Tavasz végén jelentős lehűlés pusztított a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei gyümölcsösökben. A gazdálkodók a jégvédelmi hálók kibontásával, füstöléssel, fagyvédelmi gyertya alkalmazásával, fagyvédelmi öntözéssel próbálták megelőzni a gyümölcsösük károsodását, ám a termések egy része így is elfagyott – számolt be a Szon megyei hírportál kedden.
Ez a jelenség gyakorta előfordul a megyében Balla István nyírbátori gazdálkodó szerint, aki 25 hektáron termeszt almát.
Az almafáim mellett az akácosomban is súlyos fagykár keletkezett. Az alma teljesen oda, az akác sakktáblaszerűen fagyott le. Hozzá is kezdtem kihúzgálni az almafáimat.
A gazdálkodó azután jutott erre a döntésre, hogy az elmúlt tíz évben kilenc alkalommal fagyott le az almája. Balla István a lapnak arra is rámutatott, hogy akkor is nagy a kockázat, ha van termés, ugyanis akkor meg a felvásárlási ár alacsony.
Április első hétvégéjén ritka, sarki eredetű, fagyos levegő érte el Európa nagy részét. Ez pedig pont akkor történt, amikor a fák már kezdtek virágozni, így a terméskezdemények könnyen elfagyhattak. A hideg időjárás főképp a korai gyümölcsfajokat (kajszibarack, őszibarack, naspolya, mandula), almából pedig a jonagoldot, az idaredet és a jonatánt érte károsan.
Mivel a levegőréteg teljes magasságában, a talajtól akár 50 méter magasságig is hideg volt, egyes fagyvédelmi berendezések (szélgépek) nem tudták a meleg és a hideg rétegeket vegyíteni, ezeket nem lehetett eredményesen használni – magyarázta az oldal, amely Rácz Imrát, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vármegyei elnökét idézte:
Profitra semmiképpen sem számítanak ebben az évben a gyümölcstermesztők, inkább a túlélésben bíznak. A kevesebb minőségi termés miatt a bevételkiesés jelentős lehet, és az utóbbi, nagyjából tíz évben könnyebben elérhetővé vált hitelek visszafizetése gondot okozhat majd sok termelőnek.
A Világgazdaság pedig arról számolt be, hogy a hazai gyümölcstermő terület 80 százalékát érintették az áprilisi fagyok a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács felmérése szerint. Az április 7. és 10. közötti lehűlések okozta terméskiesés mértékére még nehéz prognózist adni, de az biztosnak látszik, hogy a 120 milliárd forint termelési értékű gyümölcságazatban több tízmilliárd forint fagykár keletkezett.
Pusztított a fagy, a cseresznye is nagyon gyengén terem az idén
Hiába számítottak az áprilisi fagyokra a cseresznyetermelők, ahol tudtak védekezni, ott sem kerülték el a nagy károkat, és – a kajszihoz hasonlóan – az elmúlt negyedszázad leggyengébb termése lesz az idei. A cseresznye termésmennyisége nagyon hektikus, termőterülete pedig az utóbbi években folyamatosan csökken.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.