Varga Mihály volt a főelőadója Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) csütörtöki közgyűlésének. A Magyar Nemzeti Bank elnöke felszólalásában helyzetértékelést adott a magyar gazdaságról.
Legelőször is arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság évtizedes teljesítményében a német cégeknek is kiemelt szerepe van, ezért kulcsfontosságú, hogy a vámháború okozta változékony piaci helyzetben a német gazdaság ismét erőre kapjon.
Jelezte azt is, hogy a kiszámítható beruházási környezet megteremtéséhez és a konjunktúra beindulásához az árstabilitás fenntartására van szükség Magyarországon. „Az MNB márciusban hivatalba lépett új vezetése elkötelezett a tartósan alacsony infláció és a stabil pénzügyi rendszer biztosítása mellett.”
Szerinte a világban tapasztalható bizonytalan geopolitikai és kereskedelmi helyzet tükrében a jegybank legfontosabb alapelvei
Az ígérte, hogy az árstabilitás elérése és fenntartása céljából a jegybank fegyelmezett és következetes inflációellenes monetáris politikát folytat. Ezzel támogatja a magyar gazdaság fenntartható fejlődését, illetve erősíti a hitelességet és a bizalmat.
Varga Mihály felidézte azt is, hogy az utóbbi években a világgazdaságnak három nagy kihívással is szembe kellett néznie.
Ezeken felül hazánk a német gazdasági köteléken keresztül is érintett a vámháborúban, leginkább az autóiparon keresztül. Felhívta rá figyelmet, hogy
2024-ben a teljes hazai export 24,1 százaléka (36 milliárd euró) irányult Németországba,
míg a közvetlentőke-befektetések terén 2023 végéig 20 milliárd eurós beáramlás érkezett hazánkba német területekről. Az erőviszonyokat jól mutatja, hogy az USA 5,1 százalékos résszel a második helyet érte el a magyarországi export célországainak listáján.
Németország külön bolygó. A német cégek számottevő jelenléte a magyar gazdaságban olyan hozzáadott értéket képvisel, amelynek a gazdasági növekedés tekintetében is jelentősége van. Éppen ezért a magyar gazdaság elemi érdeke, hogy Németország ismét a gazdasági növekedés útjára lépjen” – fogalmazott az MNB elnöke.
A jegybank vezetője utalt rá, hogy Magyarországon már nemcsak közvetlen autóipari gyártás történik, hanem fejlesztés is egyre nagyobb arányban. Azt mondta, hogy a német szereplők számra konkurencia jelent meg, például a BYD, amely Hollandiából telepíti át az európai központját Budapestre és teremt 2000 új munkahelyet magyarországi mérnököknek. „Nyilván ez egy kihívás nekik, de abba bízunk, hogy Németország versenyképes marad” – jegyezte meg.
Ugyanakkor a problémák közös gyökerét a versenyképesség romlásában kell keresni, ezen a téren maradt le Európa. Mindezt jól mutatja a GDP-növekedés alakulása: tavaly ez 1 százalékos volt az EU-ban, az USA-ban 2,4 míg Kínában 4,7. Az idei első negyedév sem ad okot a bizakodásra: az olló tovább nyílik, az EU-ban 1,1 százalékos volt a bővülés, miközben Németországban 0,2 százalékos zsugorodás állt be.
Ezek a különbségek nemcsak egy évet tükröznek, hanem az elmúlt két évtized trendjét. A még mindig masszív bizonytalanságot okozó vámtarifa-háború hatásaként az MNB úgy számol, hogy amennyiben a helyzet elhúzódik, 0,5-0,6 százalékpontos visszaesést okozhat a magyar nemzetgazdaságban.
De vannak jó jelek is: stabil a folyófizetési mérleg, erős a lakossági megtakarítás és a fogyasztás, ahogy a munkaerőpiac is, bár ennek a feszessége oldódik. Varga Mihály kijelentette, hogy az MNB elsődleges mandátumának az árstabilitás elérését tekint, az alacsony infláció és a fenntartható gazdasági növekedés elérése érdekében.
Ennek érdekében a jegybank már kötött is két megállapodás. Az egyiket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, hogy a két szervezet szellemi tudását összekapcsolják a magyar vállalkozások megsegítése érdekében. A másikat pedig még áprilisban a Magyar Bankszövetséggel. Utóbbi öt pontot tartalmazott azzal a céllal, hogy megszüntesse azt a versenyhátrányt, amit a bankok túlárazása eredményezett. A hazai pénzintézetek ugyanis többletköltséget számoltak fel a régiós mértékhez képest.
Senki ne féltse a magyar bankrendszert, amelynek a saját tőkearányos nyeresége 22 százalék. Nem mindenkinek volt egyformán nehéz az elmúlt időszak, a bankok rekordnyereséget rekordnyereségre halmoztak. Ez nem bankellenesség, de maradjunk annyiban, hogy rugalmasan reagáltak a kihívásokra. Miközben egyébként a nem fizető hitelek aránya 3 százalék alatt van, a likviditási ráta pedig 170 százalék – sorolta.
Leszögezte, hogy banki oldalról tehát nincs akadálya a hitelezésnek, ami a lakossági oldalon tapasztalható is, azonban a vállalatiaknál már nincs így.
Ez a problémánk most. A magyar gazdaságnak beruházási keresleti oldalon van problémája.
Végezetül közölte, hogy júniusban elindul egy második egyeztetés a bankszövetséggel, amelynek a végén olyan megállapodást szeretne elérni, hogy a banki magatartás is segítővé és pozitívvá váljon a vállalati hitelezés terén. „El kell érni és fenn kell tartani a stabilitást, a pénzügyi – és az árstabilitást, miközben az inflációs várakozásokat hűtjük” – tett ígéretet Varga Mihály a DUIHK közgyűlésén.
Varga Mihály zárt ajtók mögött elárulta, mi vár a magyar gazdaságra: kiderült egy nagy titok – ez a valóság a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint
A vámháború hatásáról, kivédéséről, az infláció és a GDP-növekedés alakulásáról, valamint a banki költségekről is részletesen beszélt a jegybank elnöke. Varga Mihály a BKIK Nagyvállalati klub meghívottjaként cégvezetők előtt vázolta fel a magyar gazdaság jövőjét. A zárt körű eseményről egyedül a Világgazdaság tudósíthatott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.