A napelem a múlt, új energiaforrásért folyik a harc: az USA és Kína már ráugrottak, most jön Magyarország
A gazdaság- és iparpolitika elsődleges prioritása az ipari akkumulátoros energiatározó kapacitások növelése, ami a jövőben a versenyképességet meghatározó tényező lesz – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Ipar 4.0 Nemzeti Technológia Platform Szövetség rendezvényén csütörtökön Budapesten.
A tárcavezető a HUN-REN Sztaki székhelyén tartott Smart Manufacturing (Smartman) zárórendezvényen kiemelte, hogy a jövőben a globális versenyben a versenyképesség az adórendszer mellett azon fog múlni, kinek van elérhető és megfizethető energiája. Ez alapkérdéssé válik, miközben a villamos energia iránti igény a jövőben tovább emelkedik.
Magyarország napelemes világelsők egy fontos mutatóban
A hazai napelemes rendszerek áramtermelő kapacitása az elmúlt években dinamikusan nőtt, és 8200 megawattal több mint négyszerese a Paksi Atomerőmű kapacitásának – emelte ki Nagy Márton, hozzátéve, hogy a napenergia áramtermelésen belüli részaránya Magyarországon a világon a legnagyobb. A magas kapacitásoknak köszönhetően napközben, napsütéses időben, Magyarország nettó áramexportőr a túltermelés miatt, ilyenkor az áramár negatív is lehet. Az energia tárolásával a közép- és kelet-európai régióban kiemelkedően magas volatilitás csökkenthető.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy a hazai vállalatok számára most a legfontosabb beruházás a tárolókapacitásokba való befektetés kell, hogy legyen, különben nem csak a technológiai átállás problémájával, hanem működési nehézségekkel nézhetnek szembe. Magyarországon az áram ára a vállalatok számára 10 százalékkal magasabb, mint Németországban.
Nagy Márton kiemelte, hogy az akkumulátoros tárolókapacitások globálisan néhány éve kezdtek el dinamikusan emelkedni, míg a 2022-es évben 18 gigawatt (GW) kapacitás jött létre, az előrejelzések szerint az új, kiépülő kapacitások 2035-ben már elérhetik a 243 gigawattot. Ezzel párhuzamoson emelkednek a technológiára fordított összegek is, ezen a téren Kína és az Egyesült Államok áll az élen, és a növekedést a mesterséges intelligencia adatközpontok növekvő áramigénye hajtja. Európa csak a harmadik helyen áll a rangsorban, de a felfutást sok országban 2025-ben várják.
A szaktárca első embere példaként felhozta Spanyolországot, ahol az áprilisban az Ibériai-félszigetet megbénító áramszünet után indítottak támogató programokat, míg Olaszországban kapacitás aukciókkal ösztönzik a technológia elterjedését. Németország közvetetten támogatja a cégeket, amelyeknek az alacsonyabb áramárból elért nyereséget kell tárolórendszerekbe fektetniük, de Lengyelországban is rohamléptekben haladnak a fejlesztések.
Rohamtempóban zajlik az akkumulátoros tárolókapacitások kiépülése
„Magyarországon is gyorsan terjed az akkumulátoros tárolókapacitások kiépülése, de ennek aránya a napenergia kapacitásokhoz képest alacsony, 1 százalék körül van, míg az uniós átlag 3,5 százalék, ezért a gazdaságpolitikának ösztönöznie kell ezek elterjedését. Számos előnnyel jár ez a technológiai megoldás, amely a kereslet és kínálat napon belüli volatilitásának mérséklésével csökkenti az árakat, stabilizálja a villamosenergia-hálózatot, javítja az energiabiztonságot és mérsékli az ország energiaimportját” – fejtette ki a miniszter, aki kiemelte, hogy
az akkumulátoros tárolással 15-17 százalékos árelőny érhető el.
A tárcavezető kitért arra, hogy a berendezések átlagára is jelentősen csökkent az elmúlt években és a globális túlkapacitás miatt a jövőben további áresés várható. Szemben a kisméretű atomerőművekkel, az ipari tárolókapacitás technológiája már 5-6 éve létezik. Néhány év múlva a globális versenyben már győztesek és vesztesek lesznek, ezért gyorsan kell lépnie a magyar cégeknek.
A rendezvényen Nagy Márton, Monostori László, az NTPSz elnöke és Ács István társelnök átadták a SmartMan Fesztivál okleveleket. A SmartMan Fesztivál az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség által életre hívott programsorozat, amelyben a magyar ipari nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások, felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek betekintést engedtek két héten keresztül (február 26. és március 8. között) az ipari digitalizáció világába. A rendezvény honlapja szerint az eseménysorozat ideje alatt csaknem félszáz programmal, többek között gyárlátogatásokkal, laborbemutatókkal, szakmai és ismeretterjesztő rendezvényekkel várták az érdeklődőket.
