Rendteremtés az egészségügyben

Rendteremtés után kaphatnak csak több pénzt a gyógyintézmények, mondja az új egészségügyi miniszter.
Mikola István több évtizedet töltött el a klinikumban, dolgozott városi és országos feladatokat ellátó kórházban, volt beosztott és vezető, két évig igazgatta a nemzetközi gyógyszergyártók egyesületét. S nem is akárhol, a kanadai McGill egyetemen kijárta a menedzseriskolát.
Mindez nem a személyének, inkább a jelenlegi posztjának szóló felsorolás. Ilyen háttérrel ugyanis hátha sikerül neki az, amibe több elődje belebukott. Végre rendet kellene tenni az egészségügyben, s ki kellene törni a súlyos egészségügyi válságból.
Ezt szeretné az állampolgár is, amit jelez a lapunk tegnapi számában közölt Szonda Ipsos-felmérés. A megkérdezettek többsége azt várja a januárban bársonyszéket kapott Mikola Istvántól, hogy helyezzen nagy hangsúlyt a betegségek megelőzésére. Ez érthető, hiszen nincs olyan ember, akinek környezetében ne lett volna, ne lenne szív- vagy rákbeteg. Sokan nevezik ezeket a kórokat jelen korunk morbus hungaricusának. De amíg a két világháború között a magyarságot tizedelő tüdővészt sikerült legyőzni, a nem fertőző betegségek immár jó ideje kifognak rajtunk.
Ezt erősítették meg az OMFB által felkért független szakértők is a parlament egészségügyi bizottsága előtt a napokban bemutatott tanulmányukban. Arra a világviszonylatban egyedülálló tényre hívták fel a figyelmet, hogy a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország gazdasági helyzetéből következne.
Az egészségügy első embere egy meg nem valósult elgondolást vett elő, hátha segít a helyzeten. Azt szeretné, hogy az állampolgár, a beteg először a választott háziorvosához forduljon, ő döntsön arról, hogy maga gyógyítja meg, vagy szakrendelőbe, kórházba küldi a páciensét. No meg azt, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel, gondozza a hozzá bejelentkezetteket. Ez volt az alapellátás reformjának szakmai indoka, ezért különféle szakképesítések megszerzését is előírták a doktoroknak. A háziorvos egészségügyi "kapuőrző" szerepe azonban felemásan valósult meg, ma a legtöbb páciens oda és abba a szakrendelőbe, kórházba megy, ahová akar, s még örülnek is neki, bár ez időnként alig észrevehető. Mondjuk inkább úgy, hogy örülniük kellene. Mert amióta bevezették a teljesítményfinanszírozást, a biztosító az elvégzett beavatkozások után fizet az intézményeknek, s minél több a vizsgálat, annál nagyobb a tb-apanázs összege.
Szóval a szaktárca vezetője szisztematikusan végig akarja pásztázni az egészségügy szintjeit. Valódi privatizációval akar rendet tenni a háziorvoslásban. S ha erre "vevők" lennének a doktorok, és vállalnák a "kapuőrséget", Mikola szerint még az idén 10 milliárd forint körüli eszközvisszapótlásra is számíthatnának. A miniszter -- mint hallani -- rendeleteket, törvénymódosításokat készít elő az ágazatban, ami már meg is kapta a "salátatörvény" nevet. A háziorvoslás privatizációjának véghezvitele mellett az oly sok vihart kavart s miniszteri fejeket is követelt ágyszámcsökkentési jogszabály helyett a finanszírozás és az orvosi szakma előírásaival kívánja megteremteni az igényeknek megfelelő gyógyítókapacitások mértékét. Az általa elgondolt rendet szolgálná a kórházak akkreditálása, ami eldöntené, hogy az egyes intézményekben milyen orvosi beavatkozásokra kerülhet sor. Így van ez a világ fejlettebbik részén is.
A megelőző hat év négy minisztere átlagosan csak másfél évig koptatta a bársonyszéket. Ha továbbra is választási ciklusokban gondolkodunk, Mikolának sem jut több idő. Lehet, hogy ezért siet. Amit csak lehet, meg akar oldani, s az eddigi hírek szerint ebben több partnere van, mint ahányan ellene drukkolnak.
Mert a beteg ugyan örül, ám a cégek nem az elmaradt gyógyszeráremelésnek. A biztosító örül, a beteg bizonyára nem a szabályozott beutalási rendszernek. A kiskeresetű örül, a nála jobban keresőnek azonban csak akkor tetszik a minimálbér 40 ezer forintra emelése, ha neki is jut valamennyi belőle. Ilyenformán nem könnyű elfogadni, hogy előbb rendet, s majd azután pénzt.

Nógrádi Tóth Erzsébet -->