Itt vannak a részletes adatok: ezért lett kiábrándító az első negyedéves GDP
Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 I. negyedévében a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött – erősítette meg a második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amelynek az adatai megegyeznek az előzetesen közölt adatokkal.
Nagyon rosszul indította az évet ipar és az építőipar
A KSH most közölt adatai is megerősítik a korábbi feltételezést, hogy egyedül a szolgáltatások támogatták meg a GDP-t, lényegében más visszahúzta a teljesítményt. Az erőtlen európai konjunktúra miatt továbbra is szenvednek a külső piacokra termelő ágazatok, így a termelési oldalon az ipar teljesítménye 3,9, azon belül a feldolgozóiparé 4,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest.
A statisztikai hivatal kiemeli, hogy a feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez, illetve a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését.
Az építőipar hozzáadott értéke 5,1, a mezőgazdaságé 0,7 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,1 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedés (3,5 százalék) az oktatás nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 3,1, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 2,4, a kereskedelemé 2,1 százalékkal bővült. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye 1,7, a szállítás, raktározásé 1,6 százalékkal emelkedett.
Ami a felhasználási oldalt illeti, a háztartások tényleges fogyasztása 2,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal emelkedett. Mindez megerősíti, hogy minden nehézség ellenére, a belső fogyasztás pörgeti továbbra is a magyar gazdaságot.
Ráadásul a hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt:
- a tartós termékek esetében 8,9,
- a féltartósok esetében 1,7,
- a nem tartósok esetében 3,7,
- a szolgáltatások esetében pedig 3,9 százalékkal.
Ugyanakkor a kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,6 százalékkal esett vissza, a miközben a közösségi fogyasztásé 7,3 százalékkal nagyobb lett. A végső fogyasztás összességében 3 százalékkal emelkedett.
Zuhannak a beruházások
A gyenge európai konjunktúra már nemcsak az ipari termelést veti vissza, hanem jól láthatóan a beruházásokat is. A bruttó állóeszköz-felhalmozás az első negyedévben 10,1 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké mérséklődött.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1237 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene 0,4 százalékkal mérséklődött, míg az importé 0,1 százalékkal magasabb lett. A külkereskedelem több mint 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 0,9, a behozatal 0,7 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 5,0, importja 2,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.
A bruttó hazai termék igazítatlan, nyers volumene változatlan maradt 2025 I. negyedévében. A gazdaság teljesítményéhez pozitívan, 2,2 százalékponttal járult hozzá a végső fogyasztás, míg a bruttó felhalmozás és a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében negatívan befolyásolta azt, 1,9 és 0,3 százalékponttal.
Negyedéves alapon az ipar és az építőipar produkálta a legnagyobb esést
A tavalyi negyedik negyedévhez képest szezonálisan kiigazítva a termelési oldalon a mezőgazdaság teljesítménye 4,6 százalékkal nőtt. A szolgáltatások teljesítménye 0,2, az építőiparé 1,1, az iparé 2,3 százalékkal csökkent. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 0,4, a közösségi fogyasztásé 1,4 százalékkal emelkedett, míg a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatásoké 1,5 százalékkal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,4 százalékkal visszaesett. A külkereskedelemben az import és az export volumene összességében magasabb lett (1,4, illetve 1,5 százalékkal).
