késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Lázár János átírna egy képletet – százmilliárdokat hagyva az önkormányzatoknál
Bár a mindennemű szakmaiságot nélkülöző ellenzéki rágalmak szerint a szolidaritási hozzájárulást az állam elveszi az önkormányzatoktól, az igazság ezzel szemben az, hogy az ország leggazdagabb, legtöbb iparűzési adót realizáló önkormányzatainak befizetését az igazságosság és a szolidaritás jegyében osztják el. Az iparűzési adó az önkormányzati alrendszer legfontosabb forrását kitevő bevétel, ami jelentős jövedelmi különbségeket eredményez a települések között. Ennek kiegyensúlyozását évek óta szolgálja a szolidaritási hozzájárulás, amelynek mértékét rögzített matematikai képlet szabja meg, jogi alapja pedig a mindenkori költségvetési törvény.
A képletet írná át most Lázár János úgy, hogy a szolidaritási adó azon részét, amelyet utak építésére költenének, részben (20 százalékban) vagy egészben leírhatnák az önkormányzatok. A kormány jól láthatóan a folyamatos egyensúly fenntartására törekszik úgy, hogy kiemelten számít azokra az önkormányzatokra, amelyek az iparűzési adóbevételeik miatt eleve könnyebben megtehetik, hogy több pénzt költsenek akár útfejlesztésre, infrastrukturális beruházásokra. Ezért
tűnhet úgy, hogy kevesebb lesz az adóbevétel és ezáltal az elosztható összeg a jóváírás nyomán, a „lázári terv” azonban nagyon is illeszkedik abba a kormányzati törekvésbe (lásd lejjebb – a szerk.), hogy a szolidaritási hozzájárulás által befizetett összeg hasznosulása a térségi felzárkóztatást és a helyben történő fejlesztéseket is célozza.
Lázár János építési és közlekedési miniszter idei harmadik közlekedésinfóján tett bejelentése nagy jelentőségű, mivel a politikus a szolidaritási adó átalakítására tett javaslatával lényegében több száz milliárd forintot hagyna ott helyi szinten az önkormányzatoknál, a számokat nézve ez kifejezetten indokolt is.
Gulyás Gergely: rossz a képlet, nem jó a matek
A szolidaritási hozzájárulás rendszerének esetleges megreformálásáról Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: az adó létének helyességét és a mögötte álló elvek helyességét a megyei jogú városok nagy része nem vitatja, de személyes véleménye szerint az a képlet, amellyel kiszámolják az adó összegét, (…) nem jó. Közölte: folyamatban van az egyeztetés a városokkal, és egy olyan megállapodásra kellene jutni, ami hosszú távon is elfogadható minden fél számára.
Lázár János célzott intézkedése
A miniszter azt szeretné, ha a szolidaritási adó azon részét, amelyet utak építésére költenének részben (20 százalékban) vagy egészben leírhassák az önkormányzatok.
Lázár elmondta, hogy 185 ezer kilométer van az önkormányzatok és 32 ezer kilométer az állam tulajdonában. Szerinte ha felteszik a kérdést, hogy mi a legfontosabb, akkor mindig az utak, járdák állapota kerül szóba. Ezért költöttek 5000 milliárdot autópályák építésére.
Az állami utak minősége is ramaty, az önkormányzatoké még rosszabb
– indokolta Lázár a szolidaritási adó átalakítását, amiről tájékoztatta a miniszterelnököt és Gulyás Gergely minisztert is. Jelezte, hogy ezzel a javaslattal lehetőséget szeretne teremteni, és befogadásra talál mind az önkormányzatok, mind a kormány részéről.
Ki és mennyit fizet?
2025 februárjában jelent meg az a jogszabály, amelybe belefoglalták, hogy melyik településnek mennyi pénzt kell befizetie a kasszába szolidaritási hozzájárulás jogcímen. Eltekintve az összes magyarországi településtől, vármegyeszékhelyenkénti bontásban és Budapestet is nézve
- a fővárosnak 89 114 500 995,
- Pécsnek 4 560 363 356,
- Kecskemétnek 6 939 201 850,
- Békéscsabának 1 712 732 457,
- Miskolcnak 5 306 141 952,
- Szegednek 5 112 544 796,
- Székesfehérvárnak 8 722 966 638,
- Győrnek 12 536 858 108,
- Debrecennek 10 378 215 208,
- Tatabányának 3 587 420 012,
- Nyíregyházának 4 676 423 559
forintot kell befizetnie a magyar költségvetésbe (lásd a grafikont).
Szolidaritási hozzájárulás: átlátható önkormányzati működés, visszakövethető hasznosulás
A 2025-ös költségvetés megalkotásakor fontos szempont volt az önkormányzatok átlátható gazdálkodása, ezért több dologban is szigorítottak a döntéshozók – magyarázta korábban egy szakmai konferencián Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium vezetője. Rámutatott: az egyik ilyen az volt, hogy a kormány megtiltotta, hogy önkormányzati cégek faktorálási szerződést kössenek, a másik szigorítás a kincstár felé teljesítendő adatszolgáltatási rendszert érintette, a harmadik pedig az, hogy az 50 millió forint feletti fejlesztési célú támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett számlára folyósítható.
A 49 legnagyobb önkormányzat 300 milliárd forintnyi likviditási pénze a Magyar Államkincstár számlakezelésébe kerül. A kormányzati tájékoztatás szerint a holland mintára bevezetett új magyar önkormányzati számlavezetési gyakorlat 31 milliárd forint megtakarítást hoz a központi költségvetésnek. (Origo)
A területfejlesztési minisztérium vezetője elmondta, hogy a sok vitát kiváltó különleges gazdasági övezeteket a kormány 2025-tel megszüntette, és az érintett térségek a Versenyképes Járások Program keretében részesülnek idén fejlesztési forrásokban. A szolidaritási adó tekintetében az önkormányzati támogatás kiegészítése került előtérbe 2025-ben, amely az iparűzésiadóerő-képességhez igazodik, és hosszú távon integrálni akarják a Versenyképes Járások Programba, „így pontosan nyomon követhető lesz a szolidaritási hozzájárulás által befizetett összeg hasznosulása, akár a térségi felzárkóztatást, akár pedig a helyben történő fejlesztéseket célozza” – mondta a miniszter.
Ez a folyamatot erősíti a Megyei Jogú Városok Szövetsége által a kormánynak tett javaslat a szolidaritási hozzájárulási rendszer átalakítására. Szita Károly kaposvári polgármester a Magyar Nemzetnek azt mondta , az iparűzési adó után a gazdasági növekedés miatt egyre többet költenek szolidaritási hozzájárulásra, ezenfelül pedig az iparűzési adó után már a Versenyképes Járások Program alapjába is fizetniük kell. Az elképzelésük szerint, ha egy település fizet szolidaritási hozzájárulást, akkor az iparűzési adójának többletét már ne terhelje ezen túlmenően még a Versenyképes Járások Program is. Szita Károly tájékoztatása szerint nyitott a kormány az átalakításra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.