Régóta várt bejelentést tett Magyar Péter az uniós forrásokról: elárulta, mit vár cserébe az EU
Magyar Péter leendő miniszterelnök szerint előrelépés történt az uniós források ügyében: közösségi oldalán arról számolt be, hogy „rendkívül konstruktív és eredményes” tárgyalást folytatott az Európai Bizottság elnökével. A Tisza Párt elnöke szerint a tárgyalások eredményeként Magyarország hamarosan hozzájuthat a sok ezer milliárd forintos uniós forrásokhoz.
Magyar Péter azt is írta , hogy május 25-i héten ismét Brüsszelbe utazik – ekkor már beiktatott miniszterelnökként –, ahol politikai megállapodást kötnek az uniós pénzek felszabadításáról.
A Tisza Párt elnöke bejegyzésében hangsúlyozta, hogy
az Európai Unió nem támaszt olyan feltételeket, amelyek ellentétesek lennének Magyarország érdekeivel.
Állítása szerint a megállapodás célja az, hogy a magyar embereket megillető támogatások mielőbb megérkezzenek, és ezek segítségével újraindulhasson a gazdaság, valamint megvalósulhassanak a megígért a fejlesztések.
Kemény üzenet Brüsszelből az uniós forrásokról
Az Európai Bizottság korábban egyértelművé tette, hogy nem hosszabbítja meg a helyreállítási és ellenálló képességi eszközt (RRF), és új közös uniós hitelfelvételi programot sem indít, vagyis a NextGenerationEU továbbra is egyszeri, válságkezelő konstrukció marad. Ez Magyarország számára különösen fontos, mert az ország a 10,4 milliárd eurós (nagyjából 4200 milliárd forintos) igényelt keretből eddig mindössze mintegy 780 millió euróhoz (közel 315 milliárd forinthoz) jutott hozzá a RePowerEU előlegéből.
Az augusztus 31-i projektzárási határidő közeledtével egyre nagyobb a nyomás, hogy a még elérhető forrásokat sikerüljön lehívni, különben jelentős pénzek veszhetnek el.
Ez felértékeli Magyar Péter brüsszeli tárgyalásait is, aki Ursula von der Leyennel és az Európai Bizottság képviselőivel próbál politikai megállapodást elérni az uniós pénzek gyorsabb felszabadításáról. Közben Brüsszel már a következő hétéves költségvetést tervezi, amelyben több pénzt szánna az európai vállalatok versenyképességére, részben új uniós adók bevezetésével. A legvitatottabb javaslat egy olyan vállalati árbevétel-alapú adó, amely a 100 millió euró feletti forgalmú cégeket terhelné, és évente mintegy 6,8 milliárd euróval növelné az uniós költségvetés bevételeit.
