késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Uniós pénzek: itt tart Magyarország a forráslehívásban, simán verjük a lengyeleket
Továbbra sincsen Magyarország elzárva az uniós pénzcsapoktól: az Európai Bizottság 2025. április 8-án frissített adatai szerint a 2021–2027-es programozási időszakban elérhető 21,7 milliárd euróból eddig már 1,97 milliárdot lehívott hazánk, ami a tavalyi decemberi állapothoz képest közel mintegy 170 millió euró javulás. Ugyan a kohéziós pénzeknek csak a 9,1 százalékát hívtuk le, de nagyon messze van még a ciklus vége, azaz bőven van ideje felpörgetni az uniós forráslehívást az államnak. Ráadásul tagállami összevetésben sem állunk rosszul.
Uniós pénzek: hiába a lengyelek Brüsszel jó fiúi, mögöttünk vannak forráslehívásban
Ezzel a teljesítménnyel hazánk jelenleg a 27-ből a 13. tagállamok között a forráslehívás terén, vagyis minimálisan hátrébb csúsztunk a decemberi 11. helyezéshez képest. Abban nincs változás, hogy a régiós országok nálunk továbbra is rosszabbul szerepelnek, Ausztria, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia mögöttünk található a sorban.
Érdekesség, hogy az Európai Bizottság hiába oldotta fel tavaly az összes zárolást a lengyelek esetében, Varsó ennek ellenére a hátunkat nézi, a 8,8 százalékos lehívási aránnyal a 15. a tagállamok között.
Magyarország a 2021–2027-es uniós költségvetésből összesen 21,8 milliárd euró kohéziós támogatásra jogosult, ez 394,9 forintos tervezési árfolyamon 8609 milliárdnak felel meg. Azonban a végösszeg 10 ezermilliárd fölé kúszhat, egyrészt ebben az összegben nincs benne a hazai társfinanszírozás, illetve a vidékfejlesztési program forrásai, másrészt a forint gyengülése is „besegíthet”.
Egyelőre 12 milliárd eurót tudunk lehívni
Az alapvető gond, hogy az EU évek óta csuklóztatja Magyarországot, noha számtalan feltételt teljesített a magyar kormány, újabbnál újabb eljárásokat indított vele szemben. Ennek ellenére sikerült 2023 decemberében 12 milliárd eurót, a kohéziós források 55 százalékét felszabadítani. Erre az összegre mondta azt Orbán Viktor miniszterelnök, hogy elegendő két évre.
Ebben a pillanatban nekünk ott van 12 milliárd euró a számlánkon, ami arra vár, hogy bevonjuk a magyar gazdaságba. Én meg arra várok, hogy a kiírt pályázatokat a magyar vállalkozók megvalósítsák, a költségvetés kifizesse, és mi azt utófinanszírozásban megkapjuk
– mondta Orbán Viktor a tavaly szeptemberi kötcsei pikniken, hozzátéve, hogy ma nem az a helyzet, hogy nincsen pénz, a pénz szerinte ott van, csak nem tudjuk elég gyorsan bevonni. Ezért is került be a kormány 21 pontos akciótervébe a forráslehívás felgyorsítása a kkv-k esetében.
Több mint 4000 milliárd forintnak megvan már a gazdája
A palyazat.gov.hu oldalon szintén nyomon lehet követni, hogy mennyire halad az állam az uniós pénzek felhasználásával.
Jelenleg 4370 milliárd forint felhasználásáról már döntött a kormány, ebből 4023 milliárd forint hatályos szerződéssel rendelkezik.
Tavaly decemberhez képest, tehát négy hónap alatt itt a számláló a 245 milliárddal emelkedett. Előlegként pedig ki is utaltak a projektgazdáknak 2123 milliárd forintot. Az operatív programok közül a legjobban a TOP Plusz áll, ahol 949 milliárd forintot fizettek ki a nyerteseknek, ezzel a teljes keret közel felét már kiutalta az állam. Utána következik a Ginop Plusz 506 milliárddal. Mivel ez a rendelkezésre álló forrásmennyiségnek csak a negyede, itt bőven van még tér a felfutásra a következő időszakban.
Most akkor bukott, vagy sem Magyarország uniós pénzt?
Rendre felröppen a hír, hogy Magyarország több milliárd eurót bukott. Az Európai Bizottság szóvivője, Anna-Kaisa Itkonen tavaly év végén azt mondta, hogy „ezek a pénzeszközök a magyar kormány tétlensége miatt vesznek el visszavonhatatlanul”. Erre van is némileg alapja, hazánkat ugyanis a menekültügyi szabályozás miatt az EU bírósága tavaly júniusban 200 millió euróra büntette meg, plusz napi egymillió euróra, ameddig az ítéletet át nem vezetjük a magyar jogrendben. Ugyanakkor a kormány minden egyes alkalommal igyekszik cáfolni ezeket az állításokat. A legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy ha 2026 végéig meg tudunk állapodni a bizottsággal, akkor Magyarországot nem éri kár, sőt, idén hárommilliárd euró érkezik a számlánkra.
Még mindig visszatart az EU 20 milliárd eurót
Az elmúlt években gyakorlatilag megszámlálhatatlan eljárást kapott a nyakába Magyarország az Európai Bizottságtól, a jogállamisági eljárás vagy a szupermérföldkövek mellett horizontális és vertikális feltételeknek is meg kell felelni ahhoz, hogy az összes, még blokkolt forráshoz is hozzájussunk, ez még mindig 20 milliárd eurót takar. Jelenleg zárolás alatt van:
- a jogállamiság eljárás miatt 6,3 milliárd euró,
- a gyermekvédelmi törvény és a menekültügyi szabályozás következtében 2,6 milliárd euró,
- emellett ott van még a RepowerEU 4,6 milliárd eurója és az RRF-ből 5,9 milliárd euró, amelyek sorsa bizonytalan. Itt ráadásul közeleg a projektek befejezési határideje, 2026 augusztusa.
Leginkább az RRF-pénzek vannak veszélyben emiatt, ám Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter határozottan állítja, semmilyen forrásvesztésről nem beszélhetünk, amire szerinte készülni kell, a 2026-os határidő, ami előtt ezeket a forrásokat fel kell használni. Azt viszont elismerte, az a vita, ami a még felfüggesztett forrásokról zajlik, 2026–2027-ben bír majd jelentőséggel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.