A cseresznye szüreti időszaka jellemzően május végén kezdődik és július első felében végződik. A hazai ültetvényekre jellemző, hogy ugyan már léteznek nagyobb termésbiztonságú – öntözött, fagyvédett, jéghálós és adott esetben esővédő fóliával takart – szuperintenzív ültetvények, de 80-90 százalékban félintenzív művelési rendszerben zajlik a termelés, a cseresznye termésmennyisége szempontjából ez a meghatározó – áll a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács termés-előrejelzésében. A termőterület a 2020-ig tartó enyhe növekedés után az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, mára 2,5 ezer hektárnyi termőfelületről beszélhetünk. Az országban nincs kifejezetten kialakult és meghatározó termesztőkörzet, a legjelentősebb termőterületek Pest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében találhatók.
A termőfelület csökkenése egyrészt azzal magyarázható, hogy az időjárási körülmények kedvezőtlen változása hatására a termésbiztonság rohamosan csökkent, és ezt tetézi, hogy élőmunka-igényes ágazat révén a munkaerőhiány is jelentős befolyásoló tényezővé vált. Azok a fejlesztések pedig, amelyek a termésbiztonságot növelnék és a munkaerő-hatékonyságot javítanák, komoly beruházási költséget jelentenek (egy új szuperintenzív ültetvény hektáronkénti telepítési 35-45 millió forint.
Cseresznyeexportunk az elmúlt öt évben 1,5-2 ezer tonna között változott. Az import ehhez hasonló mennyiségű, 1,2-2 ezer tonna. A termésmennyiség nagyon változó, hiszen
a cseresznye az egyik legérzékenyebb, így az egyik legrosszabb termésbiztonságú gyümölcsfajunk,
a változékony időjárás a virágzást és a terméskötődést is erősen befolyásolja. Kifejezetten kényes a lehulló csapadék mennyiségére is attól függően, hogy mely fejlődési stádiumban van az ültetvény. Az érési időszakban érkező jelentősebb mennyiségű csapadék – különösen a repedésre hajlamos fajtáknál – akár a szüret előtt néhány nappal is tönkre teheti a termést. Egy normálisnak tekinthető évjáratban 10-12 ezer tonna cseresznyét takarítunk be országosan. Az elmúlt három évben 12 ezer tonna körül stagnált a betakarított termésmennyiség. Az ezt megelőző két évben 2020–2021-ben azonban a drasztikus fagykárok miatt nagyon alacsonyak voltak a hozamok, és ezekben az években alig haladta meg az 5 ezer tonnát az országos termés.
Tavaly minden gyümölcsfajra, így a cseresznyére is jellemző volt, hogy mintegy 2 héttel korábban indult a szezon, és május 15-20-a körül kezdődött a betakarítás. Az időjárási körülmények viszonylag kedvezően alakultak akkor, bár a tavaszi fagyok, és a betakarítás előtti nagy mennyiségű csapadék rontott a minőségen és mennyiségen egyaránt. A tavalyival szemben idén normál időben indult a vegetáció. A virágzás előtt és a korai fajták virágzásának kezdeti időszakában kedvező időjárási körülmények uralkodtak, amely arra engedett következtetni, hogy egy már-már normális évjáratnak megfelelő (tavalyi évhez képest 2-3 héttel későbbi) szüret veszi kezdetét, vélhetően normál termésmennyiségekkel.
Az április elején jelentkező fagyok azonban teljesen átírták a szezon forgatókönyvét, hiszen az erőteljes lehűlések a cseresznye ágazatot sem kímélték. Április 7-ére virradóra
országos kiterjedésű, erős lehűlés alakult ki: jellemzően –2 és –6 Celsius-fok közé zuhant a hőmérséklet Sok gyümölcstermesztő körzetben, főleg az északi és északkeleti országrészben alakult ki –6 és –8 Celsius-fok közötti lehűlés, ami már gyümölcsfajtól függetlenül drasztikus károkat okozott. Ráadásul az érintett területeken található a hazai gyümölcstermő terület közel kétharmada. Április 8-ára virradó éjszaka pedig a helyzet megfordult: az előző éjszaka „megkímélt” Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő körzeteket –4 és –8 Celsius-fok közötti fagyhatás sújtotta, így ez a térség is súlyos károkat szenvedett el. Mindezek alapján mindössze a Kisalföld és a Balaton közvetlen térsége vészelte át a két kritikus éjszakát mérsékelt károkkal, de e térségekben a hazai gyümölcstermő ültetvényfelületnek mindössze mintegy 10 százaléka található. Az április 7-ei és 8-ai fagyok tehát a gyümölcstermesztő körzetek mintegy 90 százalékát érintették, jellemzően közepes mértékű vagy jelentős lehűléssel, illetve fagykárral.
Az évezred eddigi legkisebb termése lesz az idei a barackültetvényekben
A kajszi- és az őszibarack is alig terem majd az idén, és az elmúlt évek hullámzása miatt egy ideje már csökken a termőterületük is. Az idei áprilisi fagy okozta károk után alig maradtak körzetek az országban, ahol értelmezhető mennyiségű termést szüretelhetnek.
Az előrejelzések alapján az április 7-ei és 8-ai fagyokra lehetett számítani, így a termelők készültek rá, és akinek valamilyen eszköze volt erre, az minden lehetséges módon védekezett, de érdemben nem sikerült a jelentős mértékű lehűlés okozta károkat mérsékelni.
Ezeken az éjszakákon ugyanis kivédhetetlen, szállított fagy pusztított, ami ellen a folyamatos légmozgás vagy a nagyon erős lehűlés miatt nem lehetett hatékonyan védekezni, még a legkorszerűbb fagyvédelmi technológiákkal és több módszer kombinációjával sem.
A legkisebb mértékű fagykárral azok az ültetvénytípusok jellemezhetők, ahol szuperintenzív körülmények között, esővédő fóliatakarás alatt tudtak valamilyen típusú fagyvédelmi módszert alkalmazni. Azonban még ezekben az ültetvényekben is jelentkezett 40-60 százalék közötti terméskiesés. Azokon a területeken és ültetvényekben, ahol 80 százalék körüli vagy fölötti terméskiesés látszik, ott jellemzően a későbbi fajták maradtak életben. Többen a Linda fajtától várnak még értelmezhető mennyiséget, amelyet még gazdaságilag is érdemes lehet betakarítani.
Összességében azonban a hazai cseresznyeágazat az ültetvények korszerűségétől, kondíciójától, termelési színvonalától, a termőhelytől, illetve a fagyvédekezés módjától és mértékétől függetlenül az elmúlt negyed évszázad legsúlyosabb terméskiesését szenvedte el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.