Vége az utólagos kifogásoknak a gabonafelvásárlásban – állítja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a NAK kezdeményezésére módosult ugyanis a termékpiaci törvény, az új szabályozás szigorítja a terményfelvásárlás során előforduló minőségi kifogások lehetőségét. A NAK szerint így nem fordulhat elő, hogy a felvásárlók utólag emeljenek kifogást a már átvett termény minőségével kapcsolatban.
A kérdés most azért különösen aktuális, mert közeledik a kukorica betakarításának időszaka, a múlt évi aratás azonban fontos tanulságot hozott a termény piacán. Tavaly heves viták övezték a kukorica toxintartalmát. Akár megalapozott, akár túlzó kifogásokról volt szó, az mindenképp nyilvánvalóvá vált, hogy nagy szükség van a korábbinál sokkal átláthatóbb és egységesebb mérési módszerekre, hogy elkerülhetők legyenek a viták a felvásárlók és a termelők között.
A probléma ráadásul nem csak a kukorica esetében mutatkozott meg, más mezőgazdasági termékeknél is gyakran előfordult, hogy a felvásárlók az áru átvétele után – sokszor indokolatlanul – minőségi kifogásokat emeltek.
A tiszta, mindenki számára világos és elfogadható piaci viszonyok érdekében a NAK, a Magosz és a GOSZ kezdeményezésére az Agrárminisztérium elkészítette a vonatkozó jogszabálytervezetet, amelyet az Országgyűlés elfogadott, és a módosított termékpiaci törvény a nyáron hatályba is lépett. A jogszabály-módosítás kifejezetten a piaci visszaéléseket hivatott megelőzni. A módosítás értelmében
a termelő által a feldolgozónak, felvásárlónak vagy forgalmazónak értékesített mezőgazdasági termékek esetében a termék átadását követően kizárólag akkor emelhető minőségi kifogás, ha azt az írásos szerződés kifejezetten rögzíti.
Amennyiben a termék átvételére és az ellenérték meghatározására a felek közötti írásbeli szerződésben rögzített minőségi paraméterek alapján kerül sor, a szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell: a minőség meghatározásának módját, a teljesítés és a minőségi viták kezelésének szabályait – az ellenminta készítésére, annak felhasználásának időkeretére, a minőségellenőr szerepére, a független és akkreditált harmadik félként bevont laboratórium megnevezésére és annak igénybevételének részletes szabályozására vonatkozóan.
A fenti kötelezettségek betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi.
Ha a hatóság mulasztást tapasztal, ágazatfelügyeleti bírságot szab ki, melynek összege legalább 10 ezer, de akár 50 millió forint is lehet.
A NAK szerint ez a módosítás egyértelműen a termelők védelmét szolgálja, ugyanakkor minden fél számára kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá teszi az adásvételi folyamatot. A szerződéses fegyelem megerősítése és a független vizsgálatok beépítése pedig hosszú távon is stabilabbá teheti a mezőgazdasági piacot – írja közleményében a köztestület.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.