Először szólalt meg Kína a Budapest-Belgrád vasútvonal jövőjéről: ez a válasz a Tisza-kormány követelésére – máris óriási a kavarás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVárni kellett rá, de megérkezett a kínai reakció a Budapest-Belgrád vasútvonal ügyében. Ezt nem más, mint a kínai magyar nagykövet tette meg, nyilatkozatából pedig az is látszik, hogy a kommunikációs tér és a valóság némiképp eltér egymástól.
A történtek előzménye, hogy több mint egy hete, múlt pénteken Vitézy Dávid közölte: a kormány elrendeli a Budapest-Belgrád vasútvonal eddigi beruházási döntéseinek teljes körül átvilágítását. Ebből kiderült, hogy az átvilágítás kiterjed
- a beruházás közbeszerzésére,
- valamint arra is, hogy milyen módon és ki határozta meg azt, hogy amerikai dollárban fizetik a magyar kivitelező céget.
De a közlekedési és beruházási miniszter azt is ismertette, hogy kezdeményezni fogják azt is, hogy a Budapest-Belgrád-beruházás
minden dokumentumát a nyilvánosság megismerhesse.
Az ügy pedig innetől válik igazán érdekessé, mert ehhez a kínai félnek is hozzá kell járulnia.
Budapest-Belgrád vasútvonal: először szólalt meg Kína, ez a válasz a Tisza-kormány követelésére
Erre Vitézy Dávid is kitért, és felhívta rá a figyelmet, hogy a kínaiak együttműködésére is szükség van, hiszen egy nemzetközi szerződésen alapul a beruházás. Ekkor közölte azt is, hogy a kormány döntött arról, hogy ezt a kezdeményezést hivatalosan is a külgazdaságért felelős miniszterrel közösen megtegye.
Most már azt is tudjuk, hogy ez eddig egyáltalán nem történt meg.
Pénteken ugyanis az országgyűléis választások után először tartott sajtótájékoztatót a budapesti kínai nagykövet. Az Index tudósításában az olvasható, hogy Gong Tao többször is hangsúlyozta, hogy a pragmatikus együttműködés jellemzi a két ország kapcsolatát. Felvette a kapcsolatot az új magyar külügyminiszterrel, Orbán Anitával, és tervezi a kapcsolatépítést más tárcákkal is.
Arra is emlékeztetett, hogy hamarosan indulnak a megújuló energiákra fókuszáló kínai beruházások az elektromos autók, napelemek és az akkumulátorgyártás terén. Ezek a kínai beruházások nagyban hozzájárulnak a magyar GDP-hez és a munkahelyteremtéshez.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kínai beruházások során törekszenek rá, hogy minél több magyar alvállalkozót vonjanak be, és minél inkább magyar nyersanyagot használjanak. A szegedi BYD-nek már több mint 160 magyar és több mint 300 külföldi beszállítója van. A gyárakban a munkaerő 70 százaléka magyar, és ha beindul az üzemszerű termelés, akkor ez az arány még magasabb lehet.
Majd szóba került a Budapest-Belgrád vasútvonal dokumentációja is. Egy újságírói kérdésre válaszolva a nagykövet megerősítette, hogy a vasút magyarországi szakaszának építése befejeződött, a teherszállítás már február óta folyik. Ezek után pedig elárulta, hogy annak ellenére, hogy az új kormány jelezte, kikérik a vasúti beruházás teljes dokumentációját,
ilyen kérés még nem érkezett hozzájuk.
Ugyanakkor jelezte, hogy a kínai fél természetesen szívesen egyeztet a projektről. Vagyis egyelőre biztosan nincs napirenden a két ország között a vasúti beruházás dokumentumainak nyilvánossá tétele, hiszen ez hivatalosan még fel sem merült.
