Világgazdaság

Feltámad-e az euró

A gyenge euró továbbra is az érdeklődés homlokterében áll. Sok szakértő szerint az USA, s a gazdasági és monetáris uniót alkotó országok gazdasági növekedési üteme közötti különbség csökkenése -. a hagyományos elméletre építve -. az euró erősödését valószínűsíti a dollárral szemben.

E felfogás nem számol azzal a nyilvánvaló ténnyel, hogy Japánban évek óta alig van gazdasági növekedés, a jen mégis erős mind a dollárral, mind az euróval szemben. Ugyanígy, az euró gyengült az angol font ellenében az utóbbi két évben, miközben az eurózóna és Nagy-Britannia GDP-dinamikája közel azonos volt.
A legutóbbi adatok alapján nem várható a konjunktúraciklus kiegyenlítődése sem az USA és az eurózóna között. Az amerikai gazdaság növekedése lassult a harmadik negyedévben, de a magas kőolajárak és az amerikai konjunktúra gyengülése miatt az eurózónában is tapasztalhatók olyan jelek, amelyek azt mutatják, hogy a térség túljutott a fellendülés csúcspontján. Arról ma már nincs szó, hogy a zóna bővülési üteme jövőre meghaladja az amerikait. Ennek ellenére az amerikai és a nyugat-európai növekedési ütem közötti különbség csökkent, ami alapja lehet az euró erősödésének.
A szakértők túlnyomó többsége az eurózónából való nettó tőkekiáramlással magyarázza a közös valuta gyengeségét. A jelek szerint szeptemberben és októberben lassult a tőkekiáramlás. Ebben szerepet játszott az amerikai tmt-szektor (telekommunikáció, média, technológia) részvényárfolyamainak esése, összefüggésben növekedési kilátásainak romlásával. Ezzel párhuzamosan a nyugat-európai telekommunikációs nagyvállalatoknak ma már nincs annyi tőkéjük külföldi terjeszkedésre, mint akár tavaly. A nettó tőkekiáramlás lassulása tehát szintén erősítheti az eurót.
A kérdés az, hogy ha sikerül az USA gazdasági túlfűtöttségének zökkenőmentes mérséklése, akkor is elég vonzónak találják-e a nyugat-európai vállalatok az amerikai részvényvásárlást. Sok nyugat-európai cég a globális versenyben való helytállás feltételének tartja az amerikai akvizíciót. Az amerikai GDP növekedési ütemének lassulása ellenére a prognózisok szerint a vállalati szféra jövedelmezősége továbbra is nagyobb lesz az USA-ban, mint az eurózónában.
Az utóbbi napokban a közös valuta árfolyama nem várt külső segítséget kapott Szaddam Huszeintől. Irak azon -. minden gazdasági racionalitást nélkülöző -- követelésének a végrehajtása, hogy konvertálják a BNP Paribas New York-i fiókjában tartott mintegy 10 milliárd dolláros számláját vagy annak egy részét euróra, és a kőolajért dollár helyett euróban fizessenek, erősítette, illetve erősíteni fogja az eurót.
Ilyen feltételek között mi lehet a célszerű monetáris és devizapolitika? Az Európai Központi Bank (ECB) tovább nem emelheti az irányadó kamatlábat. A korábbi kamatlábemelések nem eredményezték a közös pénz erősödését. Egy újabb kamatlábemelés már igen erőteljesen korlátozná a gazdasági növekedést. Az euró árfolyamát befolyásolni kívánó intervenciók szintén eredménytelenek voltak, egyes esetekben külső tényezők miatt (lásd például a palesztin--izraeli konfliktust).
Több szakértő szerint az ECB intervenciói fundamentális alapon azért nem erősíthetik az eurót, mert a 250 milliárd euró nagyságrendű, túlnyomórészt dollárban és jenben denominált tartalék eltörpül a világ pénzügyi piacainak napi 1,5 trillió dolláros forgalma mellett. Csak ha a fundamentumokban kedvező irányú változások következnek be, akkor erősíti az intervenció (ha egyáltalán szükség lesz rá) a nyugat-európai közös valutát.
Mások viszont abból indulnak ki, hogy az idei adatok alapján a havi nettó működő- és portfóliótőke-kiáramlás az eurózónából 7-8 milliárd dollár. Ha ez az euró gyengeségének a fő oka, akkor az ECB tartalékai hosszú időre elegendők ennek a nettó tőkekiáramlás ellensúlyozására. Az ECB havi 7-8 milliárd euró nagyságrendű intervenciói ellensúlyozhatják a nettó tőkekiáramlásnak az euró árfolyamára gyakorolt kedvezőtlen hatását. A kérdés az, hogy megvan-e a rendszeres intervencióra az akarat a központi bank vezetésében.
Egy másik megközelítés szerint az euró gyengeségének oka a keresletet meghaladó kínálat a közös valutából. Az azonnali megoldás a túlkínálat mérséklése. E felfogásban a jegybanknak a valuta stabilizálása a feladata, tekintet nélkül a fundamentumokra, nem pedig azoktól függően. A jegybank monopóliummal bír a pénzkibocsátásban, és majdnem abszolút módon ellenőrzi azt a kínálat változtatásával.
A kamatlábemelés nem megfelelő eszköz, mert a tapasztalatok alapján az inkább a valutával szembeni keresletet mérsékli, nem pedig a kínálatot, ennek következtében gyengül a valuta. A közös jegybanki intervenciók sem mérséklik az euró kínálatát, mivel az intervenciókban részt vevő minden egyes jegybank sterilizálja a tranzakcióit (azaz eurót pumpál vissza a piacra), ezáltal az euró kínálata változatlan marad.
A közös pénz gyengülésének és kínálatának mérséklése érdekében az ECB-nek hazai adósságot megtestesítő értékpapírokat (például német vagy francia kötvényeket) vagy amerikai kincstárjegyeket kellene eladnia. A kapott dollárt euróra kell konvertálni. A tranzakciók sterilizálásának elkerülése érdekében az eurót nem szabad visszaáramoltatni a piacra. Hosszabb távon az adók csökkentése, a munkaerőpiac rugalmasságának a fokozása és az állami-közületi szektor áramvonalasítása javíthatja az euró vonzerejét.
Ha az ilyen tranzakciókat titokban tartják, akkor a rövid lejáratú kamatlábak az ECB által megcélzottak fölé emelkednek, mivel likviditáskivonás történik a bankrendszerből. Ha viszont előre bejelentik az ilyen tranzakciókat, akkor a piaci szereplők a jegybankkal együtt eurót fognak vásárolni, és visszafordítják a tőkekiáramlást Nyugat-Európából. A rövid lejáratú kamatlábak nem emelkednek, a kötvényhozamok pedig csökkenni fognak, mivel a befektetők euróban denominált kötvényeket vásároltak. Lesz ilyen fordulat az ECB monetáris politikájában, vagy csak spekulálunk?
Az amerikai gazdaságban is van néhány olyan tényező, amely a dollár gyengülését valószínűsíti. Az USA folyó fizetési mérlegének passzívuma az idén eléri a 440 milliárd dollárt, ami a GDP 4,5 százaléka. Az USA-ba való tőkebeáramlás mérséklődése -- a piaci hangulat megváltozása következtében -- rövid időn belül a dollár gyengüléséhez vezethet.
Nemzetközi politikai feszültségek idején, amilyen a közel-keleti konfliktus is, rendszerint nő a kereslet a dollár iránt. Ugyanebbe az irányba hat a magas kőolajár is. Az internetes kereskedelem terjedése, amelyet dollárban számolnak el, szintén az amerikai valutának kedvez. Az is elképzelhető, hogy a japán vállalatok, amelyek eddig kimaradtak a határokon átnyúló átvételes beruházásokból, növelik amerikai vállalatfelvásárlásaikat. Most aztán döntse el az ember, hogy kinek van igaza, és mi lesz az euró árfolyamával. Én azért az euró némi erősödését várom a dollárral szemben.
A szerző a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője

A gyenge euró továbbra is az érdeklődés homlokterében áll. Sok szakértő szerint az USA, s a gazdasági és monetáris uniót alkotó országok gazdasági növekedési üteme közötti különbség csökkenése -. a hagyományos elméletre építve -. az euró erősödését valószínűsíti a dollárral szemben. Losoncz Miklós-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek