Vitézy Dávid sürgős bejelentést tett a Budapest-Belgrád vasútvonalról: Kapitány Istvánnal közösen a kínai kormányhoz fordul – „Engedjék meg nekünk”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Budapest–Belgrád vasútvonal beruházásával kapcsolatban számos probléma rakódott egymásra, amelyek rendszerben vizsgálatra szorulnak – mondta Vitézy Dávid parlamenti felszólalásában. A kérdést a Mi Hazánk képviselője, Szabadi István vetette fel, aki arra volt kíváncsi, mikor számíthatnak az utasok az első szerelvényekre, és hogy a Tisza-kormány szándékozik-e feloldani a beruházást övező titkosítást.
Vitézy szerint a projekt nyomvonalának megválasztása sem volt optimális, a költségek pedig közel ezermilliárd forintos nagyságrendűek. Vitézy Dávid rámutatott: amennyiben Magyarország már közös projektbe kezdett a Kínai Népköztársasággal, akkor legalább a helyes nyomvonalon kellett volna megvalósítani a Budapest–Belgrád összeköttetést.
Szerinte egy Kecskemét–Szeged–Szabadka érintésével haladó, a budapesti nemzetközi repülőtérhez is jobban kapcsolódó, belföldi utasszállítást is hatékonyabban szolgáló nyomvonal lett volna ésszerűbb. A képviselő jelezte, hogy a beruházást a tárcájuk átvilágítja. Előre jelezte: a szerződéses konstrukcióban Mészáros Lőrinc cégei amerikai dollárban vállalták az építést magyar munkaerővel, így
a forint gyengülése nettó profitként jelentkezett számukra.
Vitézy Dávid emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés közel hat évvel ezelőtt olyan törvényt fogadott el, amely tíz évre titkosította a Budapest–Belgrád beruházás minden információját. A dokumentumok nyilvánosságra hozatalához a kínai kormány hozzájárulása szükséges. Mint mondta, Kapitány miniszterrel közösen kezdeményezni fogják a kínai hatóságoknál, hogy közzétehessék a közbeszerzési dokumentumokat, a szerződéseket és a szerződésmódosításokat.
A felszólaló szerint a projekt egyik legkínosabb öröksége, hogy a beruházás átadására vonatkozó határidők többször módosítása után sem közlekednek még személyvonatok a vonalon. Bár a pályaépítést készre jelentették, a MÁV jelenleg még nem tudja átvenni az infrastruktúrát, mert
a biztosítóberendezés és a vonatbefolyásoló rendszer tekintetében nem zárult le a folyamat.
A sötétüzemi próbák zajlanak, a vállalkozó oldalán késedelem van – hangsúlyozta. „Ameddig nem vettük át, és nem győződtünk meg a rendszer megfelelő tanúsítás szerinti biztonsági szintjéről, addig a kifizetésre és üzembe helyezésre nem kerülhet sor” – szögezte le Vitézy Dávid.
Hozzátette: a pályát 200 kilométer/órás sebességű közlekedésre alakították át, ezért is drága a beruházás, ám a szintbeni átjárók miatt végül csak 160 kilométer/órás sebességgel lehet majd közlekedni a vonalon. Véleménye szerint a beruházás minden rétegében hibáktól hemzseg.
