Kilőtt a hazai vállalatfelvásárlási piac

Tavaly 2023-hoz képest világszerte 4,5 százalékkal nőtt a vállalati összeolvadások és felvásárlások (M&A) száma, 13,8 százalékkal magasabb tranzakciós összérték mellett, miközben a közép-kelet-európai (KKE) régió szemben a korábbi évekkel, eltért a globális trendektől, ugyanis a tranzakciók száma csak minimális mértékben nőtt, miközben azok összértéke csökkent. Magyarország azonban mind a globális, mind a régiós átlagot felülmúlta a Deloitte friss tanulmánya szerint.

A globális vállalatfelvásárlási piac magára talált, de a régiónkban már vegyesebb a kép

A vállalatfelvásárlási piacon továbbra is az Egyesült Államokban történt a legtöbb ügylet, ám ezek aránya 27,7 százalékról 26,5 százalékra csökkent. A fejlett nyugati országok közül egyedül Franciaországban esett vissza a tranzakciók száma. A többi fejlett vezető gazdaságban – Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Németország, Kína – a növekedés mértéke eltérő volt.

A Deloitte elemzése szerint a kelet-közép-európai régióban vegyes a kép a tranzakciók számát illetően, így például a társaság legnagyobb gazdaságában, Lengyelországban a 2022-es csúcs óta visszaesés tapasztalható, ami tavaly is folytatódott, míg a Baltikum kiemelkedő számokat produkált, az ügyletek száma 45 százalékkal 239-re nőtt tavaly. A régió más piacain, mint Románia, Csehország, Magyarország és Szlovénia, mérsékelt növekedés volt tapasztalható a tranzakciók számában, miközben a délkelet-európai országokban, tehát Bulgáriában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában alábbhagyott az üzletkötési kedv.

Magyarországon kilőtt az ügyletek értéke

A magyar vállalatfelvásárlási piac nemcsak követte, de felül is múlta a globális növekedés trendjét, éves szinten 19 százalékkal nőtt a tranzakciók értéke. 

Igaz, a 2023-as 56,3 százalékról 53,9 százalékra csökkent az arányuk, miközben az Európai Unió és az Egyesült Királyság befektetőinek szerepe is csökkent, 25,0 százalékról 23,7 százalékra, ahogy ugyanez igaz az észak-amerikai befektetőkre is. Az ő arányuk 6,3 százalékról 3,9 százalékra esett vissza. Mindezt elsősorban a régiós befektetők fokozott jelenléte ellensúlyozta.

Vajda Zsolt, a Deloitte Strategy, Risk & Transactions üzletág magyarországi vezető partnere szerint az M&A-piac élénküléséhez hozzájárult a csökkenő kamatszint és infláció, ugyanakkor a geopolitikai kockázatok és a friss vámpolitikai intézkedések új bizonytalanságot hordoznak.

A tranzakciók száma alapján a régiónkban továbbra is az IT a sikerszektor, azonban a kiugróan jól sikerült 2022-es évet követően tavaly sem volt jelentős az iparági tranzakciók számának növekedése. A térség ügyletszámának növekedése az egészségügyi, energia- és fogyasztói szektorokban tapasztalt fokozott aktivitásnak köszönhető, melyek 41, 21 és 10 százalékos növekedést produkáltak.

A hazai piacot az energiaipari tranzakciók pörgették

A magyarországi piac azonban némileg eltér a régiótól, itthon ugyanis az energiaipar teljesített kiemelkedően, miután a tranzakciók száma 60 százalékkal nőtt, és ez volt a legaktívabb iparág, amit a pénzügyi szektor követett, ahol 25 százalékos bővülés történt. 

Míg Közép-Kelet-Európa más országaiban az IT-szektor a legaktívabb, addig az ügyletek száma alapján Magyarországon csak a harmadik helyet érte el, a 2022-es csúcs óta folyamatos a csökkenés, tavaly annak mértéke 11 százalék volt. A kisebb volumenű iparágak közül a fogyasztói, az ingatlan- és a szolgáltatói ágazatok számottevő növekedést mutattak, miközben – a régiós trendekkel összhangban – visszaesés volt tapasztalható az ipari, a technológiai, valamint a média- és távközlési (TMT) szektorban a tavalyi évben.

Csomor Csaba, a Deloitte Strategy, Risk & Transactions üzletág-igazgatója szerint az eszközárak mellett az M&A tranzakciós aktivitást is erősen vezérli a globális gazdaságban lévő pénzmennyiség is, ami az idei első negyedévben meghaladta a korábbi, 2022 eleji rekordot is. Mindez a következő időszak vállalatfelvásárlási aktivitására vonatkozólag is pozitív képet vetít előre.