Jön az új uniós adó, kiszámolták, mit okozna Magyarországon: 872 forintos benzin, 886 forintos gázolaj

Az Európai Unió karbonadóval sújtaná az európai háztartások fűtési és hűtési energiafelhasználását, valamint üzemanyag-fogyasztását. Az intézkedés következményeként a magyarok áram- és gázszámlái a jelenlegi 3,9-szeresére emelkednének, ami évente 575 ezer forint többletköltséget okozna egy átlagos háztartásnak. A benzin és a gázolaj literenkénti ára pedig 870 forint fölé emelkedne, ami a közlekedési kiadások növekedése mellett fokozná az inflációt – írta elemzésében a Századvég.

Kiemelték, hogy az Európai Parlament november 13-án megszavazta a 2040-es 90 százalékos kibocsátáscsökkentési célról szóló klímarendeletet, amelynek egyik fontos eszközét a lakossági fűtésre-hűtésre, közlekedésre, valamint mezőgazdasági tevékenységre bevezetendő, 2028-ban induló kibocsátáskereskedelmi rendszer jelentené. Az eszköz lényegét tekintve egy karbonadó, amely a fogyasztás visszafogása érdekében, mesterségesen megemelné az üzemanyagárakat, illetve a háztartások és a gazdák energiaköltségeit.

Már így is többet fizet az Európai Unió

A Századvég elemzése szerint ez a lépés észérvekkel nehezen indokolható, mivel az Európai Unió a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás csupán 6 százalékáért felelős, azonban a polgárai már most is jóval többet fizetnek a rezsiért, illetve az üzemanyagért, mint a más nagy régiókban élők.

• A tavalyi évben a háztartásiáram-tarifák 60 százalékkal, a gáztarifák pedig 125 százalékkal voltak magasabbak az Európai Unióban, mint az Amerikai Egyesült Államokban.
• Hasonló mértékű különbség tapasztalható a benzin árában is, idén januárban egy liter üzemanyagért az EU-ban kétszer annyit kellett fizetni, mint az USA-ban, és 65 százalékkal többet, mint Kínában.

Ezzel Európa a világon az egyik legdrágább kontinensnek minősül, ami a szállítási költségeken keresztül szinte valamennyi termék árában megjelenik.

Az elemzés szerint a magas energiaárak súlyos társadalmi problémákat idéznek elő: 2024-ben az uniós polgárok 22 százaléka fűtési, 26 százaléka pedig díjfizetési nehézségekről számolt be. Az országok közötti különbségek leginkább a tarifaszabályozásban tapasztalható eltérésekkel magyarázhatók. Példaként emelték ki Magyarországot, amely azért volt képes a legalacsonyabban tartani az érintettek arányát az unióban, mert a rezsicsökkentési program keretében a közösség legszigorúbb tarifaszabályozását alkalmazza.

Áremelkedéseket okozna a karbonadó

A most belengetett karbonadó lakossági kiterjesztése azonban súlyos következményekkel járna. A kvótakereskedelmi rendszer bevezetésének technikai feltétele a hatósági árszabályok felszámolása, ami a piaci árakat azonnal a magyar háztartásokra zúdítaná, a szén-dioxid-kibocsátások elvárt mértékű csökkenéséhez pedig jelentős további drágulásra lenne szükség uniós szinten, ami ugyancsak begyűrűzne a lakossági tarifákba. Ráadásul az intézkedés annál drasztikusabb mértékben érintene egy országot, minél nagyobb hatósági védelmet nyújt jelenleg a lakosságnak.

A Századvég becslése szerint a rezsicsökkentési program megszüntetésének és a karbonadó bevezetésének következtében a magyarok áram- és gáztarifái a jelenlegi 3,9-szeresére növekednének, ami egy átlagos háztartásra nézve évente 575 ezer forint többletkiadást jelentene. Brüsszel radikális klímacéljainak eléréséhez az intézkedés bevezetésének évében csaknem 50 százalékkal kellene emelkednie az üzemanyagáraknak, így Magyarországon a benzin új egyensúlyi árszintje literenként 872 forintra, a gázolajé pedig 886 forintra növekedne.

A Századvény szerint a klímamodellek alapján ez 2040-ig – az érintett szektorokra kitűzött 90 százalékos kibocsátáscsökkentés elérése esetén – legfeljebb 0,019 Celsius-fokkal foghatja vissza a globális átlaghőmérséklet emelkedését, vagyis a karbonadó súlyos társadalmi károkat okozna elhanyagolható mértékű éghajlatvédelmi haszonért.