késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Kijózanító GDP-adat érkezett: újra zsugorodik a magyar gazdaság
Továbbra sem talál magára a magyar gazdaság, noha a tavalyi negyedévben már kijött a technikai recesszióból, most újra kiábrándító számokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal: a nyers adatok szerint 0,0 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 0,4 százalékkal csökkent a GDP az előző év azonos időszakához képest. A tavalyi utolsó negyedévi 0,5 százalékos növekedés után háromhavi bázison ismét csökkent a kibocsátás, 0,2 százalékkal.
GDP-adatok: továbbra sem történt meg a fordulat a gazdaság több szektorában
A mai adat negatív meglepetésként értékelhető. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők éves alapon 0,3 százalékos, negyedéves viszonylatban pedig 0,5 százalékos növekedést vártak. Ugyanakkor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn elmondott szavai már előrevetítették, hogy a vártnál rosszabb GDP-adatokra lehet számítani.
A miniszter is elismerte, hogy a gazdaság több területén továbbra sem látszik érdemi fordulat.
Bár a KSH most csak előzetes adatokat közölt, az azonban sejthető, hogy továbbra is az ipar és a gyenge beruházási dinamika jelenti a legnagyobb visszahúzó erőt. Hiába történt ugyanis meg a politikai fordulat Németországban, és fogadta el a parlament az adósságfék átalakítását, a Merz vezette új kormányt csak május elején iktatják be, így leghamarabb nyáron várhatók konkrét döntések a gazdaság felpörgetéséről. A német gazdaság pedig idén sem tűnik úgy, hogy túl lenne a nehezén, Robert Habeck, az ügyvezető kormány gazdasági minisztere a múlt héten frissítette a kabinet előrejelzését, eszerint 0,3 százalékos növekedés helyett már csak stagnálást vár.
A húsvéttal még szerencsénk sem volt
A kormánynak ráadásul ezúttal szerencséje sem volt a GDP-adatokkal, lényegében egy technikai hatás miatt lett alacsonyabb a gazdaság első negyedéves teljesítménye.
Nagy Márton szerint a húsvét volt az, ami most megráncigálta a kiskereskedelmi forgalmat, és vele együtt a GDP-t. Ennek oka, hogy tavaly márciusra esett, idén pedig áprilisra, ez a kiskereskedelmi forgalomban nagy rángást fog eredményezni.
Hogy mennyire, azt jól mutatja, hogy míg a márciusi kiskereskedelem havi alapon információink szerint csökkenést fog mutatni, áprilisban, a második negyedévben valósággal kilő majd.
Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adópolitikáért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára az Indexnek azt nyilatkozta a héten, hogy idén áprilisban 6-8 százalékkal is nőhet a kiskereskedelmi forgalom, ami az egész év legmagasabb dinamikáját jelenti majd.
Mindez azért is lényeges, mert tavaly ugyan a vártnál jóval rosszabb, 4 százalék helyett végül 0,5 százalékos volt a GDP-növekedés, de lényegében egy dolog húzta a gazdaságot, a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás, tehát most az első negyedévben pont ezt a húzóerőt nem láttuk. Ráadásul az sem véletlen, hogy kommunikációs szinten ennyire beleállt az infláció letörésébe a kormány azok után, hogy tavaly még azt kommunikálta, hogy az inflációt letörte. Az viszont nem világos, hogy az újra megjelenő inflációnak mekkora szerepe lehetett a gyenge márciusi kiskereskedelmi forgalomban. „Nálam is fejtörést okoz az infláció, nem látni, hogy pontosan mennyire hatott a kiskereskedelmi forgalomra” – mondta Nagy Márton. Az viszont biztos, hogy az áprilisi adatokban már ott lesz a március 17-én életbe lépett árrésstop hatása.
A Nemzetközi Valutaalap az egész régió növekedését rontotta
Fontos látni, hogy a mostani adatokban még nem jelent meg a vámháború hatása. A Nemzetközi Valutaalap a múlt héten a Világgazdasági kilátások című kiadványában erre hivatkozva rontott a növekedési előrejelzésein, így idén globálisan 2,8 százalékos, jövőre pedig 3 százalékos növekedésre számít, szemben a korábbi, 3,3 százalékos bővülésről szóló prognózisával.
Az IMF szerint a magyar gazdaság sem ússza meg a romló kilátásokat: a nemzetközi szervezet a tavaly októberben kiadott 2,9 százalékos várakozása után idén már csak 1,5 százalékos gazdasági növekedést jósol hazánknak.
Magyarország nincs egyedül, a régiós országokban szintén lefelé vágták vissza a növekedési előrejelzéseket:
- Romániában idén a korábbi 3,3 százalék helyett már 1,6 százalékos,
- Szlovákiában 1,2 százalékos,
- Csehországban 1,6 százalékos GDP-bővülést várnak,
- Lengyelország az egyedüli kivétel, ahol idén is 3,2 százalékos növekedésre számítanak.
Vannak azonban nagyobb vesztesek is, az IMF közgazdászai szerint Németország és Ausztria idén se fog kikecmeregni a recesszióból.
A mai adat mindenesetre azt is jelenti, hogy a hazai elemzők várhatóan a 2 százalékos gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisukat is mérséklik, tehát távolabb kerültünk a kormány 2,5 százalékos előrejelzésétől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.