Üzemanyag: kiderült egy titok a Mol százhalombattai olajfinomítójáról – sehol máshol nem volt ilyen a régióban

Folyamatosa emelkedett a Dunai Finomító kapacitása és technológiai színvonala, és ma már napi 165 ezer hordó kőolaj-feldolgozási kapacitással működik, a nemrégiben megújított stratégia pedig már az okos energiaátmenetre épül – mondta Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója pénteken Százhalombattán, a Dunai Finomító indulásának 60. évfordulója alkalmából tartott jubileumi ünnepségen.

A vezérigazgató felidézte, hogy 1965 júniusában kezdte meg működését az első termelőegység még a Dunai Kőolajipari Vállalat (DKV) keretében, és azóta folyamatosan bővült, modernizálódott. A beruházásoknak köszönhetően az elmúlt évtizedekben a Dunai Finomító nemcsak Magyarország, hanem Kelet-Közép-Európa legnagyobb és legeredményesebben működő finomítójává vált.

A Dunai Finomítóban készült a régióban először kénmentes üzemanyag

Molnár József arról is beszélt, hogy a 21. század elején megfelelően időzített beruházásokkal, kitartó munkával, négy évvel az előírt kötelezettség határideje előtt,

A vezérigazgató beszámolt arról is, hogy a Mol fokozatosan növeli a megújuló energia arányát az energiamixben. Elmondása szerint ez egy olyan utat jelöl ki a cégcsoport számára, amellyel képesek lesznek egyre fenntarthatóbbá, önellátóbbá tenni a régiót. Az átalakulás két fontos eseményeként kiemelte

1. a bioüzemanyag-gyártás megkezdését Százhalombattán,
2. valamint azt, hogy megépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb zöldhidrogén üzeme a telepen.

Molnár József szerint az elkövetkező 10-15 év legnagyobb stratégiai kihívása az lesz a Mol számára, hogy hogyan tudja a meglévő nagyüzemeket évtizedekre gazdaságosan fenntarthatóvá tenni. Mint mondta, a hagyományos újítás terén a nagyberuházások ideje lejárt, de okos kiegészítő beruházásokkal, találékonysággal meg lehet teremteni a szükséges fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő versenyképességet is.