Ursula von der Leyenék kegyetlen üzenetet küldtek Magyarországnak az uniós pénzekről: marad minden a régiében, nincs menekülőút – "Ez a szabály"
Az Európai Bizottság nem kezdeményezi sem a helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) eszköz meghosszabbítását, sem új közös hitelfelvételi program indítását. A fókusz a meglévő kötelezettségek teljesítésén és az uniós pénzek visszafizetés pénzügyi kereteinek kialakításán van – írja a Portfolio az Európai Bizottság szóvivője, Ujvári Balázs tájékoztatójára hivatkozva.
Ujvári Balázs elmondta, hogy a jelenlegi álláspont szerint a NextGenerationEU egy egyszeri válaszk a koronavírus-járvány gazdasági hatásaira. Ennek része a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz, ami tehát így egy egyszeri program, és így kezelik azt a továbbiakban is.
Magyarország számára ez különösen sürgetővé teszi a források kiszabadítását, mivel a magyar költségvetés egyelőre mindössze mintegy 780 millió eurónyi előleghez jutott hozzá a RePowerEU fejezetből, miközben összesen 10,4 milliárd eurónyi forrást igényelt a helyreállítási és ellenállóképességi eszközből (RRF). A forrásokhoz való tényleges hozzáférés így továbbra is jelentős részben bizonytalan, különösen a szigorú határidők miatt – mutat rá a cikk.
Az augusztus 31-i, projektzárási határidő közeledtével egyre nagyobb a tétje annak, hogy a még elérhető források lehívhatók legyenek.
Ennek érdekében Magyar Péter leendő miniszterelnök és képviselői már intenzív tárgyalásokat folytatnak az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy a lehető legtöbb forrást sikerüljön kiszabadítani, és ezzel mérsékelni a forrásvesztés kockázatát Magyarország számára. A jövendőbeli kormányfő szerdán Ursula von der Leyennel is tárgyal majd a pénzek gyors felszabadításához szükséges lépésekről.
Az Európai Unió már tervezi a következő költségvetést az uniós pénzek elosztásához
Az Európai Bizottság a következő hétéves uniós költségvetésben a korábbiaknál lényegesen több forrást kíván biztosítani az európai vállalatok versenyképességének támogatására. A szükséges forrástöbbletet pedig részben új vállalati adó bevezetésével és adóemeléssel teremtené meg.
Az Európai Bizottság több olyan adópolitikai javaslatot is előkészített, amelyek túlmutatnak a tagállami rendszerek koordinációján, és közvetlen uniós bevételi forrásokat teremtenének, ami a tagállami szuverenitás szűkítésének irányába mutat – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.
A tervek egyik legvitatottabb eleme a vállalati árbevételen alapuló adó (CORE), amely minden olyan európai vállalatra kiterjedne, amelynek éves árbevétele meghaladja a 100 millió eurót. Az adó független lenne a nyereségességtől, és közvetlenül az uniós költségvetést gyarapítaná, évente mintegy 6,8 milliárd eurós bevételt generálva. A javaslat célja az Európai Unió pénzügyi autonómiájának erősítése és a tagállami hozzájárulásoktól való függés csökkentése.
A kritikusok szerint az új teher éppen azokat a közepes méretű vállalatokat sújtaná, amelyek kulcsszerepet játszanak az európai versenyképesség javításában.
