Szeretnénk nagyobb ismertséget biztosítani a kézműves sörök számára, hiszen ezek izgalmassá teszik a piacot, egyedi csomagolásukkal és ízvilágukkal valódi különlegességet jelentenek, és vonzzák a turistákat – mondta a Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a köztestület és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete közös sajtótájékoztatóján. A NAK-elnök kiemelte, hogy a kisüzemi sörfőzdéknek folyamatos a kapcsolatuk a fogyasztókkal, rendre új termékekkel jelennek meg, és bár ma még csekély a részesedésük az összes sörfogyasztásból, de a hazai sörkultúra megújulásának motorjainak tekinthetők.
Tevékenységükkel a kisüzemi sörfőzdék hozzájárulnak
A szabályozásban egységesen kezelik a nagy- és a kisüzemi söröket, így a hazai három nagy, egy közepes és néhány tucat kisebb sörfőzdére ugyanazok az élelmiszer-biztonsági és -minőségi előírások vonatkoznak – mondta Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára. Az élelmiszerkönyv felülvizsgálatával adósak voltak, de most lezárult az ezzel kapcsolatos munka, és a fogyasztók hamarosan útmutatót kaphatnak arról, hogy mi is van a sörökben. Pontosítják a sör fogalmát, körülhatárolják, mi nevezhető különleges minőségnek. A sör összetevőit nem kötelező feltüntetni, de nemzeti szinten ezt elő lehet írni, a tárca és a szakmai szervezetek pedig ennek bevezetését javasolják.
A sajtótájékoztatón szó volt arról is, hogy a sörpiacon szükség van a nagyokra és a kicsikre egyaránt. Az utóbbiaknak van hová előrelépniük, hiszen
a kisüzemi főzdék becsült piaci részesedése Magyarországon 3-4 – más becslések szerint 2-3 – százalék körüli, míg például skandináv országokban ez eléri a 10 százalékot is, az USA-ban pedig kiugró, 26 százalékos.
A kisüzemi szegmens jellemzője az innováció, így az új kézműves sörök megjelenése és a fiatalabb generációk érdeklődése nagyban hozzájárul a kisüzemi sörök piaci pozíciójának erősödéséhez.
A kisüzemek piacra jutásának támogatására hívták életre korábbiakban a 2005-ös, a kereskedelemről szóló jogszabály italszabályozást érintő kiegészítését, az úgynevezett sörtörvényt, amely részletesen szabályozza a vendéglátóhelyek sör-, üdítő- és ásványvíz-értékesítését – beleértve a kisüzemi sörök piacra jutását is. A szabályozás célja, hogy korlátozza a nagy gyártók térnyerését, biztosítva a kisüzemi sörök térnyerésével a választék diverzifikációját a vendéglátásban. A tájékoztatón szintén előadást tartó a Starcsevics Péter, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke szerint
ezt nem sikerült elérni, ezért a szabályozást felül kell vizsgálni, mert a vendéglátóhelyek kijátsszák, így nem érte el a kívánt hatást a kisüzemi sörök fogyasztásának növelésében.
A kis sörfőzdék egyébként 500 embernek adnak munkát – közvetve pedig jóval többnek, hiszen az Európai Sörgyártók Szövetsége szerint egy sörfőzdei munkahely további 17 beszállítói munkahelyet generál – és közel egymilliárd jövedéki adót fizetnek be – jellemezte gazdasági szerepüket Starcsevics Péter. Mint mondta, a Covid idején nagy forgalomcsökkenést szenvedtek el a HoReCa-szektor lezárásával, de annak legalább látták a végét. Az energiaválság viszont még inkább megtépázta őket, a magas energiaárakat nehéz volt beépíteni az áraikba. A munkaerőköltségek emelkedése mellett az idén az egekbe emelkedő gyümölcsárak is sújtják őket: az elnök szerint lesznek olyan gyümölcsös sörök, amelyeket egyes gyártók kivezetnek, mert a jelenlegi alapanyagárat nem bírná el a termék gyümölcsvelővel, egyéb módon pedig inkább nem helyettesítik, mert a kisüzemi sörfőzdék létének egyik lényege, hogy ragaszkodnak a magas minőséghez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.