Máris megnyílt a pénzcsap Brüsszelben? Nem ilyen egyszerű a helyzet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyar Péter miniszterelnök lényegében teljes győzelmet hirdetett az Európai Bizottság elnökével folytatott pénteki egyeztetései után a mintegy 16,2 milliárd eurónyi visszatartott uniós támogatás ügyében, azonban már most utalnak jelek arra, hogy korántsem ilyen egyszerű a blokkolt források megszerzése. Ráadásul, mint arra Kármán András pénzügyminiszter szombaton rámutatott, a támogatás nagyobb részének – az úgynevezett helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) – lehívására áll rendelkezésre kevesebb idő, ugyanis ehhez kellene augusztus 31-ig teljesítenie a kormánynak a 27 szupermérföldkő követelményeit. Az Origo cikke összegyűjtötte, hogy a többi uniós tagállam milyen gyorsan, illetve mekkora részéhez fért hozzá az RRF-nek, illetve a hagyományos hétéves költségvetési ciklus keretében folyósított uniós forrásoknak az elmúlt időszakban.
Öt év alatt az RRF-források alig felét tudták lehívni az uniós tagállamok
Az RRF 2021 februárjában indult, célja pedig az volt, hogy új lendületet adjon a Covid-járvány után gyengélkedő uniós gazdaságnak. A tagállamok többsége 2021 második felében kapta meg az első, 13 százalékos előfinanszírozást a projektek elindítására, 2024 augusztusára pedig az EU-szinten rendelkezésre álló források mintegy 41 százalékát fizették ki. Tehát nagyjából három és fél évvel a program elindítása után kevesebb mint a teljes keret feléhez jutottak hozzá a tagországok. A 2026. májusi állapot szerint az Európai Bizottság összességében mintegy 398 milliárd eurót folyósított, ami még mindig csak valamivel több, mint a teljes RRF-keret fele.
Ugyanakkor országokra lebontva már óriási eltérések láthatók. A Eurostat adatai alapján például
- Franciaország 2025 végére a számára rendelkezésre álló RRF-források 84,8 százalékát már megkapta.
- Második helyen Málta áll 80 százalék feletti aránnyal,
- amit Olaszország követ 75–80 százalék közötti aránnyal,
- majd a 4. helyen Portugália áll 70–75 százalékos aránnyal,
- míg az 5. helyen Spanyolország 70 százalék körüli lehívási aránnyal.
Ezzel együtt is az unió statisztikai hivatalának becslése szerint az átlag valahol 66 százalék környékén alakul jelenleg, azonban érdemes megjegyezni, hogy
Lengyelország 2025 végéig ezen források nem egészen 38 százalékát tudta lehívni, pedig nekik jóval több idő állt rendelkezésükre, mint amennyit a Magyar-kormány kapott a feltételek teljesítésére.
Lengyelország ráadásul kivételt képez, hiszen a Tusk-kormány messze az egyik legszívélyesebb kapcsolatot ápolja az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottsággal. Az adatok alapján azonban elmondható, hogy a tagállamok átlagosan nagyjából négy-öt év alatt jutottak hozzá a nekik járó források mintegy kétharmadához, bár voltak, akik már 2022–2023-ban jelentős összegeket hívhattak le.
Négy-öt év helyett csak négy-öt hónap áll rendelkezésere a támogatások megszerzésére
Magyarország jelenleg összesen 10,43 milliárd eurónyi (4100 milliárd forintnyi) RRF-forrásra jogosult az Európai Bizottság által jóváhagyott helyreállítási terv alapján, ami két részből áll:
- tartalmaz 6512 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást,
- illetve részét képezi mintegy 3918 milliárd eurónyi kedvezményes hitel.
Márpedig ahhoz, hogy ez a teljes összeg lehívható legyen, a kormánynak nemcsak a 27 szupermérföldkő követelményeit kell maradéktalanul teljesítenie, de, mint ahogy azt Kármán András tájékoztatásából megtudhattuk, 2026 utolsó negyedévére a teljes pályáztatást és minden egyéb kapcsolódó feladatot is el kell végezni. Azaz a kabinetnek nem négy-öt éve, hanem csak négy-öt hónapja van, hogy a jogi, politikai és nem utolsósorban technikai feltételeknek eleget tegyen ezen források tekintetében. Az ügyre rálátó uniós bürokraták szerint hazánk legnagyobb eséllyel a források kedvezményeshitel-alapú részéhez férhet hozzá a leghamarabb.
A teljes cikk az Origo honlapján olvasható.
