Nagy dobás előtt a Mol: Százhalombatta után Rijekában készül új üzem átadására

Pazar eredményeket sorolt fel, az elmúlt évet pedig fordulópontnak nevezte a hazai zöldhidrogénipar szempontjából Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár a Hidrogéntechnológiai Szövetség által szervezett konferencia második napján. A megújuló energiaforrás felhasználásával előállított zöldhidrogén az energiatárolás egyik eszköze, a felhasználása karbonsemleges, vagyis a fő szempontok termelésének növelése mellett szólnak.

 Az államtitkár által kiemelt múlt évi eredmények a következők:

• Tavaly megkezdte a zöldhidrogén előállítását a Mol százhalombattai létesítménye és a bükkábrányi energiapark, míg 2023-ban az MVM kardoskúti üzeme;
• Megnyílt Magyarország első közforgalmú hidrogéntöltő állomása;
• A Volánbusz hidrogénüzemű buszt tesztelt;
• Az Airbus a budapesti repülőtéren indított hidrogénüzemanyag-töltési projektet;
• Elkezdődött a hazai hidrogénautó fejlesztése.

A Világgazdaság is rendre beszámol az iparág eredményeiről, például a hazai fejlesztésű hidrogénbuszról, vagy a mobil hidrogéntöltőről. Nagy Bálint szerint a hazai hidrogénipar jó úton indult el, és a sebességet növelni is tudjuk.

A Mol említett, 2024 áprilisában átadott 10 megawattos elektrolizáló üzeme – amely Kelet-Közép-Európában eddig a legnagyobb - évente 1600 tonnazöld hidrogént állít elő. Huszonkét millió euróba került, és évi 25 ezer tonnával csökkenti a Mol Dunai Finomítójának szén-dioxid-kibocsátását. Az elektrolizáló berendezést az amerikai Plug Power cég szállította. A berendezése egy tonna hidrogén előállításával 8-9 tonna tiszta oxigént is termel.

A Mol továbblépne a zöldhidrogén előállítása terén

A Mol vizsgálja a termék közlekedési célú felhasználását is, közben készül a rijekai és a pozsonyi elektrolizáló üzem építésére. Korábbi hírek szerint előbb a rijekai épülne meg, mégpedig 2026-ban. Egy 2022-es beszámoló szerint két – egy 8 és egy 4,8 megawattos – újabb naperőmű áramával termelné a zöldhidrogént, de a százhalombattainál kevesebbet, évi 1500 tonnát. A zöldhidrogént ez esetben is maga a finomító használná fel. A területén ma is termelnek hidrogént, de csak szürkét, azaz földgázbázisút.

Az út azonban rögös. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a hidrogéngazdaság fellendítéséhez döntéshozói támogatásra és egyszerűsített, rugalmas, ösztönző jogszabályi környezetre van szükség. A nehézségeket, az iparág előtt álló, elsősorban versenyképességi kihívásokat Áldott Zoltán, a Mol felügyelőbizottságának elnöke sorolta fel még a rendezvény első napján. Egyebek mellett azt emelte ki, hogy a technológia egyelőre gyerekcipőben jár, a gazdasági, geopolitikai és szabályozási kihívások pedig tovább nehezítik a zöld átmenethez kapcsolódó beruházásokat. 

Szerinte a zöldhidrogén mellett az alacsony széndioxid kibocsátással előállított hidrogén minden formáját támogatni kell. Listáját másnap további ipari szereplők bővítették például azzal, hogy

• nem látható pontosan a zöldhidrogén piaca, márpedig ezt látni kell az infrasturktúra-fejlesztésekhez;
• a terület Magyarországon túl van szabályozva;
• bizonytalan a zöldhidrogénipar finanszírozása;
• az előállítás költségének a 20-30 százalékát teszi ki a hidrogén tartálykocsis szállítása.

Két hidrogénvölgy formálódik Magyarországon

Magyarország 2021-ben közzétett hidrogénstratégiája 2030-ra 240 megawattnyi hidrogéntermelő kapacitás létesítését célozza meg. Ekkorra évi 16 ezer tonna zöld- és egyéb, karbonmentes hidrogént kellene előállítani, és további évi 20 ezer tonna karbonszegényt, azaz türkizt. A földgázalapú szürke hidrogén előállítását eközben fokozatosan vissza kell szorítani.

Két hidrogénvölgyben gondolkodik a dokumentum. Az egyik neve Dunántúli hidrogén ökoszisztéma, a bázisai pedig Pétfürdő, Százhalombatta, Dunaújváros, Beremend és Királyegyháza lenne a jelenleg is hidrogént előállító és nagy energiaigényű ipari létesítmények elhelyezkedése alapján. Az Észak-keleti hidrogénvölgy hasonló megfontolásból Miskolc, Tiszaújváros és Kazincbarcika térségében összpontosulna. Vizsgálandó a Mátrai Erőmű és térségének bevonása is.

Az elgondolás évi 10 ezer tonna zöld- és egyéb karbonmentes hidrogén felhasználását célozza meg 2030-ra. Egyúttal legalább 20 hidrogén töltőállomást kell létesíteni töltőállomásonként két töltőponttal, és összesen 4,8 ezer hidrogénüzemű járművet – elsősorban nehézgépjárművet – használni. Ezzel évi 130 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása előzhető meg.

Amíg azonban a zöldhidrogén előállításának önköltsége 3-5-ször nagyobb az elfogadhatónál, e kapacitások kialakítása valamilyen állami támogatást, ösztönzőt is feltételez. A stratégia ezzel is foglalkozik. Mint olvasható: „A tiszta vagy karbonszegény hidrogénpiacok átjárhatóságának biztosítása, valamint a kapcsolódó beruházások előmozdítása érdekében 

részben a jelenlegi EU-s és hazai szabályozások felülvizsgálatával, részben új szabályozási elemek bevezetésével”. Probléma lehet azonban, hogy a 2021-ben közzétett és vélhetőleg az előző évben megfogalmazott stratégia felülvizsgálatra szorulhat a magyar gazdaság azóta történt változásai miatt. Ennek ellenére érdemes sorra venni, hogy fenti táblázatunk szerint mekkora támogatási igényről volt (elvben van ma is) – szó 2021-ben.