Magyar alelnököt választott az európai vasúti ipari szövetség
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságCsütörtökön tartották a UNIFE, azaz az Európai Vasúti Ipari Szövetség éves közgyűlését Brüsszelben, ahol Feldmann Mártont, a Prolan vasút-automatizálási üzletág-igazgatóját a szövetség elnökségi tagjává, egyben alelnökévé választották – számolt be pénteki közleményében a Prolan Irányítástechnika Zrt.
A 115 teljes jogú és 13 társult tagot számláló szövetség fő célja a versenyképes, fenntartható és technológiailag fejlett európai vasúti beszállítói piac erősítése, európai és nemzetközi képviselete. A szövetségben a multinacionális nagyvállalatok mellett a beszállítói arány mintegy 40 százalékát kitevő kis- és középvállalkozások is képviseltetik magukat, bizottságukat a következő három évben ugyancsak Feldmann Márton vezeti elnökként.
Feldmann Márton kiemelte, hogy hosszú évek után végre érezhető konszenzus alakult ki a piaci szereplők, az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament tagjai között abban, hogy az európai beszállítók preferenciáját a közösségi közbeszerzések során érvényesíteni kell. Emellett abban is egyetértettek, hogy a szabályozások egyszerűsítésével kell elősegíteni, hogy a szállítási volumenek növekedése mellett az árak kedvezőbb irányba változzanak.
A versenyképes európai beszállítói ipar egyik sikertényezője a nagyvállalatok és a kkv-k együttműködése is, hogy az általánosan érezhető gyártói, szállítói kapacitáshiányt együtt orvosolják, és a közös erőfeszítések révén a szállítási határidők csökkenjenek.
Hozzátette, itt az idő, hogy a megnyíló uniós források által a hazai szereplők is a cseh vagy lengyel nemzeti vállalatok szintjére erősödjenek, Magyarországon tartva a legkiválóbb mérnököket, egyben a fenntartható működés érdekében népszerűsítve a vasúti munkaköröket.
A Prolan a legnagyobb hazai vasúti technológiai fejlesztő, gyártó és mérnökszolgáltató társaság, amely az első, teljesen hazai fejlesztésű, minden digitalizációs követelménynek megfelelő biztosítóberendezést fejlesztette ki. A vállalat ezenkívül a legnagyobb szállítója a központi forgalomirányító, a vasúti energiaellátási és erősáramú távvezérlő, illetve fedélzeti adatgyűjtő és energiamérő rendszereknek.
Alig háromszáz kilométert ér a 7800 kilométernyi magyar vasúti hálózat: az uniós források még nem mentik meg, ide jóval több kell
Meglehetősen borús képet festett a mintegy 7800 kilométernyi hazai vasúti pályahálózat értékéről Feldmann Márton, a vasútpiaci szakértő rámutatott arra is, hogy mi vezetett az infrastruktúra értékvesztéséhez – számolt be lapunk hétfőn.
A hazai vasúti pályákat a MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. üzemelteti, mindkettőnek van saját tulajdonú pályája. Ám míg a MÁV csak állami hálózatot kezel, a GYSEV magyar állami tulajdonút is.
A MÁV, illetve a leválással létrejött MÁV Pályaműködtetési Zrt. által kezelt vagyon 2024 végén 1254 milliárd forint volt – idéz az éves beszámolóból Feldmann Márton. Ebben a nemzeti vagyonról, valamint a vasúti közlekedésről szóló törvény alapján az ingatlanok, földterületek, épületek, vasúti pályák és tartozékaik szerepelnek, azaz a felsővezeték, műtárgyak, hidak, biztosítóberendezések is. 2025. év végére ez a vagyon 1168 milliárd forintra csökkent.
A GYSEV 2024 végén 48,6 milliárd forintnyi vagyont kezelt, 2025 végén pedig 46 milliárdnyit.
A magyar vasúti hálózat gyakorlatilag „gatya” Feldmann Márton megfogalmazásában, azaz alig van értéke. A beruházások folyó áron 3-5 milliárd forintba kerülnek kilométerenként. A vasúti hálózat mai nettó nyilvántartott értéke körülbelül 300 kilométer új kétvágányú pályának felelne meg. Ezzel szemben áll a 7800 kilométeres hálózat!
