Vállalati beruházási tervek

Adorján Gábor: Csapdahelyzet
"Az idén sajnos érdemi beruházást nem tudtunk megvalósítani, pedig szükségünk lett volna rá. Ennek több oka volt, első helyen a forráshiányt említeném -- mondta a Granit Kőedény Manufaktúra Kft. ügyvezető igazgatója. -- Mondhatjuk, hogy ez a 22-es csapdája, hiszen beruházás nélkül nehezen tudjuk bevételeinket növelni, annak hiányában viszont nincs lehetőség fejlesztésre. Nem kell óriási összegekre gondolni, hiszen számításaink szerint ahhoz, hogy egy éven belül megkétszerezzük a forgalmunkat, 130-180 millió forint értékű beruházást kellene megvalósítanunk. Ha sikerülne növekedési pályára állítani a céget, a harmadik év végén elérhetnénk az egymilliárd forintos árbevételt. Szükség lenne egy energiaracionalizálási program végrehajtására, az amortizálódott géppark felújítására, illetve a piaci igényekhez igazodó termékszerkezet-váltásra. Saját forrás hiányában igyekeztünk külső segítséget is igénybe venni. A Miskolci Egyetemmel, illetve más kerámiagyárakkal közösen akartunk pályázati úton támogatást elnyerni egy energiaracionalizálási program megvalósítására. Mivel nem állt rendelkezésre a szükséges önerő, végül nem adtuk be a pályázatot. A hitelfelvétel sem jöhet szóba, hiszen ahhoz a szükséges fedezetet biztosítani kell. Jövőre sem várható gyökeres fordulat, cégünket kellemetlenül érinti, hogy a gáz ára 43 százalékkal emelkedik, ráadásul a változást egyik napról a másikra jelentették be, így felkészülési idő sem volt. Nem vigasz számunkra, de vélhetően jó néhány kis- és középvállalkozás is hasonló gondokkal küszködik."
Trecskó József: Takarékosság
"Nagyobb léptékű beruházásra az idén nem volt lehetőségünk, inkább a szinten tartó fejlesztésekre futotta erőnkből -- emelte ki a Perion Akkumulátorgyár Rt. fejlesztési igazgatója. -- Elsősorban takarékossági okai voltak annak, hogy csak a legszükségesebb beruházásokat valósítottuk meg. Ahhoz, hogy versenyképességünket megőrizzük, ügyelnünk kell arra, hogyan alakulnak költségeink. Jövőre viszont a tervek szerint egy nagyberuházásba vágunk bele, s vidéken építünk egy új gyárat. Egyelőre a helyszín még nem ismert, több hatástanulmány készült, várhatóan döntés ez ügyben a jövő év elején születik. A Perion-gyár már százéves múltra tekint vissza, s úgy véljük, hogy most jó áron lehet értékesíteni az ingatlant, s az új, kisebb üzem fenntartása kevesebbe kerül majd. Nem utolsó szempont az sem, hogy vidéken olcsóbb a munkaerő is. Úgy vélem, hogy azoknak a cégeknek, melyek külföldön is versenyképes terméket állítanak elő, több állami támogatást kellene kapniuk beruházásaik megvalósításához. A pályázatok többsége jelenleg a kis- és középvállalkozások számára elérhető, s cégünk nem tartozik ebbe a kategóriába. Az a véleményünk, hogy a piacon úgy lehetünk versenyképesek, ha speciális igények kielégítésére szakosodunk."
Kármán Antal: Beruházási csúcs
"Az elmúlt két esztendőben kiemelkedően jó gazdasági évet zártunk, s lehetőségünk volt arra tavaly, hogy beruházási csúcsot döntsünk. Ehhez képest az idén némiképp visszafogottabban kellett terveznünk -- mondta a Jászberényi Aprítógépgyár Rt. vezérigazgatója. -- A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy tavaly 600 millió forintot költöttünk e célra, ez évben pedig mintegy 300 milliót, s várható, hogy jövőre is ekkora összeg áll majd rendelkezésünkre. Az idén a gépipari vállalatoknak gondot okozott, hogy az acél ára ingadozott, ugyanakkor a külföldi megrendelőkkel az ebből adódó változásokat nem mindig sikerült elfogadtatni. Jövőre a fejlesztéseknél elsősorban a területbővítésre koncentrálunk, az ezzel kapcsolatos döntéseket január--februárban hozzuk meg. Beruházáshoz hitelt nem szívesen vesz fel cégünk, legfeljebb kiegészítésként néhány tíz millió forintot. A bankok ugyan szívesen adnának nekünk hitelt, de azt vissza is kell fizetni. Arról nem is beszélve, hogy a termelés finanszírozásához szükségünk van egy 500-600 millió forintos forgóeszközhitelre. Fejlesztéseink forrását így az amortizáció, az eredmény és a tartalék biztosítja. Az mindenképpen jó lenne, ha a beruházni szándékozó cégek adó-, illetve kamatkedvezményt kaphatnának, s a támogatások zömét nem csak a kis- és középvállalkozások vehetnék igénybe."
Lekics Jenő: Szinten tartás
"az idén elsősorban szinten tartó beruházásokra volt lehetőségünk, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos problémák megoldására koncentráltunk -- hangsúlyozta a Hajduthonet Hajlítottbútor és Kereskedelmi Rt. műszaki igazgatója. -- Termelésbővítő, illetve a műszaki színvonalat javító fejlesztésekre is szükségünk lenne, annál is inkább, mivel termelésünk hatvan százalékát exportáljuk. Mivel a bútoriparban az eszközarányos nyereség alacsony -- ezalól cégünk sem kivétel --, ezért a forrásaink korlátozottak. A környezetvédelmi feladatok megoldása -- tekintettel a remélt EU-csatlakozásra -- sürgős, s az ezzel kapcsolatos fejlesztések mintegy százmillió forintot emésztenek fel. A pályázati lehetőségeket is igyekszünk kihasználni, az idén például PHARE-támogatásból vettünk egy aprítógépet. Jövőre is igyekszünk pályázni; ahhoz, hogy igényesebb, nagyobb értékű termékekkel tudjunk megjelenni a piacon, jobb gépekre lenne szükségünk. Kétszázmillió forintot fejlesztésre hatékonyan el tudnánk költeni. Mindenképpen gondot jelent, hogy évről évre emelkednek az alapanyagárak, ugyanakkor a piac ezt nem ismeri el, a termékeket csak nyomott áron lehet értékesíteni. Az EU-ban nagy a konkurencia, s Magyarországon is sok az importáru. Probléma, hogy bútor-nagykereskedelem gyakorlatilag nem létezik, a cégek saját boltjaikon keresztül próbálják meg termékeiket értékesíteni, s a fizetőképes kereslet is lanyha."

A KSH közlése szerint a harmadik negyedéves beruházási adatok -- az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva -- 2,2 százalékos növekedést mutatnak. Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a gazdaság versenyképességének elvárt növekedése, az infrastrukturális fejlesztések szükségessége és az uniós csatlakozás előkészítése legalább két számjegyű dinamikát követelne meg. Rámutatott, figyelmeztető jel a termelőszféra beruházásainak elégtelen növekedése. Szerinte mindezek arra figyelmezteik a kormányt, hogy nem halasztható tovább az érdemleges segítségnyújtás a termelő- és üzleti szféra beruházásaihoz. Ezt támasztják alá az általunk megkérdezett cégvezetők véleményei is. H. É.-->