Kína modern kori nagy menetelése: leválás az olajról és ezen keresztül az USA-ról
Kína olajéhsége évtizedeken át hajtotta a globális keresletet. Most Peking nagy erőkkel dolgozik azon, hogy visszafogja ezt a függőséget; a nemzeti fogyasztás várhatóan 2027-re tetőzik, majd csökkenni kezd. A kínai energiaforradalom másik ága az átállás a villanyautókra.
A kínai kormány régóta aggódik amiatt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei megbéníthatják az ország gazdaságát azáltal, hogy elzárják a külföldi olajtól. Kína ezért több száz milliárd dollárt fektetett abba, hogy leváljon az importált olajról: újraélesztette a hazai kitermelést, és villámgyorsan felépítette a világ vezető elektromosjármű-iparát.
Az energia-rizsestálat a saját kezünkben kell tartani
– mondta némi képzavarra élve Hszi Csin-ping kínai vezető.
Kínában a benzinfaló Volkswagen és Hyundai taxiflottákat helyi gyártású elektromos modellek váltják fel. Tavaly az országban eladott személyautók közel fele teljesen elektromos vagy plug-in hibrid volt, szemben a 2020-as 6 százalékkal – írja a The Wall Street Journal.
Az állami tulajdonú PetroChina tavaly 38 milliárd dollár tőkeráfordítást jelentett be – ez majdnem annyi, mint az Exxon Mobil és a Chevron együttes kiadása.
- Kína 2018 és 2024 között 13 százalékkal növelte olajkitermelését, napi körülbelül 4,3 millió hordóra.
- Az olajimport tavaly közel 2 százalékkal csökkent, bár idén kissé megemelkedett, mivel néhány kínai vállalat jelentős készleteket halmozott fel.
Kína legnagyobb állami olajtársaságai és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) egyaránt azt jósolják, hogy az ország olajkereslete várhatóan két éven belül tetőzik, míg a benzin- és dízelkereslet már elérte csúcspontját. Ebből persze korántsem következik, hogy a kontinensnyi ország leállna az olajimporttal.
- A napi behozatal körülbelül 11 millió hordó, a fogyasztás mintegy 70 százaléka,
- húsz évvel ezelőtt nagyjából napi 3 millió hordó volt az import.
Az olajfogyasztás összességében valószínűleg csak fokozatosan csökken majd, mivel a petrolkémiai ipar iránti kereslet tovább nő. Ennek ellenére Hszi kampánya hatással lesz a globális energiapiacokra – a becslések szerint több milliárd dollárnyi kínai olajimport tűnhet el az elkövetkező években. Júniusban az IEA több mint napi egymillió hordóval csökkentette a 2028–2030 közötti kínai keresleti előrejelzését.
Számos olajexportáló ország igyekszik megőrizni részesedését a kínai piacon. Oroszország kedvezményesen ad el olajat Kínának, hogy Peking továbbra is vásároljon. Szaúd-Arábia kínai finomítókba fektetett be, hogy hosszú távú szerződéseket biztosítson e létesítmények olajellátására.
Kínai energiaforradalom: hihetetlen összegeket emészt fel a leválás az olajról
A kampány drága volt a kínai kormány számára. A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja szerint
a kínai kormány 2009 és 2023 között 231 milliárd dollárt költött elektromos járművek támogatására.
Sok hazai elektromosautó-gyártó veszteséges. A túltermelés brutális árháborút idézett elő belföldön, az exportnövekedés pedig kereskedelmi feszültségeket okozott.
2013 végén, amikor Kína megelőzte az USA-t a világ legnagyobb nettó olajimportőreként, úgy tűnt, hogy a külföldi olajtól való függés megállíthatatlanul nő. Hszi azonban összehívta gazdasági csapatát, és közölte, hogy Kínának energiaforradalomra van szüksége a nemzetbiztonság védelmében.
Peking bizalmatlan volt a közel-keleti olajtól való függéssel kapcsolatban is, hiszen a térségben szinte folyamatosan fellángol valamilyen geopolitikai konfliktus. Az energiaforradalmat ösztönözte az is, hogy a helyi lakosság egyre elégedetlenebb volt az élhetetlen metropoliszokkal a fullasztó szmog miatt – hihetetlen ütemben nőtt a létrejövő és egyre gazdagodó középosztály autók iránti éhsége.
A Trump-adminisztráció idején, amikor a két ország kapcsolatai romlottak, kínai stratégák attól tartottak, hogy kiszolgáltatottá válnak a Malaka-szoroson áthaladó szállítmányoknak.
A Kínába irányuló olaj- és gázszállítmányok többsége ezen a Szingapúr-közeli szűk vízi útvonalon halad át, amelyet egy konfliktus esetén viszonylag könnyen le tudna zárni az amerikai haditengerészet.
Paul Dabbar amerikai kereskedelmi miniszterhelyettes becslése szerint, ha Kína elveszítené a tengeri olaj- és gázimporthoz való hozzáférést, gazdasága akár 17 százalékkal is zsugorodhatna.
Hszi felszólítása nyomán a kormány beindította az elektromosjármű-ipar fejlesztését. A villanyautók nemcsak az olajkeresletet csökkentenék, hanem lehetőséget adnak Kínának, hogy lekörözze az amerikai és más külföldi autógyártókat, miután éveken át nem tudta utolérni őket a belső égésű motorok terén.
- Az elektromos autók olcsóbbá tétele érdekében Peking 10 százalékos forgalmiadó-mentességet adott – ez a program 2018 óta több mint 100 milliárd dollárjába került az államnak.
- Kínában közel 500 vállalat próbált villanyautókat gyártani. Némelyiket tapasztalatlan vezetők alapították, akik gyorsan elköltötték az állami támogatást, majd csődbe is mentek.
A fordulópont: megérkezett a Tesla
A fordulópont 2019 végén jött el, amikor a Tesla a sanghaji önkormányzat erős támogatásával megnyitotta első kínai gyárát.
Először láttak a kínai fogyasztók valóban vonzó, futurisztikus autót
– mondta Michael Dunne, a Dunne Insights autóipari tanácsadó cég vezérigazgatója. „Jól nézett ki, gyors volt, és sok olyan tulajdonsággal bírt, amit a fogyasztók vonzónak találnak.”
Ahogy az villanyautó-eladások szárnyalni kezdtek, a kormány megnövelte a nyilvános töltőállomások építéséhez nyújtott támogatásokat. Emellett előírta, hogy az új lakóépületek rendelkezzenek infrastruktúrával a házi töltők egyszerű felszereléséhez.
- 2024 májusára Kínában több mint 14 millió töltőpont volt,
- kilencszer annyi, mint 2020 végén.
- Az USA ezzel szemben mintegy 230 ezer nyilvános és magántöltővel rendelkezik, továbbá
- több százezer otthoni töltővel, de ezek számát nagyon nehéz megbecsülni.
A városok lecserélték a dízelbuszokat elektromosra.
2023-ra a kínai városi buszok több mint 80 százaléka elektromos vagy hibrid lett.
A kínai akkumulátorgyártó CATL az elmúlt három évben 18 milliárd dolláros nettó nyereséget jelentett, és több mint 7 milliárdot fektetett be k+f-be. A CATL és a BYD is azt állítja, hogy olyan technológiát fejlesztettek ki, amely öt perc alatt feltölti az autókat.
A kínai villanyautógyárak ma a nemzeti szimbólumnak számítanak. A Tesla sanghaji üzemétől kevesebb mint 160 kilométerre délre a Zeekr autógyár például több mint 800 robotot használ az automatizált gyártásban. Egyik modellje, a Zeekr 001 akár 750 kilométeres hatótávra is képes – körülbelül 290 kilométerrel többre, mint az USA-ban elérhető EV-k medián hatótávja. Az egyik bemutatóteremben az eladó hangvezérléssel indított el egy masszázsfunkciót a sofőrülésben, miközben a kijelzőn kínai karaokeklasszikusok szóltak.
Fúrni, fúrni, fúrni
Kína energiafüggetlenség iránti vágya egészen Mao Ce-tung idejére nyúlik vissza, aki munkások tízezreit küldte ki olaj után kutatni az ország északkeleti részébe. Az 1959-es hatalmas dacsingi lelőhely felfedezése legendává vált, a „Dacsing-szellem” a nehézségek közepette végzett kemény munkát jelenti. De a termelés nem tudott lépést tartani a reformok utáni keresletnövekedéssel.
Ahogy a kormány az EV-ket helyezte előtérbe, az állami vállalatok csökkentették a hazai kitermelést, inkább olcsóbb importot választva. Aztán 2018 júliusában Hszi közbelépett, és elrendelte az állami cégeknek a hazai olajtermelés újraindítását. Három állami olajvállalat további 10 milliárd dollárt fektetett kutatásba, termelésbe. Az offshore területekre – a Dél-kínai-tengerre, a Pohaj-tengerre – és a nyugati határhoz közeli Tarim-medencére összpontosítottak. A CNOOC felgyorsította a fúrási ciklusokat, hogy hamarabb termelésbe vonhassák a lelőhelyeket.
A Huaweijel közösen digitalizálták a műveleteket, tízezres szenzorhálózatokat telepítettek az adatgyűjtés és döntéshozatal támogatására.
- 2023-ra a Pohaj olajmező adta Kína termelésnövekedésének felét.
- A Dél-kínai-tengeren is több mint 25 százalékkal nőtt a termelés 2020 óta.
- A CNOOC közölte: célja, hogy 2024–2027 között akár 15 százalékkal növelje olaj- és gáztermelését, és termelésének kétharmada továbbra is Kínából származzon.
Májusig a PetroChina anyacége, a China National Petroleum már 193 kutat fúrt le legalább 8 kilométer mélységbe a Tarim-mezőn. Az USA-ban például a kutak mélysége általában egy-két kilométer.
Februárban a vállalat bejelentette története legmélyebb kutatását – a Shenditake–1-et, amely közel 11 kilométer mély.
Az állami média szerint ez a világ második legmélyebb függőleges olajkútja a szovjetek egy meglehetősen régi, még tudományos célokból végrehajtott fúrása után.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.