BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

KÜLFÖLDI LAPSZEMLE

Der Spiegel
A magyarok a gulyáskommunizmus és az igénytelen tömegtermelés romjain hozzáláttak a biztosabb jövővel kecsegtető csúcstechnológiai iparágak meghonosításához -- írja a német lap a magyar informatika robbanásszerű fejlődéséről beszámoló cikkében. A kis ország öles léptekkel halad a Stumpf István kancelláriaminiszter által kijelölt cél felé, mely szerint Budapest egyfajta "közép-európai Szilícium-völggyé" válna a jövőben. Az itt tevékenykedő multik egyetértenek abban, hogy a nyersanyagokban szegény, ám számos Nobel-díjassal büszkélkedő Magyarország ideális terep a tudásalapú, csúcstechnológiai iparágak számára. A bizottsági országértékelésekben rendszerint a legjobb minősítést elérő uniós tagjelölt Magyarország bátran aspirálhat a keletet a nyugattal összekötő technológiai központ szerepére. Az Arthur Andersen tanácsadó iroda értékelése alapján az üzleti környezet szempontjából Budapest -- London és Amszterdam után -- ma az előkelő harmadik helyen található Európában -- sorolja a német lap a magyar sikertörténet bizonyítékait.
Az informatika magyarországi térnyerését bemutató írás a fenti kedvező képet a hazai gazdaság meghatározó szereplőinek magabiztos nyilatkozataival is alátámasztja. Csányi Sándor OTP-elnök a jól bevált hasonlattal érzékelteti a nemzet rendkívüli képességeit: "A magyarokat arról ismerni fel a nagyvilágban, hogy mögötted lépnek be a forgóajtón, de előtted hagyják el." Magyarország legnagyobb lakossági bankja az elektronikus forradalom éllovasaként kétmillió bankkártyát bocsátott ki ügyfelei részére, az OTP 420 fiókjának hálózatba integrálása lehetővé tette azt, hogy mára felére csökkenjen a bank alkalmazottainak száma.
Dunavölgyi Márta, a BÉT üzletvezetője úgy látja, a közép-európai régió szárnyalása csak most kezdődik igazán, Magyarország esetében pedig a kulcstényező a munkavállalók kiemelkedő képzettségi szintje.
A budapesti változásokat hűen érzékelteti a városkép átalakulása. Bár a valóságban csak néhány kilométer, lényegét tekintve mégis fényévekben mérhető a távolság az egykori "vörös Csepel" falanszterei és lepusztult, parlagon heverő gyártelepei, valamint a lágymányosi infopark épületegyüttese között. Az új technológiák cégeinek otthont adó, a legújabb high-tech építészet jegyében fogant információs agyközpont 62 ezer négyzetméterén ötezren dolgoznak majd, az IBM, a Hewlett-Packard, a Matáv már beköltözött, de a bérlők exkluzív csoportjába vágyakozik a Siemens, a Nokia és az Ericsson is.
Magyarország azonban csak a kezdet, a régió úttörőjét valószínűleg gyorsan követik majd szomszédai. A high-tech minden bizonnyal keletre vándorol, de egyelőre még a szakemberek "nyugatra" költözése a trend. Az erdélyi magyarok közül a piacképes végzettséggel bírók már most is szép számban vállalnak munkát Magyarországon. Nem lenne meglepő, ha hamarosan követnék őket ukrán, szerb, szlovák kollégáik, s nem csak a magyar anyanyelvűek. A New York-i tőzsde új piaci szekciójában jegyzett Graphisoft építkezésbe fogott, ám nem irodák, hanem lakóházak épülnek a cég Duna-parti központja közelében. A tulajdonos Bojár Gábor nem titkolt szándéka az, hogy otthont adjon cége külföldről érkező új informatikusai számára. A magyar informatikai ágazat nemzetközi összehasonlításban is elfogadható bérei a nyugat-európainál jóval alacsonyabb itteni megélhetési költségekkel kombinálva magyarázatot adnak arra, miért csak 175 magyar informatikus élt a német zöldkártyarendszer kínálta lehetőséggel, s vállalt külföldön munkát.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.