Kiderült, miközben az ipar gyengélkedik, ez az ágazat egyre több pénzt hoz Magyarországnak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz idei első negyedévben tovább javult Magyarország szolgáltatás-külkereskedelmi mérlege: az export euróban számított értéke 4,5 százalékkal, az importé pedig 4,8 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A szolgáltatásexport értéke elérte a 8,75 milliárd eurót, míg az import 6,29 milliárd eurót tett ki, így az ágazat aktívuma 2,46 milliárd euróra nőtt, ami 94 millió euróval haladta meg a tavalyi első negyedéves szintet.
Forintban ugyanakkor már kevésbé kedvező a kép: az export és az import értéke egyaránt enyhén csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva,
az aktívum pedig 946 milliárd forint volt, ami 14 milliárd forinttal maradt el a 2025 első negyedévi többlettől.
A szolgáltatás-külkereskedelmi többlethez
legnagyobb mértékben továbbra is a szállítási szolgáltatások járultak hozzá,
amelyek 713 millió eurós pozitív egyenleget értek el. Ezt követte
- a turizmus 659 millió eurós,
- valamint a bérmunka-szolgáltatások 581 millió eurós többlete.
Az egyenleg javulását elsősorban a turizmus eredményezte, amelynek többlete egy év alatt 121 millió euróval nőtt. Emellett a bérmunka-szolgáltatások egyenlege is 67 millió euróval emelkedett. A kedvező folyamatokat részben ellensúlyozta, hogy az üzleti szolgáltatások többlete 99 millió euróval csökkent.
A magyar szolgáltatásexport szerkezetében továbbra is az üzleti szolgáltatások képviselik a legnagyobb súlyt: részesedésük elérte a 45 százalékot, ezen belül az egyéb üzleti szolgáltatások önmagukban 23 százalékot tettek ki. A második helyen a szállítási szolgáltatások álltak 28 százalékos, míg a turizmusnak 17 százalékos az aránya.
A KSH szerint az importoldalon még hangsúlyosabb az üzleti szolgáltatások szerepe, amelyek a teljes behozatal 56 százalékát adták. A szállítási szolgáltatások 27, a turizmus pedig 13 százalékos részesedéssel rendelkezett.
Magyarország szolgáltatásexportjának 63 százaléka, importjának pedig 72 százaléka az Európai Unió tagállamaihoz kötődött. Az uniós relációban keletkezett aktívum 980 millió eurót tett ki.
Az EU-val folytatott szolgáltatáskereskedelem egyenlege 31 millió euróval javult az előző évhez képest. A legnagyobb pozitív változás Ausztriával és Dániával szemben következett be, ahol rendre 85 millió, illetve 38 millió euróval nőtt a magyar többlet. Ezzel szemben Írországgal szemben 63 millió euróval emelkedett a passzívum.
Az Európai Unión kívüli országokkal szembeni egyenleg még nagyobb, 63 millió eurós javulást mutatott. Ebben kiemelkedő szerepet játszott az Egyesült Államokkal, Svájccal és Kínával szemben elért egyenlegjavulás, amelyek rendre 60, 44 és 37 millió euróval növelték a magyar többletet. A pozitív hatást részben ellensúlyozta, hogy az Egyesült Királysággal szembeni aktívum 54 millió euróval csökkent.
Országonként vizsgálva továbbra is
- Németország Magyarország legfontosabb szolgáltatás-külkereskedelmi partnere: a teljes forgalom 18 százaléka kapcsolódott hozzá.
- A második helyen az Egyesült Államok állt 8,7 százalékos,
- míg a harmadik helyen Ausztria végzett 6,8 százalékos részesedéssel.
Miközben éves összevetésben bővült a szolgáltatás-külkereskedelem, az előző negyedévhez képest visszaesés következett be. Az export értéke 13 százalékkal, az importé 8,9 százalékkal mérséklődött, ami összességében 685 millió euróval csökkentette a szolgáltatás-külkereskedelmi többletet.
