Kína modern kori nagy menetelése: leválás az olajról és ezen keresztül az USA-ról
Kína olajéhsége évtizedeken át hajtotta a globális keresletet. Most Peking nagy erőkkel dolgozik azon, hogy visszafogja ezt a függőséget; a nemzeti fogyasztás várhatóan 2027-re tetőzik, majd csökkenni kezd. A kínai energiaforradalom másik ága az átállás a villanyautókra.
A kínai kormány régóta aggódik amiatt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei megbéníthatják az ország gazdaságát azáltal, hogy elzárják a külföldi olajtól. Kína ezért több száz milliárd dollárt fektetett abba, hogy leváljon az importált olajról: újraélesztette a hazai kitermelést, és villámgyorsan felépítette a világ vezető elektromosjármű-iparát.
Az energia-rizsestálat a saját kezünkben kell tartani
– mondta némi képzavarra élve Hszi Csin-ping kínai vezető.
Kínában a benzinfaló Volkswagen és Hyundai taxiflottákat helyi gyártású elektromos modellek váltják fel. Tavaly az országban eladott személyautók közel fele teljesen elektromos vagy plug-in hibrid volt, szemben a 2020-as 6 százalékkal – írja a The Wall Street Journal.
Az állami tulajdonú PetroChina tavaly 38 milliárd dollár tőkeráfordítást jelentett be – ez majdnem annyi, mint az Exxon Mobil és a Chevron együttes kiadása.
- Kína 2018 és 2024 között 13 százalékkal növelte olajkitermelését, napi körülbelül 4,3 millió hordóra.
- Az olajimport tavaly közel 2 százalékkal csökkent, bár idén kissé megemelkedett, mivel néhány kínai vállalat jelentős készleteket halmozott fel.
Kína legnagyobb állami olajtársaságai és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) egyaránt azt jósolják, hogy az ország olajkereslete várhatóan két éven belül tetőzik, míg a benzin- és dízelkereslet már elérte csúcspontját. Ebből persze korántsem következik, hogy a kontinensnyi ország leállna az olajimporttal.
- A napi behozatal körülbelül 11 millió hordó, a fogyasztás mintegy 70 százaléka,
- húsz évvel ezelőtt nagyjából napi 3 millió hordó volt az import.
Az olajfogyasztás összességében valószínűleg csak fokozatosan csökken majd, mivel a petrolkémiai ipar iránti kereslet tovább nő. Ennek ellenére Hszi kampánya hatással lesz a globális energiapiacokra – a becslések szerint több milliárd dollárnyi kínai olajimport tűnhet el az elkövetkező években. Júniusban az IEA több mint napi egymillió hordóval csökkentette a 2028–2030 közötti kínai keresleti előrejelzését.
Számos olajexportáló ország igyekszik megőrizni részesedését a kínai piacon. Oroszország kedvezményesen ad el olajat Kínának, hogy Peking továbbra is vásároljon. Szaúd-Arábia kínai finomítókba fektetett be, hogy hosszú távú szerződéseket biztosítson e létesítmények olajellátására.
Kínai energiaforradalom: hihetetlen összegeket emészt fel a leválás az olajról
A kampány drága volt a kínai kormány számára. A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja szerint
a kínai kormány 2009 és 2023 között 231 milliárd dollárt költött elektromos járművek támogatására.
Sok hazai elektromosautó-gyártó veszteséges. A túltermelés brutális árháborút idézett elő belföldön, az exportnövekedés pedig kereskedelmi feszültségeket okozott.
2013 végén, amikor Kína megelőzte az USA-t a világ legnagyobb nettó olajimportőreként, úgy tűnt, hogy a külföldi olajtól való függés megállíthatatlanul nő. Hszi azonban összehívta gazdasági csapatát, és közölte, hogy Kínának energiaforradalomra van szüksége a nemzetbiztonság védelmében.
Peking bizalmatlan volt a közel-keleti olajtól való függéssel kapcsolatban is, hiszen a térségben szinte folyamatosan fellángol valamilyen geopolitikai konfliktus. Az energiaforradalmat ösztönözte az is, hogy a helyi lakosság egyre elégedetlenebb volt az élhetetlen metropoliszokkal a fullasztó szmog miatt – hihetetlen ütemben nőtt a létrejövő és egyre gazdagodó középosztály autók iránti éhsége.
A Trump-adminisztráció idején, amikor a két ország kapcsolatai romlottak, kínai stratégák attól tartottak, hogy kiszolgáltatottá válnak a Malaka-szoroson áthaladó szállítmányoknak.
A Kínába irányuló olaj- és gázszállítmányok többsége ezen a Szingapúr-közeli szűk vízi útvonalon halad át, amelyet egy konfliktus esetén viszonylag könnyen le tudna zárni az amerikai haditengerészet.
Paul Dabbar amerikai kereskedelmi miniszterhelyettes becslése szerint, ha Kína elveszítené a tengeri olaj- és gázimporthoz való hozzáférést, gazdasága akár 17 százalékkal is zsugorodhatna.
Hszi felszólítása nyomán a kormány beindította az elektromosjármű-ipar fejlesztését. A villanyautók nemcsak az olajkeresletet csökkentenék, hanem lehetőséget adnak Kínának, hogy lekörözze az amerikai és más külföldi autógyártókat, miután éveken át nem tudta utolérni őket a belső égésű motorok terén.
- Az elektromos autók olcsóbbá tétele érdekében Peking 10 százalékos forgalmiadó-mentességet adott – ez a program 2018 óta több mint 100 milliárd dollárjába került az államnak.
- Kínában közel 500 vállalat próbált villanyautókat gyártani. Némelyiket tapasztalatlan vezetők alapították, akik gyorsan elköltötték az állami támogatást, majd csődbe is mentek.
A fordulópont: megérkezett a Tesla
A fordulópont 2019 végén jött el, amikor a Tesla a sanghaji önkormányzat erős támogatásával megnyitotta első kínai gyárát.
Először láttak a kínai fogyasztók valóban vonzó, futurisztikus autót
– mondta Michael Dunne, a Dunne Insights autóipari tanácsadó cég vezérigazgatója. „Jól nézett ki, gyors volt, és sok olyan tulajdonsággal bírt, amit a fogyasztók vonzónak találnak.”
Ahogy az villanyautó-eladások szárnyalni kezdtek, a kormány megnövelte a nyilvános töltőállomások építéséhez nyújtott támogatásokat. Emellett előírta, hogy az új lakóépületek rendelkezzenek infrastruktúrával a házi töltők egyszerű felszereléséhez.
- 2024 májusára Kínában több mint 14 millió töltőpont volt,
- kilencszer annyi, mint 2020 végén.
- Az USA ezzel szemben mintegy 230 ezer nyilvános és magántöltővel rendelkezik, továbbá
- több százezer otthoni töltővel, de ezek számát nagyon nehéz megbecsülni.
A városok lecserélték a dízelbuszokat elektromosra.
2023-ra a kínai városi buszok több mint 80 százaléka elektromos vagy hibrid lett.
A kínai akkumulátorgyártó CATL az elmúlt három évben 18 milliárd dolláros nettó nyereséget jelentett, és több mint 7 milliárdot fektetett be k+f-be. A CATL és a BYD is azt állítja, hogy olyan technológiát fejlesztettek ki, amely öt perc alatt feltölti az autókat.
A kínai villanyautógyárak ma a nemzeti szimbólumnak számítanak. A Tesla sanghaji üzemétől kevesebb mint 160 kilométerre délre a Zeekr autógyár például több mint 800 robotot használ az automatizált gyártásban. Egyik modellje, a Zeekr 001 akár 750 kilométeres hatótávra is képes – körülbelül 290 kilométerrel többre, mint az USA-ban elérhető EV-k medián hatótávja. Az egyik bemutatóteremben az eladó hangvezérléssel indított el egy masszázsfunkciót a sofőrülésben, miközben a kijelzőn kínai karaokeklasszikusok szóltak.
Fúrni, fúrni, fúrni
Kína energiafüggetlenség iránti vágya egészen Mao Ce-tung idejére nyúlik vissza, aki munkások tízezreit küldte ki olaj után kutatni az ország északkeleti részébe. Az 1959-es hatalmas dacsingi lelőhely felfedezése legendává vált, a „Dacsing-szellem” a nehézségek közepette végzett kemény munkát jelenti. De a termelés nem tudott lépést tartani a reformok utáni keresletnövekedéssel.
Ahogy a kormány az EV-ket helyezte előtérbe, az állami vállalatok csökkentették a hazai kitermelést, inkább olcsóbb importot választva. Aztán 2018 júliusában Hszi közbelépett, és elrendelte az állami cégeknek a hazai olajtermelés újraindítását. Három állami olajvállalat további 10 milliárd dollárt fektetett kutatásba, termelésbe. Az offshore területekre – a Dél-kínai-tengerre, a Pohaj-tengerre – és a nyugati határhoz közeli Tarim-medencére összpontosítottak. A CNOOC felgyorsította a fúrási ciklusokat, hogy hamarabb termelésbe vonhassák a lelőhelyeket.
A Huaweijel közösen digitalizálták a műveleteket, tízezres szenzorhálózatokat telepítettek az adatgyűjtés és döntéshozatal támogatására.
- 2023-ra a Pohaj olajmező adta Kína termelésnövekedésének felét.
- A Dél-kínai-tengeren is több mint 25 százalékkal nőtt a termelés 2020 óta.
- A CNOOC közölte: célja, hogy 2024–2027 között akár 15 százalékkal növelje olaj- és gáztermelését, és termelésének kétharmada továbbra is Kínából származzon.
Májusig a PetroChina anyacége, a China National Petroleum már 193 kutat fúrt le legalább 8 kilométer mélységbe a Tarim-mezőn. Az USA-ban például a kutak mélysége általában egy-két kilométer.
Februárban a vállalat bejelentette története legmélyebb kutatását – a Shenditake–1-et, amely közel 11 kilométer mély.
Az állami média szerint ez a világ második legmélyebb függőleges olajkútja a szovjetek egy meglehetősen régi, még tudományos célokból végrehajtott fúrása után.
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítást jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
Be sem ült a székbe, máris temeti a projektet: Vitézy Dávid szerint az életben nem fognak 200-zal száguldani a vonatok a Budapest–Belgrádon
