BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Új GDP-jóslat érkezett: így teljesít 2025-ben a magyar gazdaság

2025-ben 2,3, 2026-ban pedig 3,7 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság – írta friss prognózisában a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Az előrejelzést számos bizonytalansági tényező nehezíti az idei év folyamán: egyrészről az inflációs folyamatokat erősen meghatározza a forint árfolyamának és a világpiaci áraknak az alakulása, másrészről a felvevőpiacaink, elsősorban Németország lassabb növekedése visszavetheti a magyar exportteljesítményt. Míg a fogyasztás folyamatos erőteljes bővülésére számítanak 2025-ben, addig a beruházások növekedése inkább az év második felében járulhat hozzá a gazdaság növekedéséhez.

„A 2024. decemberi előrejelzésünkhöz képest kismértékben alacsonyabb növekedéssel számolunk a 2025-es évre vonatkozóan. A 2,6 százalékos növekedési várakozásunkat 2,3 százalékra változtattuk, ami elsősorban a várakozásoknál magasabb inflációs környezetnek és a gyenge külső konjunktúrának tudható be” – közölte a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. friss prognózisában, egy nappal azt követően, hogy a kormány is visszavágta az idei növekedési jóslatát. A nemzetgazdasági minisztérium a korábbi 3,4 százalék helyett 2,5 százalékos GDP-növekedés vár 2025-ben a német gazdasági problémák és a gyenge beruházási aktivitás miatt.

GDP
Új GDP-jóslat érkezett: így teljesít 2025-ben a magyar gazdaság / Fotó: Shutterstock

Új előrejelzés a magyar gazdaságról: segíthet a stabilan 400-as euró az infláció letörésében

A Századvég elemzői szerint az infláció 2025 első negyedévben 5,0 százalék felett tetőzhet, majd az év végére ismételten az inflációs célsáv felső széléhez (4,0 százalék) közelíthet. Így éves szinten 2025-ben 4,5 százalékon alakulhat a pénzromlási ütem, majd 2026-ban 3,3 százalékra mérséklődhet.

Az inflációs folyamatokban meghatározók lesznek a világpiaci tendenciák. Egyrészről az eddigi dezinflációs trend megtörése látszik: a globális infláció gyorsulása, illetve az élelmiszerek világpiaci árának növekedése emelheti az importált inflációt. Másrészről viszont az olajkitermelési kapacitások növekedésével az üzemanyagárak világméretű csökkenése mérsékelheti az inflációs nyomást. 

Emellett a forintárfolyam alakulása is erősen hat a hazai inflációs folyamatokra: stabilan 400 forintos euróárfolyam mellett a pénzromlás ütem is lassulhat. 

Az inflációs folyamatok meghatározzák a jegybank mozgásterét is: idén kedvező inflációs és pénzpiaci folyamatok esetén is csak egy kamatcsökkentést várunk 2025 negyedik negyedévében.

A fogyasztás lehet a növekedés motorja

A Századvég Konjunktúrakutató előrejelzése szerint a magyar bruttó hazai termék (GDP) volumene 2,3 százalékkal emelkedhet, amelyet 2026-ban további 3,7 százalékos bővülés követhet. A növekedés motorja főleg a fogyasztás lehet, mely idén 3,1, jövőre 2,7 százalékkal emelkedhet. A fogyasztás bővülését a reálbérek emelkedése, a kormányzat gazdasági akcióterve, az egyre szélesebb bázisúvá váló szja-mentesség és az idén esedékes lakossági állampapírkamatok kifizetése támogathatja. A kedvezőtlen inflációs folyamatok azonban óvatosabb lakossági viselkedést indukálhatnak, ami visszafoghatja a fogyasztás bővülésének mértékét.

Ami a beruházásokat illeti, inkább az év második felében várható számottevő növekedés. 

A kedvező beruházási adatokhoz az ipari nagyberuházások (BMW, BYD, CATL) aktiválása, illetve a különböző állami infrastrukturális fejlesztések megvalósítása is hozzájárulhat. A tavalyi alacsony bázis szintén szerepet játszhat abban, hogy az év második felében pozitív lehet a beruházások hozzájárulása a hazai GDP alakulásához. Várhatóan 2025-ben 2,9, majd 2026-ban 3,4 százalékkal növekedhetnek a beruházások. 

Ugyancsak az év második felében várják az export felpattanását. A kivitel szempontjából meghatározó a német gazdaság teljesítményének alakulása: amennyiben a német gazdaság az adósságfék elengedésének köszönhetően ismételten növekedési pályára áll, az a magyar gazdaság teljesítményére már önmagában is pozitív hatást gyakorolhat. 

Elemzők: tartható az idei hiánycél, de kockázat is akad

A Századvég elemzői a 2025-ös költségvetési törvényben előre jelzett 3,7 százalékos hiánycélt szigorú költségvetési gazdálkodás mellett tarthatónak ítélik, ugyanakkor felfelé mutató kockázatként említik a költségvetési szervek és szakmai fejezetek kiadásainak előirányzott szinten tartását. 

Kockázat továbbá az uniós bevételek elmaradása is, amelyet az uniós programok kiadásainak hasonló mértékű visszafogásával lehetséges kezelni

– állapítják meg, hozzátéve, hogy ennek alapján 2025-ben az államadósság a GDP 73,0 százalékára mérséklődhet. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium legújabb közleménye 2026-ra 3,5 százalékos hiányt jelzett előre a korábban várt 2,9 százalékos GDP-arányos deficit után. A megemelt hiánycél véleményük szerint kellő mozgásteret biztosít a 2026-ra bejelentett adócsökkentések és kiadásnövelő intézkedések megvalósítására. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.