Az építőipar visszaesett, mégis egyre több új szerződést kötnek

Idén augusztusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 15,2, a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján 13,6 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A KSH közlése szerint az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 2,3, az egyéb építményeké 34,8 százalékkal esett vissza. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 11,4 százalékkal elmaradt a 2025. júliusitól.

Augusztusban az előző év azonos hónapjához képest mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületeké 2,3, az egyéb építményeké 34,8 százalékkal.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 7,3, az egyéb építmények építése 41,2 százalékkal esett vissza. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 8,5 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.

az épületek építésére kötött szerződéseké 8 százalékkal alacsonyabb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 245,2 százalékkal magasabb volt. A növekedést döntő mértékben egy, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kötött nagy értékű szerződés okozta. 

Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállományának volumene 17,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 10,4 százalékkal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 35,7 százalékkal nagyobb volt a 2024. augusztusinál.

Az idei első nyolc hónapban az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 1,3 százalékkal csökkent.

Az állam, mint megrendelő satuféket nyomott

A KSH különösebb magyarázatot nem fűzött a jelentős visszaeséshez – kommentálta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Hozzátette, hogy azt lehet tudni, hogy 

Kérdés, hogy itt a visszaesés egyszeri, azaz például valamilyen teljesítés csak későbbre húzódott vagy a költségvetési helyzet miatt az állam, mint megrendelő satuféket nyomott és visszafogta folyamatban lévő beruházásait. Hogy a két eset közül melyik áll fenn, az majd a következő hónapokban kiderül. 

Ez határozza meg azt is, hogy a harmadik negyedéven az építőipar hogyan tud hozzájárulni a gazdasági növekedéshez. Itt a második negyedévben pozitív fordulat következett be, az ágazat ekkor már felfelé húzta a növekedést. A mostani adat kapcsán ez azonban egyelőre kérdéses.

Regős Gábor szerint az építőipar teljesítményét talán több tényező húzza lefelé, mint felfelé: 

• az állam és az önkormányzatok kedvezőtlen költségvetési helyzete, 
• a Magyarországnak járó uniós források ki nem fizetése, 
• illetve a kedvezőtlen külső környezet miatti alacsony beruházási hajlandóság, 
• továbbá az ágazat magas termelési árai lefelé húzzák a keresletet, 
• míg felfelé húzó erőként az Otthon Startot, a Lakhatási Tőkeprogramot, a Demján Sándor Program beruházási részét, illetve a választásokhoz közeledve szokásos átadásokat lehet megnevezni. 

Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint az augusztusi adatokból még nem vonna le messzemenő következtetést, a szeptemberi statisztika mutatja majd meg, hogy átmeneti lassulást lehet-e látni az ágazatban. 

A Gazdaságelemzési Központ arra számít hogy a trendszerű bővülés folytatódik az ágazatban. Az Otthon Start Program által a megjelenő kereslet hatására várhatóan a kínálati oldal is reagál majd, a Lakhatási Tőkeprogram projektjei mellett elindulhatnak további fejlesztések is a következő hónapokban. 

Ezzel párhuzamosan állami oldalról is érdemi kereslet csapódik le az építőiparban, elsősorban az útépítési projekteken keresztül, amelyet a rendelésállomány is tükröz. A bizonytalansági tényezőt továbbra is a vállalati szektor megrendelései jelentik, a vállalati beruházások kapcsán az óvatosság csak lassan oldódik a külpiaci bizonytalanságra tekintettel. 

Molnár Dániel szerint a fellendülés a gazdasági kilátások javulásával párhuzamosan érkezhet ebben a szegmensben, várhatóan az év vége, a jövő év eleje felé.