Több mint hétszázmillió eurót keresett egy hónap alatt Magyarország, mégis romlott az egyenleg

Októberben 713 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, az egyenleg 178 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten. A kivitel volumene 3,1 százalékkal alacsonyabb, a behozatalé 1,1 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 1,4 százalékkal, az importé pedig 3,6 százalékkal maradt el a 2025. szeptemberitől – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett gyorstájékoztatójából.

Egy hónappal korábban, szeptemberben hazánk termék-külkereskedelmi többlete 589 millió euró volt, a külkereskedelmi egyenleg 297 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten.

2025 októberében a kivitel értéke 12,8 milliárd euró (5010 milliárd forint), a behozatalé 12,1 milliárd euró (4732 milliárd forint) volt. Az egy évvel korábbi időszakhoz képest euróban kifejezve az export értéke 0,9 százalékkal csökkent, az importé 0,6 százalékkal nőtt. Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 3,6 százalékkal, a behozatalé 0,7 százalékkal csökkent.

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszintje a kivitelben 0,6 százalékkal, a behozatalban 3,5 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 3,0 százalékkal javult. A forint árfolyama az euróhoz mérten 2,9 százalékkal, a dollárral szemben 9,0 százalékkal erősödött.

A gépek és szállítóeszközök exportvolumene 2,6 százalékkal csökkent, importvolumene 6,4 százalékkal bővült. Az említett árufőcsoport a kiviteli oldalon 1,5 százalékponttal fokozta a teljes export volumencsökkenését, a behozatalban 2,9 százalékponttal erősítette a teljes import volumennövekedését.

A feldolgozott termékek exportvolumene 6,2 százalékkal, importvolumene 6,6 százalékkal csökkent. Ezen árufőcsoport exportban 1,8 százalékponttal gyorsította a teljes kivitel volumencsökkenését, az importban 2,5 százalékponttal fogta vissza a teljes behozatal volumennövekedését.

Az energiahordozók exportvolumene 20, az importjuké 5,1 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Forgalombővülésük exportoldalon 0,6 százalékponttal ellensúlyozta a teljes kivitel volumencsökkenését, importoldalon 0,4 százalékponttal erősítette a teljes behozatal volumennövekedését.

Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 5,4 százalékkal csökkent, a behozatalé 5,6 százalékkal nőtt. Az árufőcsoport által realizált volumenváltozás exportban 0,4 százalékponttal gyorsította a teljes forgalom volumencsökkenését, importban ugyanennyivel erősítette a teljes forgalom volumennövekedését.

Továbbra is az EU a legfontosabb külkereskedelmi partner

Az EU tagállamaiba irányuló kivitel volumene 3,7 százalékkal, az onnan érkező behozatalé 3,4 százalékkal csökkent. A termék-külkereskedelmi mérleg 53 millió euróval romlott a 2024. októberi egyenleghez képest, 1063 millió eurós többlet keletkezett. Az export 75, az import 71 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 4,0 százalékkal csökkent, a behozatalé 10 százalékkal nőtt. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 126 millió euróval romlott, 351 millió eurós passzívumot mutatott.

Az év első tíz hónapjában, 2025 januárja és októbere között a kivitel értéke 123 milliárd euró (49 364 milliárd forint), a behozatalé 115 milliárd euró (45 945 milliárd forint) volt.

Jelentősen nőtt a szolgáltatás-külkereskedelmi többlet

Az idei év harmadik negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 1,4 százalékkal bővült, importja 4,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest. Az aktívum 3,9 milliárd euró volt, 415 millió euróval több a 2024. III. negyedévinél. Az előző negyedévinél az export értéke 14, az importé 7,8 százalékkal, a többlet összege pedig 812 millió euróval volt nagyobb.

2025. III. negyedévben az export értéke 10,3 milliárd euró (4,1 ezer milliárd forint), az importé 6,3 milliárd euró (2,5 ezer milliárd forint) volt. A szolgáltatás-külkereskedelem aktívuma 3,9 milliárd euró (1,6 ezer milliárd forint) volt.

A szolgáltatáscsoportok közül a turizmus 1843 millió, a szállítási szolgáltatások 904 millió, az üzleti szolgáltatások pedig 576 millió euróval járultak hozzá a III. negyedévi aktívumhoz.

Szolgáltatásexportunk 66, -importunk 74 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le: ebben a viszonylatban 2,1 milliárd eurós többlet keletkezett. Legfontosabb partnerünk továbbra is Németország, mellyel szemben az összforgalom 19 százaléka realizálódott. A második helyen az Egyesült Államok, a harmadikon Ausztria áll, hozzájuk a szolgáltatáskereskedelem 8,5, illetve 7,3 százaléka kapcsolódott.

A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 38 százalékot (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 19 százalékot) tett ki, de jelentős volt még a turizmus 29 és a szállítási szolgáltatások 24 százalékos részesedése is.

Változatlan dinamikára számítanak az elemzők

„Várakozásaink szerint a külkereskedelmi mérleg többlete a következő hónapokban is fennmaradhat, amely a folyó fizetési mérlegen keresztül a forint árfolyamának is támaszt jelenthet. Az exportdinamikát a termékforgalmon belül továbbra is a külső kereslet alakulása határozza majd meg, a külpiacok, elsősorban Németország élénkülése jelentős lökést adhat, amelyet a termőre forduló beruházások is támogathatnak a jövő év elejétől kezdődően” – emelte ki kommentárjában Molnár Dániel. Az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint ez a szolgáltatásexportban is emelkedést hozna a termeléshez kapcsolódó szolgáltatások révén, és a nemzetközi turizmus folytatódó élénkülése is hatással lehet az egyenlegre.

Mindent egybevetve arra számítanak, hogy rövid távon még szűkülhet a külkereskedelmi többlet, vagyis a nettó export átmenetileg nem tudja segíteni a növekedés dinamizálódását, azonban hosszabb távon az új kapacitásoknak is köszönhetően ismét pozitívba lehet a hozzájárulás.

„A külkereskedelmi egyenleg romlása a cserarány javulása miatt egyelőre nem tragikus, de azért hosszabb távon jó lenne javuló számokat látni. Tekintettel arra, hogy az import várhatóan a jövőben is növekedni fog, ezért mindenképp szükség lenne az export növekedésére, azaz az ipari teljesítmény feltámadására. Ezt remélhetjük az új gyáraktól vagy a külső kereslet javulásától is – kérdés, hogy milyen ütemben és mekkora mértékben valósul meg. Addig is, amíg ez megtörténik, a szolgáltató ágazatok javuló teljesítménye kompenzálja a termékek romló egyenlegét” – emelte ki Regős Gábor.

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy véli, hogy a szolgáltatások javuló egyenlege növelni tudja a folyó fizetési mérleg többletét, ami végső soron eloszlathatja a kedvezőtlen termékadatok miatti aggodalmakat. A szolgáltatások teljesítményének növekedése nagyban meghatározza a GDP alakulását is, tehát nagyon nem mindegy, hogy a gazdasági teljesítmény nagyjából kétharmadát adó ágazat növekedése mekkora.