Egymillió forintos fizetés: megvan a megoldás, amivel mégis teljesülhet Orbán Viktor álma

A szociális hozzájárulási adó csökkentésével vághatja át a gordiuszi csomót a kormány, ami a vártnál gyengébb gazdasági adatok és a tavalyi bérmegállapodás miatt előállt – erre lehet következtetni abból, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) egy hete tartott egyeztetésén a munkaadók azt javasolták, hogy a kormány a csökkentse a szociális hozzájárulási adót (szocho). Mindez azért lényeges, mert ha a szaktárca befogadja a javaslatot, és jövő januártól valóban 1 százalékkal csökkenti a szochót, azzal rövidre zárhatja azt a vitát, amely a tavalyi bérmegállapodás kapcsán kibontakozott, és ami kényelmetlen helyzetet teremthetett volna azzal, hogy nem sikerül elérni határidőre az egymillió forintos fizetést.

Egymillió forintos fizetés: nyitott a kormány a szocho csökkentésére

Az eseményen jelen volt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is, aki a résztvevők elmondása szerint egyáltalán nem zárkózott el a javaslattól.

– ezt mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke, aki szerint azért van szükség a kormányzati beavatkozásra, mert az idei növekedés töredéke lesz annak, amit előzetesen terveztek. Emiatt a bérfelzárkózási pálya is lassabb lehet, de hogy mégis dinamikus maradjon, ezért a kormány segít a vállalkozóknak. „Így alakult ki, hogy a szociális hozzájárulási adó esetében, amit egyébként 27 százalékról 13 százalékra csökkentettek, még további mérséklést irányoztak elő. Reméljük, hogy ez elég lesz valamire” – fogalmazott Perlusz László, hozzátéve, úgy látja, hogy 

Nem lenne előzmény nélküli, hogy a szochót faragja tovább a kormány. A 2016-os hatéves bérmegállapodás, amellett hogy jócskán megemelte a minimálbért és a garantált bérminimumot, érdemben enyhített a vállalkozók adóterhelésén, tulajdonképpen ez segített a cégeknek a megemelkedett bérköltségek kigazdálkodásában. 

A vártnál gyengébb növekedés miatt kellene újratárgyalni a megállapodást

Hogy 2022 után ismét felmerül a szocho csökkentése, az a tavalyi bérmegállapodásnak tudható be. Pár hete ugyanis még nem volt irreális feltételezés, hogy a vártnál gyengébb gazdasági adatok miatt úgy, ahogy van, át kell írni a tavalyi hároméves bérmegállapodást. 

Ennek pedig a magyarázata a tavalyi történelminek nevezett hároméves bérmegállapodás rugalmasságát biztosító záradék. A munkaadók és a szakszervezetek 2024 novemberében abban állapodtak meg, hogy 2025-ben 9 százalékkal, majd 2026-ban és 2027-ben 13, illetve 14 százalékkal emelkedik a minimálbér. A béralku tartalmazott egy olyan képletet, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben újratárgyalják a megállapodást. Ha az egyes gazdasági mutatók (bruttó átlagkereset-növekedés, infláció, GDP) összesített mértéke eltér a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányban 1 százalékkal, akkor a VKF tagjai ismét leülnek tárgyalni.

Bár a bérdinamikában nincsen eltérés, az inflációban és a GDP-ben már annál inkább. Tavaly ugyanis a kormány 3,2 százalékos drágulással és 3,4 százalékos növekedéssel tervezett, ehhez képest most már 4,7 százalékos inflációt és maximum 1 százalékos GDP-bővülést vár. Ennek megfelelően Nagy Márton egy háttérbeszélgetésen úgy számolt, hogy a gazdasági növekedés 2,4 százalékkal lehet alacsonyabb a megállapodásban rögzített értéknél, az infláció pedig 1,5 százalékponttal lesz magasabb, így az eltérés 0,9 százalékos, azaz éppen alatta marad az 1 százaléknak. Erre mondta azt mondta a miniszter, hogy jogilag nem, de gazdaságilag újra kell tárgyalni a megállapodást.

Annak ellenére, hogy ebben minden résztvevő egyetértett, a vállalkozók továbbmentek. Perlusz László korábban azt nyilatkozta lapunknak, ha idén 1 százalék alatt lesz a gazdasági növekedés, akkor nyilvánvaló, hogy a minimálbért sem lehet olyan mértékben felzárkóztatni, mint ahogy megállapodtak. Ezért a 13 százaléknál valószínűleg alacsonyabb ütemű emelést fognak javasolni.

Így érhető el az egymillió forintos fizetés és az ezereurós minimálbér

Mindez azért probléma, mert előfordulhat, hogy nem teljesül határidőre a kormányzati szereplők által hangoztatott egymillió forintos fizetés és ezereurós minimálbér. Nagy Márton mellett Orbán Viktor miniszterelnök is többször beszélt arról, hogy néhány éven belül elérhető Magyarországon az egymillió forintos bruttó átlagkereset és az ezereurós minimálbér. Ehhez azonban nyilvánvalóan szükség van a nagy arányú minimálbér-emelésre, ami maga előtt tolja a teljes bérskálát.

– mondta 2024 októberében a miniszterelnök, aki akkor úgy számolt, hogy három éven belül elérhető az egymillió forintos havi jövedelem és az ezereurós minimálbér. Nagy Márton az Év Foglalkoztatója díj átadásán, egy héttel később aztán pontosította a miniszterelnök szavait, és közzétett egy ábrát a következő béremelésekről. Ezen jól látható, hogy minden évben 10 százalék fölötti bérnövekedésre van szükség ahhoz, hogy sikerüljön teljesíteni a fenti célokat.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy végül a hároméves bérmegállapodás a Nagy Márton által bemutatott pályához képest eltérő minimálbérértékeket tartalmaz, ugyanis idén nem 12 százalékkal, hanem 9 százalékkal nőtt a minimálbér. Ez viszont azt is jelenti, hogy 2026-ban és 2027-ben már mindenképp nagyobb emelésekre van szükség ahhoz, hogy sikerüljön megközelíteni az egymillió forintos átlagjövedelmet és az ezereurós minimálbért.

Csak 240 milliárdos kiesést jelent az államkasszának a szocho csökkentése

Erre a helyzetre a megoldás a szocho-hozzájárulási adó csökkentése, ami kisebb bevételt jelentene az államkasszának, mint az szja 1 százalékpontos lefaragása:

• míg az előbbi 240 milliárd forinttal nyesné meg a költségvetés bevételi oldalát,
• addig az szja esetében ennél biztosan nagyobb lenne a költségvetési hatás.

Jövőre 4837 milliárd forintos szja-befizetést vár a szaktárca, így arányosan 1 százalék 322 milliárd forint mínuszt jelentene a büdzsének, de a végösszeg még ennél is durvább lenne. A két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége önmagában 500-600 milliárd körüli kiesést jelent, tehát akár 1000 milliárdra is rúghatna ilyen esetben az államháztartás vesztesége szja-ból. A kormány abban bízhat a szocho csökkentése kapcsán, hogy a minimálbér-emelésen keresztül beérkezik annyi pluszbefizetés költségvetésbe, ami fedezi a kieső összeget.