Kirobbant az új GMO-vita: vészharangot kongat a bioágazat – Brüsszel lazítaná a szabályozást, azt sem tudnánk, mit eszünk

„Kik vállalják majd a felelősséget a lehetséges negatív egészségügyi vagy környezeti hatásokért?” – tette fel az egyik legfontosabb kérdést Szira Fruzsina, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető kutatója, az Európai Unió finanszírozásával megvalósult DiviSMut projekt keretében végzett tájfajták, régi fajták és a nemesítés jövőjével kapcsolatos jövőképelemző tanulmány szóvivője. A téma forró, ugyanis az eredetileg május 5-re kitűzött új genomikai technikákról, azaz NGT-javaslatról június 15-én szavaznak az Európai Parlament ENVI-bizottságában, majd röviddel utána, június 17-én lesz a plenáris szavazás. A tervezet célja, hogy különbséget tegyen a hagyományos GMO-k és az új génszerkesztési eljárások között, amelyek bizonyos esetekben a hagyományos nemesítéshez hasonló genetikai változásokat idézhetnek elő – olvasható az Európai Parlament hivatalos oldalán. Szira Fruzsina szerint az új jogszabálytervezet, amelynek alapján kivonnák ezeket a növényeket a jelenlegi szigorú GMO-szabályozás hatálya alól, nagy felháborodást keltett szakmai berkekben.

A nagyjából 75 különböző érintett, közöttük civil szervezetek képviselői, fogyasztók, biogazdálkodók, vetőmag-előállítók megkérdezésével készült tanulmány szerint több súlyos kérdés is megfogalmazódott. Fontos, hogy a szakmai és civil szervezetek kifogásai elsősorban nem magára a nemesítési technológiára, hanem arra irányulnak, hogy az uniós javaslat a génszerkesztett növények egy részét kivenné a jelenlegi GMO-szabályozás szigorúbb követelményei alól. Az Európai Parlament összefoglalója szerint az NGT1-növényeknél a GMO-kra vonatkozó kötelező címkézés megszűnne, miközben a vetőmagok jelölése és egy nyilvános adatbázis maradna meg átláthatósági elemként.

GMO: sérülnek a fogyasztói érdekek

A legfontosabb kifogás, hogy az új szabályozás alapján az úgynevezett NGT1 kategóriába sorolt növényekből készült élelmiszereknél nem lenne kötelező a végtermék jelölése. Ez a kritikusok szerint sértené a fogyasztók választási szabadságát, mert a vásárlók nem tudnák egyértelműen megállapítani, hogy génszerkesztett növényből készült terméket vesznek-e. Az IFOAM Organics Europe és más szervezetek szerint ez visszalépés lenne az átláthatóságban és a fogyasztói információhoz való jogban. A Biokontroll Hungária szerint az NGT-javaslat lényegében jelöletlenül lehetőve tenné „új GMO-k” beengedését az európai mezőgazdaságba és élelmiszerláncba. A szervezet rávilágított: a tervezet értelmében az új génmódosítási technikákkal előállított növényeknél nem lenne kötelező az előzetes biztonsági ellenőrzés, megszűnne a nyomonkövethetőség, és a csomagoláson sem kellene feltüntetni a génmódosított eredetet. Az IFOAM Organics Europe szerint a 2025 végén kialkudott kompromisszum éppen a nyomonkövethetőség, a jelölés és a szabadalmi garanciák terén maradt el a szükségestől.

Veszélybe kerülhet a GMO-mentes termelés és a biogazdálkodás

A szakmai szervezetek szerint nem elegendő, ha csak a vetőmag szintjén marad valamilyen információ. Az élelmiszerláncban a termelőnek, feldolgozónak, kereskedőnek és fogyasztónak is tudnia kellene, hogy NGT-növénnyel van-e dolga. A Biokontroll külön is kiemeli: a nyomonkövethetőség megszűnése miatt a nemesítők és a termelők sem tudnának megalapozott döntést hozni a vetőmaghasználatról. A bioágazat számára ez különösen érzékeny kérdés, mert az ökológiai és biodinamikus gazdálkodásban az új GMO-k használata sem megengedett. A Biokontroll szerint a jelöletlen NGT-termékek megnehezítenék az ökológiai és biodinamikus gazdálkodást, mert a termelőknek nehezebb lenne garantálniuk a GMO-mentességet. A Save Our Seeds kampánya is arra világított rá, hogy a javaslat veszélyeztetheti az ökológiai és a hagyományos GMO-mentes termelést, és a végtermékjelölés hiánya miatt a fogyasztók sem kapnának elég információt.

Az óriásvállalatok rabjává válhatnak a termelők

A másik kulcskérdés a szabadalmaztatás. A Biokontroll szerint a vállalatok szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, ami oda vezethetne, hogy nagy multinacionális cégek határozzák meg, mit termelhetnek a gazdák, és közvetve azt is, milyen alapanyagok kerülnek az élelmiszerláncba. A gazdálkodók szempontjából éppen ezért a legfontosabb aggály, hogy ha egyre több fajta szabadalommal védett, akkor a termelők nagyobb mértékben függhetnek a vetőmagcégektől. Ez nemcsak magasabb költséget jelenthet, hanem jogi kockázatot is: például viták alakulhatnak ki arról, hogy egy adott növényi tulajdonság szabadalom alá esik-e. A kiskereskedelmi és bioágazati szereplők ezért azt kérik, hogy az uniós szabályozás tartalmazzon hatékony védelmet a növényekre és vetőmagokra vonatkozó szabadalmakkal szemben, valamint biztosítsa a teljes jelölést és nyomonkövethetőséget. A Biokontroll arra is figyelmeztetett, hogy a termelők akár szabadalomsértési pereknek is ki lehetnek téve, ha olyan vetőmagot használnak, amely valamely nagyvállalat által levédett tulajdonságot hordoz. Ez különösen akkor okozhat problémát, ha a gazda nem közvetlenül az adott cégtől szerezte be a vetőmagot.

Génmódosított élelmiszer: elég nehéz termesztési engedélyhez jutni, sőt van, ahol lehetetlen

A jelenlegi helyzet: 

• A GMO-növények és -élelmiszerek nincsenek kitiltva az EU-ból, de csak akkor kerülhetnek forgalomba vagy termesztésbe, ha kockázataik részletes vizsgálata után előzetesen engedélyezték őket.
• Termeszteni viszonylag kevés növényt engedélyeznek, ilyen volt például a MON 810 kukorica. A tagországok azonban alkalmazhatnak még nagyobb szigort, például Magyarország teljesen kitiltotta a GMO-kat a termesztésből.
•  Az engedélyezett GMO-kból készült termékeket jelölni kell az EU-ban a csomagoláson (például „GMO tartalma: igen”), ha a GMO-tartalmuk meghaladja a 0,9 százalékot.

A szabályozás az NGT-ket is kettéosztaná, és közülük a kevésbé rizikósnak tartott NGT-1 termékeket egyenértékűnek tekintenék a „hagyományos” növényekkel.