késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Békebeszéd hadüzenettel: Von der Leyen elkotyogta Brüsszel új háborús stratégiáját Ukrajnában
Miközben Ursula von der Leyen a második világháború lezárásának 80. évfordulóját emlékezetes történelmi párhuzamként idézte fel, a szerdai beszéd gyorsan átfordult az ideológiailag vezérelt, háborúpárti követelőzésbe. A bizottság elnöke szerint a konfliktus „méltányos és tartós lezárása” Európa jövőjét is meghatározza – ám az általa vázolt stratégiák inkább a konfliktus konzerválásának irányába mutatnak.
Ursula von der Leyen bemutatta az ukrajnai „béketervet”
Az Európai Bizottság elnöke három fő célt nevezett meg:
- Ukrajna katonai megerősítését;
- az orosz fosszilis energiahordozók végleges kiiktatását;
- valamint Ukrajna uniós csatlakozásának felgyorsítását.
Az első pontban a „sündisznó-stratégia” néven említett katonai doktrínát méltatta, amely szerint Ukrajna védelmi képességeit annyira meg kell erősíteni, hogy az elrettentő erejűvé váljon bármely leendő agresszor számára.
Ez a retorika azonban aligha illik egy béketeremtési beszédbe.
A nyilatkozat mögött felsejlik az az új brüsszeli stratégia, amely az „integrált védelmi ipar” koncepciójára épít: a tagállamokat arra biztatják, hogy közvetlenül rendeljenek fegyvereket ukrán hadiipari szereplőktől. Ez már nem egyszerű szolidaritási segítségnyújtás, hanem gazdasági és hadiipari összefonódás – amelynek kiszámíthatatlan politikai és morális következményei lehetnek.
A második pontban Von der Leyen kitartott amellett, hogy Európának teljes mértékben meg kell szabadulnia az orosz energiahordozóktól. Bár az orosz energiától való függés csökkentése már eddig is komoly gazdasági áldozatokkal járt – az egekbe szökő energiaárak formájában –, a Bizottság most az új szerződések betiltását, valamint az orosz LNG teljes kivezetését tervezi 2027 végéig. Ez a stratégia nemcsak energetikai kockázatokat rejt magában, hanem tovább mélyíti az európai gazdaságok versenyhátrányát a globális szereplőkkel szemben.
Harmadik pontként az elnök Ukrajna uniós csatlakozásának gyorsítását szorgalmazta, amit a legnagyobb garanciának tekint egy igazságos békéhez.
Az a felvetés, hogy egy háborúban álló, romokban lévő ország gyorsított uniós integrációja békét hozna, nem rendelkezik valóságalappal.
Az EU eddigi bővítései évekig, sok esetben évtizedekig tartó strukturális reformokat és politikai stabilitást követeltek meg a csatlakozóktól. Ebben a tekintetben Ukrajna jelenlegi helyzete nem felel meg ezeknek az alapelveknek.
A beszéd végén elhangzó „Slava Ukraini” és az „Éljen Európa” jelszavak retorikai csúcspontként hatottak, de nem takarják el a lényegi kérdéseket: hol húzódik a határ az európai szolidaritás és a geopolitikai realitás között? Tényleg Európa biztonságát szolgálja-e a háború mindenáron történő meghosszabbítása, vagy épp ellenkezőleg: újabb generációk jövőjét áldozzuk fel egy megkérdőjelezhető stratégia oltárán?
Ursula von der Leyennek a szeme se rebben: így ünnepli az új német kancellárt
Sorra gratulálnak az új német kormányfőnek az európai vezetők. Pedig Friedrich Merz csak másodjára nyerte el kedden a kancellári tisztséget.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.