Megmutatták Kapitány Istvánnak, mit keressen Paks II. átvilágításakor: gondolni sem mertünk erre – erre bukkanhat a miniszter
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem az eredeti ütemezésben és körülmények között épül a két új paksi blokk. Már önmagában ezért, de a beruházás súlya miatt is napirenden van a projekt felülvizsgálata. Hatalmas szerencséje van azonban az e munkára készülő, energiáért is felelős Kapitány István miniszternek, mert a keze alá dolgozott az Energiaklub Szakpolitikai Intézet.
A javaslatcsomag szerint a miniszternek a felülvizsgálat végére képbe kell helyeznie magát:
- a projekt várható, valós és teljes költségeiről,
- az átadás reális időpontjáról és kockázatairól,
- arról, hogy a Roszatom milyen minőségben és mikorra képes átadni a két blokkot,
- és milyen pénzügyi következményekkel jár a projekt folytatása, módosítása vagy leállítása.
Érdemes fő vonalakban sorra venni, mit tudunk, és mit nem az új atomerőmű építése kapcsán. Főleg, mert az Energiaklub annak ellenére, hogy leszögezi, hogy az átvilágításnak nem egyetlen, előre kiválasztott forgatókönyvet kellene igazolnia (miért is kellene?), máris fellép a saját forgatókönyve mellett: első lépésben fel kellene függeszteni a Pakson folyó munkát. Vagyis még az átvilágítás eredményeinek és a leállítás várható következmények ismerete előtt.
Kell-e egyáltalán Paks II.?
Nem pontosan a két új atomblokk kell, hanem energiabiztonság, amelynek fő eleme az energia stabil, nagy mennyiségben történő belföldi előállítása. Ez azt is jelenti, hogy pótolni kell a rendszerből idővel kikopó nagy erőműveket. Paks II. szükségességét is elsősorban éppen a Paksi Atomerőmű majdani kiesésével indokolták. A paksi beruházás csúszása miatt elindult a működő blokkok üzemidő-hosszabbítása is. Enélkül Magyarország esetleg egy-két évre atomenergia nélkül maradt volna, bár a hivatalos közlésekben ez nem jelent meg az üzemidő-hosszabbítás indokaként.
Ha nem nukleáris, akkor fosszilis energiahordozó biztosíthatja a stabil energiaellátást, de ez ellen környezetvédelmi megfontolások szólnak, a szénhidrogének ellen ezenfelül az importfüggés növelése is. Nem célszerű a jelenleg is nagyarányú áramimport további növelése sem, az egyébként kívánatos megújulók pedig nem állnak folyamatosan rendelkezésre, és országos méretekben nincs megoldva az áramuk hosszabb idejű tárolása sem.
Mennyibe kerül Paks II.?
Értető az aggodalom, hogy hiába fix áras a paksi megbízás, a beruházás ugyanis esetleg így is többe kerülhet az adófizetőknek a 2014-ben megállapodott 12,4 milliárd eurónál. Mert például nem tudjuk, hogy a fix ár folyó, névleges árat takar-e, vagy reálárat, amelyet már megnöveltek az inflációval. Az is nyitott a nagyközönség előtt, hogy ki viseli költségek növekedését, ha az nem a fővállalkozó miatt történt? Az eredeti költség egyébként a 2014-es árfolyamon 3756–4000 milliárd forint lett volna. Az Energiaklub most 8000–9000 milliárdról ír közzé nem tett forrása, de korábban már olvasható becslések alapján. A Világgazdaság is többször beszámolt arról, hogy a magyar és az orosz fél között terítékre kerül a szerződéses feltételek módosítása, de az új összegről nem hoztak nyilvánosságra adatokat.
Mikorra készül el a két blokk?
A két új blokk közül az elsőnek már működnie kellene az eredeti megállapodás szerint. A csúszásnak több oka van, de lapunknak nincs információja arról, hogy ezen okok bármelyike is a fővállalkozóhoz lenne köthető. Köthető viszont az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja nyomán kialakult geopolitikai feszültséghez és az Oroszország elleni szankciókhoz. Például ezek akadályozták egy ideig a Paks II. kapcsán elvégzett munka kifizetését, ezekkel összefüggésben nem szállíthat irányítástechnikát a Siemens a beruházáshoz, és emiatt kényszerülhet kerülő útra az Oroszországból érkező szállítás. Ugyanakkor e kockázatokat a fővállalkozó folyamatosan kezeli. A Siemensnek a Framatome-mal történő kiváltása például már a leköszönt kormány alatt megoldódott annak ellenére, hogy az Energiaklub még nyitottak írja e problémát. Megemlítendő, hogy az Energiaklub is össztűz alatt tartja a projektet.
Fontos kiemelni, hogy a Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov többször jelezte: kész a finanszírozással és a kivitelezéssel kapcsolatos minden kérdés megválaszolására, tisztázására.
A két új blokk átadását egyébként először 2031–2032-re, később már a 2030-as évek elejére tette Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter, aki azért vette át a projekt felügyeletét az energiatárcától, hogy felgyorsítsa. A beruházással kapcsolatos engedélyek és más információk alapján pillanatnyilag a 2035-ös dátum sem kizárt. A várható csúszásról a Világgazdaság már két éve részletesen beszámolt.
Az Energiaklub szerint az átvilágításnak legalább három lehetséges utat kell összehasonlítania. Meg kell vizsgálni
- a projekt végleges leállításának következményeit,
- a fővállalkozó cseréjének lehetőségét,
- valamint azt is, hogy milyen feltételek mellett lenne egyáltalán elképzelhető a Roszatommal való folytatás.
Mindazonáltal egyelőre a miniszter nem kapta meg a kért információkat a finanszírozás és a kivitelezés részleteiről. Vagyis még nem került képbe, hogy ki vagy kik a felelősei az egyes feltételezett vagy létező problémáknak. Így viszont érthetetlen, minek alapján merülhet fel máris lehetséges útként (az Energiaklub szerint) a projekt leállítása vagy a fővállalkozó cseréje.
Most akkor nem hoz elég pénzt a paksi áram, vagy túl drága?
A Paks II. gazdaságosságáról szóló, 2015-ben publikált tanulmány az Energiaklub szerint már akkor elavult előrejelzésekre, túlzó feltételezésekre épített. Csakhogy míg a hivatkozott előrejelzés az akkori kritikák szerint túl magas áramárat feltételezett azért, hogy igazolja a beruházás megtérülését, az Energiaklub – amely azt írja, hogy nem a minisztériumi vizsgálat eredményét kívánja előre meghatározni – azt feltételezi, hogy Paks II. árama akkor már túl drága lesz a piacon. Ezt annak alapján feltételezi, hogy megújuló energiaforrások és az energiatárolás gyors terjedése miatt ma már komoly kockázat, hogy mire Paks II. elkészül, addigra az általa termelt áram túl drága lesz a piacon. Tény, hogy az energiatermelés zöldítése és az energiatárolás emiatti szükségessé válása összességében emeli a villamos energia árát. Ugyanakkor ebből aligha következik egy másik technológia (a nukleáris termelés) költségeinek növekedése. Ha pedig majd drágábban lehet eladni Paks II. áramát, az éppen a beruházás megtérülését segíti. Ez mostanság kevesebb visszhangot kap.
