Kijózanító GDP-adat érkezett: újra zsugorodik a magyar gazdaság
Továbbra sem talál magára a magyar gazdaság, noha a tavalyi negyedévben már kijött a technikai recesszióból, most újra kiábrándító számokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal: a nyers adatok szerint 0,0 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 0,4 százalékkal csökkent a GDP az előző év azonos időszakához képest. A tavalyi utolsó negyedévi 0,5 százalékos növekedés után háromhavi bázison ismét csökkent a kibocsátás, 0,2 százalékkal.
GDP-adatok: továbbra sem történt meg a fordulat a gazdaság több szektorában
A mai adat negatív meglepetésként értékelhető. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők éves alapon 0,3 százalékos, negyedéves viszonylatban pedig 0,5 százalékos növekedést vártak. Ugyanakkor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn elmondott szavai már előrevetítették, hogy a vártnál rosszabb GDP-adatokra lehet számítani.
A miniszter is elismerte, hogy a gazdaság több területén továbbra sem látszik érdemi fordulat.
Bár a KSH most csak előzetes adatokat közölt, az azonban sejthető, hogy továbbra is az ipar és a gyenge beruházási dinamika jelenti a legnagyobb visszahúzó erőt. Hiába történt ugyanis meg a politikai fordulat Németországban, és fogadta el a parlament az adósságfék átalakítását, a Merz vezette új kormányt csak május elején iktatják be, így leghamarabb nyáron várhatók konkrét döntések a gazdaság felpörgetéséről. A német gazdaság pedig idén sem tűnik úgy, hogy túl lenne a nehezén, Robert Habeck, az ügyvezető kormány gazdasági minisztere a múlt héten frissítette a kabinet előrejelzését, eszerint 0,3 százalékos növekedés helyett már csak stagnálást vár.
A húsvéttal még szerencsénk sem volt
A kormánynak ráadásul ezúttal szerencséje sem volt a GDP-adatokkal, lényegében egy technikai hatás miatt lett alacsonyabb a gazdaság első negyedéves teljesítménye.
Nagy Márton szerint a húsvét volt az, ami most megráncigálta a kiskereskedelmi forgalmat, és vele együtt a GDP-t. Ennek oka, hogy tavaly márciusra esett, idén pedig áprilisra, ez a kiskereskedelmi forgalomban nagy rángást fog eredményezni.
Hogy mennyire, azt jól mutatja, hogy míg a márciusi kiskereskedelem havi alapon információink szerint csökkenést fog mutatni, áprilisban, a második negyedévben valósággal kilő majd.
Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adópolitikáért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára az Indexnek azt nyilatkozta a héten, hogy idén áprilisban 6-8 százalékkal is nőhet a kiskereskedelmi forgalom, ami az egész év legmagasabb dinamikáját jelenti majd.
Mindez azért is lényeges, mert tavaly ugyan a vártnál jóval rosszabb, 4 százalék helyett végül 0,5 százalékos volt a GDP-növekedés, de lényegében egy dolog húzta a gazdaságot, a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás, tehát most az első negyedévben pont ezt a húzóerőt nem láttuk. Ráadásul az sem véletlen, hogy kommunikációs szinten ennyire beleállt az infláció letörésébe a kormány azok után, hogy tavaly még azt kommunikálta, hogy az inflációt letörte. Az viszont nem világos, hogy az újra megjelenő inflációnak mekkora szerepe lehetett a gyenge márciusi kiskereskedelmi forgalomban. „Nálam is fejtörést okoz az infláció, nem látni, hogy pontosan mennyire hatott a kiskereskedelmi forgalomra” – mondta Nagy Márton. Az viszont biztos, hogy az áprilisi adatokban már ott lesz a március 17-én életbe lépett árrésstop hatása.
A Nemzetközi Valutaalap az egész régió növekedését rontotta
Fontos látni, hogy a mostani adatokban még nem jelent meg a vámháború hatása. A Nemzetközi Valutaalap a múlt héten a Világgazdasági kilátások című kiadványában erre hivatkozva rontott a növekedési előrejelzésein, így idén globálisan 2,8 százalékos, jövőre pedig 3 százalékos növekedésre számít, szemben a korábbi, 3,3 százalékos bővülésről szóló prognózisával.
Az IMF szerint a magyar gazdaság sem ússza meg a romló kilátásokat: a nemzetközi szervezet a tavaly októberben kiadott 2,9 százalékos várakozása után idén már csak 1,5 százalékos gazdasági növekedést jósol hazánknak.
Magyarország nincs egyedül, a régiós országokban szintén lefelé vágták vissza a növekedési előrejelzéseket:
- Romániában idén a korábbi 3,3 százalék helyett már 1,6 százalékos,
- Szlovákiában 1,2 százalékos,
- Csehországban 1,6 százalékos GDP-bővülést várnak,
- Lengyelország az egyedüli kivétel, ahol idén is 3,2 százalékos növekedésre számítanak.
Vannak azonban nagyobb vesztesek is, az IMF közgazdászai szerint Németország és Ausztria idén se fog kikecmeregni a recesszióból.
A mai adat mindenesetre azt is jelenti, hogy a hazai elemzők várhatóan a 2 százalékos gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisukat is mérséklik, tehát távolabb kerültünk a kormány 2,5 százalékos előrejelzésétől.
