Ahogy a monetáris tanács ígérte, áprilisban a monetáris politika új szakaszba ért – jelentette ki Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, miután a monetáris tanács a mai kamatdöntő ülésén 50 bázisponttal 7,75 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az alelnök szerint a magyar gazdaságban továbbra is erős a dezinfláció, ugyanakkor a piaci szolgáltatások inflációja magas szintről csak lassú ütemben csökken, ezt a tanács a jövőben kiemelt figyelemmel fog követni.
Elmondta, a visszatekintő árazás gyakorlata rossz, téves gyakorlat a magyar gazdaságban.
Hangsúlyozta, hogy minél tovább marad fenn ez a gyakorlat, annál tovább tart az elleni küzdelem. Az MNB devizatartalékai magas szinten vannak, a folyó fizetési mérleg javulása tartós, ugyanakkor a magyar kockázati felár a nemzetközi környezet miatt romlott.
A piaci kockázatkerülés és a fejlett jegybankok kamatpolitikája óvatos és türelmes megközelítést tesz szükségessé Virág szerint. A korábbinál lassabb ütemben, hónapról hónapra dönt a tanács az alapkamat mérsékléséről, tette hozzá.
Az infláció kapcsán jelezte, márciusban folytatódott a dezinflációs pálya, már harmadik hónapja van az infláció a jegybank toleranciasávjában. A dezinfláció a maginflációban is jelentkezik. Előre tekintve arra számítanak, hogy az éves drágulás az év közepén átmenetileg emelkedik többek között a szolgáltatások áremelkedése miatt. Viszont jelezte, ez nem magyar jelenség, máshol is ez jelenti a problémát.
A folyó fizetési mérleg egyenlege új histortikus csúcsot jelentett, eközben a költségvetési hiány csökken, az elsődleges egyenleg újra egyensúly közelébe kerülhet, jelezte Virág.
A globális folyamatok kedvezőek, de lassul a dezinfláció
A globális folyamatok kedvezőek Virág szerint, de lassul Amerikában és Európában is a dezinfláció. A FED-nél a kamatpálya feljebb tolódott, miközben az EKB-nál nem változott érdemben. Most a FED esetében 1-2 kamatcsökkentés, az EKB esetében 3-4 kamatcsökkentés várható.
Ezeket a mozgásokat a piaci hozamok is tükrözték. A márciusi kamatdöntéshez képest a hozamok 4,5 százalék fölé emelkedtek. Németországban kisebb mértékű hozamemelkedés volt megfigyelhető. Eközben a hozamfelárak a régiós országokhoz képest enyhén emelkedtek, tehát lekövette a világban zajló piaci hozamok emelkedését, bár volt benne országspecifikus tényező, tette hozzá.
Az inflációs alapfolyamatok mérséklődtek
A hazai inflációs alapfolyamatokra rátérve jelezte, hogy nemcsak az infláció méretében, hanem a szerkezetében is látható változás. A szolgáltatások inflációja a Covid óta magasabb szinten alakul, ami összefüggésben lehet a munkaerőhiánnyal.
Megindult a gazdaság élénkülése
Az enyhe recessziót követően megindult a magyar gazdaság fokozatos élénkülése.
Magas frekvenciás adatok alapján ez az első negyedévben 1,5 százalékos növekedést jelenthet.
Eközben a munkerőpiacon két számjegyű bérdinamika figyelhető meg, ami a 4-5 százalékos infláció mellett jelentős, 5-6 százalékos reálbérnövekedést fog eredményezni. Ugyanakkor problémát jelenthet a külső kereslet, amely mérsékelt, ez az exporton keresztül visszafogja az idei növekedést. Februárban a folyó fizetési mérleg historikus csúcsot ért el, ami azt jelzi Virág szerint, hogy folytatódott a tavalyi kedvező tendencia, ezt idén az újonnan belépő exportkapacitások is segítik majd.
Romlik a hangulat a feltörekvő piacokon, türelem a kulcsszó
A hazai monetáris politika mozgásteréről elmondta, hogy a feltörekvő piacokon romló hangulat tapasztalható, aminek oka a geopolitikai kockázatok, illetve a FED elhúzódó kamatdöntései.
Ezek emelték a magyar eszközök kockázati felárát. Hangsúlyozta, hogy továbbra is kulcstényező az inflációs cél elérése, ami miatt továbbra is szigorú monetáris politikára van szükség, ezért tartja a pozitív tartományban a reálkamatokat a jegybank. De kulcskérdés a pénzpiaci stabilitás megőrzése is, azaz a romló környezeten megjelennek olyan kockázatok, amelyek veszélyeztetik a forint árfolyamának és a hozamok alakulását.
Összességében az óvatosság indokolt, a korábbinál lassabb ütemben, adatvezérelt üzemmódban csökkentheti az alapkamatot a monetáris tanács
– összegzett Virág Barnabás, egyúttal megerősítette, hogy júniusban 6,5-7 százalék közé mérséklődhet az alapkamat mértéke. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy türelmes döntéshozatalra van szükség ebben a gyorsan változó közegben. „Nincs hová sietni, hónapról hónapra haladunk előre”, mondta Virág. Arra a kérdésre, hogy a harmadik negyedévben folytatja-e a jegybank a kamatvágásokat, azt mondta,
„korlátozott lehet a tér bármilyen további kamatcsökkentésre.”
Egy másik kérdésre, hogy a FED, vagy az EKB döntései határozzák-e meg jobban a jegybank döntéseit, azt válaszolta, hogy a feltörekvő piacokon a FED monetáris politikája a meghatározó. Egy darab döntési pozíciót tárgyalt a monetáris tanács, amit egyhangúlag elfogadott, árulta el a mai kamatdöntésről.
Mit szól a jegybank a benzinárstophoz?
Arra az újságírói kérdésre, hogy mit szól a jegybank ahhoz, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arra célzott egy sajtóeseményen, hogy a kormány visszahozza a benzinárstopot, azt mondta az MNB volt az első, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az árstop kivezetését követően az üzemanyagpiacon magasabb árrések alakulhatnak ki. Ezért szerinte minden olyan beavatkozás, ami a piacot abba az irányba viszi, hogy az árak fenntarthatóan csökkenjenek, az indokolt.
