvonal stagnálása így feltehetően a hónap első felében tovább emelkedő élelmiszerárak és az árrésstop hatásának eredőjeként alakult ki. Ez ugyanakkor előrevetíti, hogy az áprilisi adatok már jelentős lassulást fognak mutatni az élelmiszer-inflációban.

A szolgáltatások nagyobb meglepetést okoztak

Virovácz szerint azonban igazi meglepetés nem elsősorban az élelmiszerek körében keresendő, sokkal inkább a szolgáltatásoknál. Itt ugyanis az előző hónapokhoz képest marginálisra csökkent a havi drágulás üteme (0,3 százalékra). Ráadásul nem arról van szó, hogy egy vagy két szolgáltatástípus esetében volt nagy áresés, hanem egy általános fékeződés tapasztalható.

Molnár Dániel ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a fékeződésben

• a telefon-, internet-, illetve 
• a tévé-előfizetés játszotta a legnagyobb szerepet, 

Ennek oka, hogy most márciusban épült be a bázisba a tavalyi inflációkövető, visszatekintő árazás hatása, az áremelkedés mértéke így márciusban 11 százalékponttal volt alacsonyabb, mint februárban, ami közel 3 tized százalékponttal lassította a teljes inflációt a megelőző hónaphoz képest, vagyis a fékeződés harmadáért volt felelős. Viszont a tranzakciós illeték év eleji áthárítása nyomán a pénzügyi szolgáltatások áremelkedése továbbra is érdemben felhúzza a teljes inflációt.

Az inflációs érzékelés még mindig nagyon magas

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy az érzékelt inflációra való hatást aligha tükrözi vissza jól a márciusi hivatalos adat. Szerinte a legfőbb kérdés az lesz, hogy az elkövetkező egy-két hónapban a vásárlók inflációs várakozása az árszabályozás révén képes lesz-e csökkenni. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy mivel az intézkedés csak átmeneti jellegű, így sem az érzékelt, sem pedig a várt inflációt nem töri le. Különösen akkor, ha a fogyasztók emlékében még élénken él a korábbi árszabályozás nem szándékolt mellékhatása: más termékek jókora áremelkedése. 

– állapította meg az elemző. A márciusi inflációs adat következtében az ING Bank ismét felülvizsgálta az idei évre vonatkozó előrejelzését. Az év hátralévő részében vélhetően 4,0–5,5 százalék között hullámzik majd a ráta. Éves átlagban pedig 5 százalék körüli inflációval számolhatunk – mondta Virovácz Péter.

Áprilisban jöhet el az idei inflációs mélypont

Áprilisban a bázishatásoknak és az árrésstopnak köszönhetően az infláció tovább mérséklődhet 4 százalék közelébe, kicsivel fölé. „Várakozásaim szerint ez lesz az idei mélypont, ezt követően ismét inkább növekvő pénzromlást láthatunk majd” – jósolta Regős Gábor, aki hozzátette, hogy a mai adat nyomán a monetáris politika lazítása továbbra sem lehetséges, hiszen az infláció továbbra is a cél felett van, a forint pedig gyenge. 

– mondta az elemző. Ennél egy fokkal optimistább Molnár, aki szerint a márciusi adatok számottevően javítják az inflációs kilátásokat. Áprilistól az élelmiszerárakban teljes mértékben megjelenik majd az árrésstop hatása, miközben az amerikai vámok hírére beszakadó világpiaci olajárak az üzemanyagárak esetében is további árcsökkenést eredményezhetnek.