Pilis városába a képviselő-testület döntése értelmében nem költözhetnek többek között az életellenes, az erőszakos, a drogos bűncselekmények elkövetői és a munkakerülők – közölte pénteken a város polgármestere, László Attila. Ezzel újabb település él az identitásvédelmi jogszabály lehetőségével, amely megengedi, hogy egyes települések korlátozzák a beköltözést különböző szempontok szerint. Korábban például Taktaharkány is élt a lehetőséggel, noha az elsősorban a budapesti agglomerációt és a Balaton-parti települések világát érinti.
A szeptember 1-jén életbe lépő rendelet belföldi és külföldi természetes személyek ingatlanszerzésére, lakcímének – lakóhely, tartózkodási hely vagy szálláshely – létesítésére, valamint az ezekkel kapcsolatos helyi eljárási szabályokra vonatkozik. A város képviselő-testülete a helyi önazonosság védelmében az alábbi jogvédelmi eszközöket vezette be: elővásárlási jog, lakcímlétesítési tilalom, lakcímlétesítési engedély, betelepülési hozzájárulás.
A rendelet értelmében nem létesíthet Pilis város közigazgatási területén található ingatlanban lakcímet az a büntetett előéletű személy, akit a bíróság emberölés, emberrablás, emberkereskedelem és kényszermunka, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt jogerősen elítélt. Mindezen túl a döntés más bűncselekmények elkövetőire is vonatkozik, amennyiben azok nem mentesültek a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, egészen a mentesülés bekövetkeztéig. A szabályok azokra is kiterjednek, akiket a képviselő-testület, a polgármester vagy a város jegyzője bírsággal sújtott, ám a bírságot megállapító jogerős határozat alapján a bírságot nem fizette meg, vagy aki a bírságot megállapító jogerős határozat alapján a bírságot megfizette, de a bírság megfizetésétől számított egy év még nem telt el.
Az sem létesíthet lakcímet, aki a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik legalább egy éve folyamatosan fennálló társadalombiztosítási jogviszonnyal,
továbbá, aki a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik legalább egy éve folyamatosan fennálló munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal, ideértve a gyermekgondozás és -nevelés miatt igénybe vett családtámogatási ellátásokat is. Aki nem tud a kérelem benyújtásakor rendszeres, minimálbért elérő jövedelmet igazolni, az sem létesíthet lakcímet.
Azoknak a gazdaságoknak a tulajdonosaira is vonatkozik a rendelet, melyeknek a tulajdonában vagy vezetése alatt álló társaságok a kérelem benyújtásakor szerepelnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóhiányosok, hátralékosok, végrehajtás alatt állók adatbázisában.
Azok sem biztos, hogy beköltözhetnek Pilis városába, akik az említett körbe nem tartoznak, ugyanis a képviselő-testület is beleszólhat az érkezők elbírálásába. Az a betelepülni kívánó sem létesíthet lakcímet, akit a rendelkezésre álló információk, előélete alapján, személyes meghallgatását követően a közösségi együttélés szabályainak betartására alkalmatlannak tart a testület.
A képviselő-testület a rendeletben arról is döntött, hogy aki a magyar nyelvet nem érti és nem beszéli, szintén nem létesíthet lakcímet Pilis városában.
Rendet, biztonságot és fejlődést Pilisen!
– zárja közleményét a polgármester.
A települések identitásvédelmét segítő intézkedésekkel Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint az a cél, hogy a közösség dönthessen úgy, hogy feltételekhez köti a beköltözést és az ingatlanszerzést a területén, mert nincs már elég ingatlana, és nem bírja a kommunális infrastruktúrája, vagy éppen csak a hagyományait szeretné megőrizni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.