Merjünk nagyot álmodni, de hány százalékot mehet még a BUX?

Év eleje óta 38 százalékkal emelkedett a BUX-index, ezzel a világ 15. legjobban teljesítő tőzsdeindexe. Ha viszont a jobb nemzetközi összehasonlíthatóság jegyében euróban vizsgáljuk a hozamokat, akkor a BUX mintegy 49 százalékkal emelkedett, amivel a rendkívül előkelő 5. helyet foglalja el globális összehasonlításban.

Két éven át világbajnoki teljesítményt nyújtott a BUX

Picit távolabbról, 2023 elejétől nézve pedig már 160 százalékos emelkedésnél tart euróban számolva, amivel ismét csak a ranglista 5. helyét foglalja el.

Ilyen előzmények után adja magát a kérdés, hogy hova tovább, még mindig olcsónak számít-e a BUX index?

Ennek megválaszolásához első körben az elemzői konszenzus szerinti célárakat hívtuk segítségül. A négy nagy blue-chip cég — mely az index 90 százalékát lefedi —kellő elemzői lefedettséggel rendelkezik ehhez, a fennmaradó 10 százalékra pedig feltételeztük, hogy fair értékeltségen forognak, így felértékelődési potenciál a tőkeköltséggel egyezik meg, amit 12 százaléknak vettünk.

Így a BUX-indexre 9 százalékos emelkedési potenciált kaptunk. Mivel a 12 hónapos célárakat vettük alapul, így ez is 12 hónapos távra vonatkozik, vagyis picivel tőkeköltség alatti hozam várható a BUX-tól. 

Ha kitörne a béke, hatalmas lendületet kapna a BUX

De játsszunk el a gondolattal, hogy belátható időn belül lezárul az orosz-ukrán háború, és ezáltal egy optimista forgatókönyv valósul meg!

Ebben az esetben nem lenne túlzás feltételezni, hogy a magyar piacot jelenleg jellemző 8-as előretekintő P/E értékeltség a hosszútávú 10,5-es értékre térne vissza, ami 33 százalékos felértékelődési potenciált és ezzel 140 ezer feletti BUX-indexet jelentene.

Az aggregált szintű számítás után nézzük meg, hogy mi történhetne az OTP és a Mol értékeltségével egy ilyen kedvező szcenárió esetében, hiszen ezeknél a részvényeknél lenne a legszembetűnőbb a változás.

OTP, Mol: a béke nyertesei lennének 

Az OTP esetében a legjelentősebb hatás a részvények átértékelődése lehetne. Eltűnhetne, vagy legalábbis jelentősen csökkenhetne az a 20 százalékos értékeltségi diszkont, ami jelenleg P/E alapon jellemzi az OTP-t. Ráadásul a kedvezőbb gazdasági környezet pozitívan hatna a hitelezési folyamatokra is. Különösen igaz ez Ukrajna esetében, ahol az újjáépítés nagyszabású hitelprogramokat igényelhet majd.

A Mol esetében a potenciális béke egymással ellentétes hatásokat váltana ki. Az Oroszországgal szembeni szankciók fokozatos megszűnése csökkentené az urali kőolaj rendkívül magas diszkontját, ami jelenleg olcsó beszerzési forrást jelent a Mol számára.

Másrészt idővel az Európába irányuló orosz dízelexport is újraindulhatna, lenyomva ezzel a finomítói marzsokat. Ezek időbeli lefutása jelentősen függ attól, hogy milyen ütemben oldják fel az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat, de ezek a változások a Mol esetében akár 15-20 százalékkal is visszavethetik az EBITDA-termelő képességet.

Az átértékelés jóval erősebb pozitív hatással járna, mint a profit várható visszaesése, így az eredő értékelési szempontból határozottan pozitív lenne, és összességében elképzelhetőnek tartanánk egy 25 százalékos felértékelődést is a részvényben.

Fair értékeltségen forog a BUX, de lehet még benne lendület

A fenti hatásokat figyelembe véve viszont már 20 százalék fölötti felértékelődési potenciál látható a BUX-index esetében, pedig a kisebb pozitív hatásokat — amik a Richtert érnék, vagy amik az általánosan jobb gazdasági környezetből fakadnának — még figyelembe sem vettük.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy az alappálya mentén fair értékeltségen forog a BUX-index, jelentős további felértékelődéshez pozitív változásokra van szükség, mint amilyet az orosz-ukrán háború lezárása jelentene. Ebben az esetben viszont további 20 százalék vagy e feletti emelkedés még mindig könnyen elképzelhető.