Paks II.: áll a vizsgálat elé a Roszatom, kész pontról pontra végigvenni a szerződés feltételeit
A kormány elrendelte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tevékenységének teljes körű és soron kívüli vizsgálatát, hogy pontosan meg lehessen állapítani az atomerőmű négy blokkjának üzemidejét. Szintén elrendelte a Paks II. Atomerőmű Zrt. tevékenységének teljes körű és soron kívüli vizsgálatát.
Mikor lesz a paksi meleg csákányváltás?
Kormányváltás esetén kézenfekvő, hogy az ország új vezetése képben kíván lenni a hazai gazdaság legnagyobb projektjei kapcsán is, de most ennél többről van szó. A működő atomerőmű (a terjedő szóhasználatban már Paks I.) várható üzemideje azért fontos, mert blokkjainak üzemideje 2032 és 2037 között jár le. Az ország akkortól két esetben nem marad nukleáris energia nélkül:
- ha addigra meghosszabbítják e blokkok üzemidejét,
- ha addigra átadják Paks II. blokkjait.
Az üzemidő-hosszabbítás kérdése a Paks II. projekt kapacitáspótlásként történt indulásakor még nem merült fel. Akkor úgy állt, hogy a négy meglévő és a két új blokk még évekig párhuzamosan fog futni. Az ország áramtermelésének a 80 százalékát adva még exportra is maradt volna bőven villamos energiájuk.
Csakhogy a Paks II. beruházás több okból is csúszik, az okokkal a Világgazdaság korábban több cikkben foglalkozott. Így a Paks I. időközben elhatározott üzemidő-hosszabbítására azért is szükség lehet, hogy ne maradjon az ország atomenergia nélkül a két új blokk átadásáig. Paks I. első blokkját ugyanis hosszabbítás nélkül 2032-ben le kell állítani, míg az első új paksi blokk Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter szerint a 2030-as évek elején készülne el. Ráadásul az Országos Atomenergia Hivatal az utóbbi időben már olyan engedélyeket adott ki Paks II. kapcsán, amelyek 2035-ig hatályosak. Igaz, a létesítmények elkészülhetnek ez előtt a dátum előtt is.
Ilyen helyzetben Magyarországnak a gyorsabban telepítendő kis moduláris reaktorok (SMR) is jól jönnek az atomipari kapcsolatok diverzifikálásán és egyes hazai térségek extra energiaigényének kielégítésén felül.
Pakson zajlik a munka
Mindazonáltal a Paks I. második üzemidő-hosszabbítása zajlik. A blokkok egy-másfél milliárd euróba kerülő megfiatalítása révén az egységek új üzemideje 2052 és 2057 között jár le.
Az első beton 2026. februári kiöntése után pörög a Paks II. projekt is. Az első (vagyis a paksi ötödik) blokk alapja a tervek szerint az év végére elkészül, a munka a megszabott ütemezésben rendben zajlik. Az aktuális állapotról a Paks II. Zrt. képekben, videón és a honlapján közleményekben folyamatosan tájékoztat.
Túlárazás? Mekkora a reális ár?
Ám Magyar Péter miniszterelnök korábbi nyilatkozatai alapján az új kormány Paks II. állítólagos túlárazása miatt is tájékozódna atomügyben. A túlárazás feltételezése azért meglepő, mert arról aligha lehet információja annak, aki nem ismeri az orosz Roszatommal aláírt szerződés titkosított részleteit, például magukat az árakat. A miniszterelnök az InfoRádiónak egyebek mellett mégis arról beszélt, hogy a projektre már több mint ezermilliárd forintot elköltöttek, közben pedig egyelőre csak egy gödör van, amiben van egy kis beton. Szerinte sokan meggazdagodtak belőle. Magyarok és mások is. Amíg a miniszterelnök képbe kerül, néhány részlet az említett gödörről:
- elkészült a talajvizet kizáró, 2,7 kilométeres résfal
- megtörtént a talajszilárdítás
- a két új blokk 23 méter munkagödréből összesen 3,5 millió köbméter földet emelnek ki
- az 5. blokk alaplemezébe alkalmanként 1500 köbméter speciális beton kerül.
Még fontosabb, hogy a költségek nemcsak a kivitelezésre, hanem a tervezésre és sok minden másra, például a főberendezések Oroszországban folyó gyártásra, az előtörlesztésre mennek el.
Magyar Péter kitért a projekt állami támogatását jóváhagyó, de most újból megvizsgált brüsszeli eljárásra és arra is, hogy a beruházást olcsóbbá kell tenni. A Paks I. üzemidő-hosszabbítása szerinte nagyon nagy lemaradásban van.
A Roszatom várja a kérdéseket
Paks II. szerződéseibe hamarosan beleláthatnak az arra jogosultak, elsősorban Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter. Az árazás és a beruházás feltételeinek kérdése azonban már most is alaposan lerágott csont abból a szempontból, hogy hogy Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója többször jelezte: kész pontról pontra végigvenni és megindokolni a szerződés részleteit.
Az eddigiek ismeretében e megbeszélésen fontos szempont lehet majd
- a hasonló projektek költségeivel való összehasonlítás,
- a gazdasági körülményeknek a 12,5 milliárd eurós finanszírozási szerződés 2014-es megkötése óta történt változása
- és az, mindez hogyan érinti az orosz fővállalkozóval kötött fix áras szerződést, illetve a beruházás várható átadását.
Érdemes a helyén kezelni az oroszfüggést
Magyar Péter másik, korábban említett aggálya a magyar atomipar „oroszfüggése”. Tudott azonban, hogy miközben Európa az Ukrajna ellen indított háború miatt igyekszik csökkenteni az orosz energiának való kitettségét (a vállalatai azonban rendre megszegik ezt a szabályt), a szakmai szempontok – Paks II. esetében is – a bevált partnerség fenntartása mellett szólnak. Az is tudott, hogy amikor az (orosz uránt bőven vásárló) Egyesült Államok amellett érvel, hogy Európa csökkentse az orosz energiától való függését, akkor azt saját gazdasági érdekei miatt teszi. Éppen most veszi be Európa LNG-piacát, és pont magyarországi hídfőálláson keresztül szerezne pozíciókat a térség SMR-szegmensében.
Az amerikai terjeszkedés azonban segíti az európai energiaellátás – jelen esetben a magyar atomipar – több lábon állását.
Éppen ezt több lábon állást indította el Magyarország leköszönt kormánya az SMR-ek felé nyitással és a paksi üzemanyag-beszállítás diverzifikálásával.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy minden partnerség egyben kölcsönös függés. Ha nem a Roszatom építené a két új paksi blokkot, akkor most az amerikai, a kínai, a dél-koreai, a brit vagy a francia szállítónak való kitettségünk lenne erős.
