Kiderült miért szenved a magyar ipar: az autóipar túl lehet a mélyponton, de az akkumulátorgyártás még mindig szenved
Közzétette a márciusi ipari termelés részletes adatait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden, amiből kiderül, hogy mely területek húzták és mely alágak fogták vissza a kibocsátást.
A húsvéthatás az ipari termelés adatain is látszik
A KSH második becslésében nem változtak a korábban közzétett számok, tehát márciusban a nyers adatok szerint stagnál, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint 5,4 százalékkal csökkent az ipari termelés éves alapon. A különbséget a kiskereskedelmi adatokhoz hasonlóan a húsvéthatás okozza, hiszen
a tavalyi márciusban kettővel kevesebb munkanap volt.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,1 százalékkal nagyobb volt a 2025. februárinál.
Az előző évinél 3,3 százalékkal nagyobb volt az ipari export volumene márciusban, amit segített, hogy a feldolgozóipari export 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 3,5, a 14 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 14,0 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor az ipar belföldi értékesítése 3,5, a feldolgozóipar eladása pedig 3,8 százalékkal csökkent tavaly márciushoz képest.
Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 0,2, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 5,0 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 10,8 százalékkal csökkent.
Az autóipar túl lehet a mélyponton, de az akkumulátorgyártásnál még nem látni a fényt az alagút végén
A termelést nézve a feldolgozóipar 28 százalékát képviselő járműgyártás volumene 2,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 1,3, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 1,2 százalékkal emelkedett, az autóipar tehát kezd kimászni a gödörből. Mindeközben az elmúlt hónapokban is jól teljesítő, a feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a leginkább – 15,6 százalékkal meghaladta 2024 márciusának szintjét. A terület két alága közül a számítógép, perifériás egység gyártása 50 százalékkal bővült, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 1,2 százalékkal mérséklődött.
Folytatódott viszont a 8,5 százalékos súlyt képviselő villamos berendezés gyártása alág vesszőfutása, amely a legnagyobb csökkenést regisztrálta a szektorok közül, ugyanis 20 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 41, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 14,8 százalékkal visszaesett.
Szemben az autóiparral, az akkumulátorgyártás még mindig nem mászott ki a gödörből.
Nőtt viszont a feldolgozóipar 12 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása, amely 0,9 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet, miután az exportértékesítés nőtt, a belföldi pedig csökkent. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,3 százalékkal nőtt az előző év márciusához viszonyítva. Hét alágazatban bővült még a termelés, a legkevésbé (0,5 százalékkal) a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban, a leginkább (45 százalékkal) a csekély súlyú dohánytermék gyártásában. A többi három alágazatban 0,6 és 13,9 százalék között csökkent a kibocsátás, a legnagyobb mértékben a növényi, állati olaj gyártásában.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 1,3, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 4,8 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten. A 3,5 százalékos súlyú fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység kibocsátása 11,8 százalékkal bővült 2024 márciusához viszonyítva az előző havi visszaesés után, és az eladások mind a két irányban nőttek. Az előző havi csökkenéssel szemben a gyógyszergyártásban 7,2 százalékkal nőtt termelés, mind a belföldi, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően.
Az Észak-Alföld teljesített a legjobban a régiók közül
Földrajzi szempontból is vegyes a kép, hiszen az ipari termelés négy régióban bővült, négyben pedig csökkent tavalyhoz képest. Leginkább az Észak-Alföld teljesített jól, ahol a termelés volumene 11,4 százalékkal nőtt, míg a legnagyobb visszaesést Pest régió szenvedte el, ahol 14,6 százalékkal csökkent az ipari termelés.
Nem mutat túlságosan rózsás képet a rendelésállomány változása sem, ugyanis az új rendelések volumene 1,0 százalékkal elmaradt a tavalyitól. Az új belföldi rendelések 8,0 százalékkal visszaestek, az új exportrendelések 0,2 százalékkal emelkedtek.
Az összes rendelésállomány március végén 10,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az év első három hónapjában az ipari termelés 4,4 százalékkal csökkent, miközben az eladások 63 százalékát adó külpiaci értékesítés stagnált, és a belföldi eladások 3,0 százalékkal estek. Ugyanezen időszakban a feldolgozóipar 13 alága közül kilencben csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 25 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 3,8 százalékkal csökkent. A növekedésre képes alágak 1,8 és 9,7 százalék közötti bővülésre voltak képesek, a legnagyobb növekedést a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása érte el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.