késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Mit akar Kína Európától?
A jövő heti EU–Kína-csúcstalálkozóra Pekingben kerül sor, mivel Hszi Csin-ping kínai elnök nem volt hajlandó Brüsszelbe utazni. Gúnyos amerikai biztonságpolitikai körök szerint ez a változás Európa újabb meghajlását jelzi Kína előtt.
A csúcstalálkozó valószínűleg nem hozza meg a várt áttörést, a „nagy alkut” Kínával, amelyről egyes európaiak álmodoznak. Mégis, jelentős eseményről van szó. Az európaiakat három ellenséges hatalom – Oroszország, az Egyesült Államok és Kína – veszi körül, amelyek közül az egyiket alig értik.
Kína nem prioritás az EU számára, gyakran lekerül a találkozók napirendjéről
– mondta Nadine Godehardt, a Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet munkatársa a múlt heti Asia Society France konferencián, Párizsban. Európa még nem döntötte el, hogyan kezelje Kínát. Washington fő ellenségként jelölte ki az ázsiai óriást, de Európa számára ezt a szerepet jelenleg Oroszország tölti be.
Valójában a közös ellenség hiánya hozzájárult az európai–amerikai viszony elidegenedéséhez.
„Valójában nem tudjuk, mit akar Kína Európától” – mondta a Financial Timesnak Jean-Francois Huchet, a Francia Keleti Nyelvek és Civilizációk Nemzeti Intézetének munkatársa.
- A kapcsolat bizalmatlanságon alapul.
- Kína és Európa nem osztoznak közös értékekben. Korábban – például amikor Kína elnyomta az ujgur muszlim kisebbséget – ez alig befolyásolta Európát.
- Az utóbbi években azonban a kínai fenyegetés közvetlenné vált.
- Kína támogatja Putyin háborúját Ukrajnában.
- Európában kémkedik.
- Technológiai fejlettsége megelőzte Európáét.
Az európaiak ráébredtek, hogy Tajvan esetleges kínai megtámadása nem pusztán távoli borzalom lenne – hanem közvetlen kár is számukra.
A világ konténerhajóinak nagyjából a fele áthalad a Tajvani-szoroson
– jegyzi meg Simona Grano, a Zürichi Egyetem kutatója. Egy kínai blokád világgazdasági összeomlást okozhatna.
Kína saját világrendet akar létrehozni, és ehhez megvannak az eszközei
Ideológiai értelemben – mondja Anne-Marie Brady, az új-zélandi Canterbury Egyetem professzora – Európa demokratikus berendezkedése önmagában fenyegetést jelent Kína számára.
- Miközben az Egyesült Államok fokozatosan feladja az általa felépített világrendet, Kína a sajátját akarja létrehozni.
- Ebben az összeütközésben Kína előnyben van, és ki is használja ezt.
- A ritkaföldfémek fölötti ellenőrzése csak a kezdet. A stratégiai nyersanyagokat ugyan világszerte bányásszák – gyakran nyugati vállalatok által –, de feldolgozásuk főként a környezeti szempontból pusztító kínai finomítókban történik.
- Például Kína a világ gallium-, grafit- és szilíciumfinomításának több mint háromnegyedét végzi. Az ázsai óriás akár már holnap leállíthatná a nyugati energia-, high-tech és védelmi szektort bizonyos ásványok szállításának megszüntetésével.
Mit akar Európától Kína?
Elsősorban azt, hogy eladhassa nekünk az áruit. A kínai paradoxon egy olyan gazdaság, amely ugyan nehézségekkel küzd, mégis világelső technológiát termel.
Kína gazdaságának körülbelül ötven százaléka nem működik jól, de öt százaléka lenyűgözően teljesít
– mondta Dan Wang, a Stanford Egyetem munkatársa az Asia Society rendezvényén. A kiváló kínai elektromosjármű- és akkumulátorgyártó cégek egymással versenyeznek, ezzel lenyomják a hazai haszonkulcsokat, így európai vásárlókra van szükségük. Ez pedig Európának is ad némi mozgásteret.
Az EU vámokat vetett ki a kínai elektromos járművekre, ugyanakkor kínai vállalatok Magyarországon építenek gyárakat, Európa hátsó ajtajában. Az európai fogyasztók szívesen vásárolnának jó, olcsó kínai autókat, amelyekhez nem kell benzin.
Még Jim Farley, a Ford vezetője is azt mondta, hogy nem akar leállni a Xiaomi szedánja vezetésével.
Szerinte a kínai járművek költség‑minőség aránya „messze felülmúlja azt, amit a Nyugaton látok”. A Xiaomi és a BYD Kína első presztízsmárkájává válhatna. Harald Hendrikse, a Citi elemzője megjegyzi, hogy Kína energiaárai jóval alacsonyabbak Németországénál:
Miért is gyártanál akkor Németországban?
– teszi fel a kérdést.
Ez rémületet kelt az európai politikusokban. Ha Európa autóiparában milliók munkahelye vész el, a németországi elégedetlenek akár a radikális jobboldali AfD‑t is választhatják. Végül is az Egyesült Államokban is történt valami hasonló. Európa és Kína nem fog kötni „nagy alkut” a kereskedelem terén, nagyrészt azért, mert a kereskedelmük egyre inkább egyoldalú.
Európa „kínaipiac‑fantáziája”, amely a viktoriánus brit pamutszövő nagyiparosoktól származik, akik arról álmodoztak, hogy felöltöztetik a kínaiakat, halódik
– mondja Brady.
Nem mennyei, de mégiscsak házasság
Egyetlen korlátozott alku tűnik elképzelhetőnek: a megújuló energiák terén. Európának kevés olaja, gáza vagy nukleáris energiája van, és nem tér vissza a szénhez. Vonzhat néhány tisztaenergia-vállalatot, amelyeket az Egyesült Államok már kitoloncol. De Európa csak kínai akkumulátorok, napelemek, szélturbinák és távvezetékek segítségével teheti zölddé villamosenergia-hálózatát, és érheti el a nettó zéró kibocsátást.
Ez egy házasság. Ugyan nem a mennyben köttetett, de mégiscsak házasság
– mondja Ross Douglas, egy dél-afrikai vállalkozó, aki kínai cégekkel dolgozik együtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.