A minimálbér kompenzálása
Balla Jánosné: Objektív értékelés
"A minimálbér-emelés cégünknél is gondot okozott, hiszen a külföldi megrendelők nem veszik figyelembe az itteni változásokat -- hangsúlyozta a Bátor-Tex Ipari és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója. -- A munkaerő drágulása miatt félő, hogy tőlünk keletebbre viszik megrendeléseiket. A térségünkben már hallottunk olyan esetekről, hogy a minimálbér emelése miatt néhányan megszüntették magyarországi vállalkozásaikat. Vannak, akik vállalják a kockázatot, s feketén, illetve részmunkaidőben foglalkoztatnak dolgozókat. Az iparágunkat sokszor éri bírálat, hogy bérmunkából élünk, de ez egy kényszerhelyzet. A haszon ugyan kicsi, de biztos megrendelést jelent, gyorsan forog a pénz, s így biztosítani tudjuk a cég működőképességét. Tudomásul kell venni, hogy a belföldi piacon nehéz eladni a magyar ruházati termékeket, a kereskedelem előnyben részesíti az importárut. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a megélhetéshez a negyvenezer forint sem elegendő. A kormánynak azonban gondolnia kellene arra, hogy az emelés mellett egyéb változásokra is szükség lenne. Rendkívül magasak a közterhek, az infláció is nagyobb mértékű az előre jelzettnél, a forint pedig felértékelt. Jónak tartom a kamara kezdeményezését. Fontos azonban, hogy amennyiben megvalósul, akkor olyan objektív mérőrendszert alakítsanak ki, amely lehetővé teszi, hogy csak olyan vállalkozások kapjanak támogatást, melyek valóban rászorulnak."
Leviczki Imre: Áremelés
"A minimálbér-emelés cégünket is érintette, s a költségek növekedése miatt társaságunk is emelte árait -- mondta a Lebok Divatcipőgyártó és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója. -- A következő hónapokban dőlhet el, hogy a piac elfogadja-e az árváltozást. Egyelőre nem csökkentettük a létszámot, a piaci helyzet dönti el, hogy a későbbiekben esetleg szükség lesz-e rá. Gondoltunk a részmunkaidős foglalkoztatásra is, de végül is elvetettük ezt a lehetőséget. Ami az értékesítési lehetőségeket illeti, nem kedvező, hogy az alapvető élelmiszerek ára is jócskán emelkedett, félő, hogy az embereknek kevesebb pénzük marad ruházati termékek vásárlására. A szezon még nem kezdődött el, egyelőre reménykedünk, hogy kedvezően alakul az értékesítésünk. Társaságunk csak saját modelleket gyárt, hosszú távon a bérmunka nagyon kockázatos vállalkozás, ha Magyarország belép az EU-ba, ennek a konstrukciónak végleg bealkonyul. Jó ötletnek tartom, hogy a kamara a kompenzációra kidolgozott egy javaslatcsomagot, ha lehetőség lesz rá, pályázni fogunk."
Herczeg Gábor: Kényszerpályán
"Cégünket érzékenyen érintette a minimálbér emelése. Gondolni sem merek arra, mi lesz jövőre, amikor az összeg ötvenezer forintra emelkedik -- mondta a Blondel Képkeretgyártó és Bútorkészítő Kft. gazdasági igazgatója. -- Speciális helyzetben vagyunk, hiszen termelésünk kilencven százaléka exportra kerül, s a kivitel 96 százaléka egy vevőhöz kötődik. A tervet a külföldi megrendelőtől kapjuk, így azt a bútort más piacon nem értékesíthetjük. A vevőnk viszont nem fogad el áremelést. Amikor a beruházásainkat megterveztük, nem tudtuk előre, hogy ilyen változások lesznek. A beruházáshoz létszámbővítésre is szükség volt, s ahhoz pályázaton támogatást is kaptunk, úgyhogy most kényszerhelyzetbe kerültünk. A kompenzációs lehetőséget igénybe vennénk, ha arra majd lehetőség nyílik."
Krámer Zoltán: Szürkegazdaság
"Cégünknél a minimálbér emelkedése húszszázalékos bértömeg-növekedéshez vezetett, s mivel 630 embert foglalkoztatunk, ez évi ötvenmillió forintos pluszköltséget jelent -- emelte ki a Nyírség-Hasso Kft. ügyvezető igazgatója. -- Az árban ezt nem lehet érvényesíteni. Jó néhány pékség dolgozói bérének egy részét, a pótlékokat ''zsebbe'' fizeti, így ez az intézkedés a szürkegazdaságot erősíti, az emberek kényszerből feláldozzák a biztonságukat. Leépítést nem hajtottunk végre, január elsejétől rendeztük a fizetéseket, a minimálbér emelésének hatására a többi kategóriában is változtatni kellett. Szakképzett munkaerőre még szükségünk lenne, de a feketegazdaságnak nagy az elszívó hatása. A kamara kezdeményezéséről örömmel hallottam, ha lehetőség lesz rá, akkor jelentkezünk."
Postás László: Piaci háttér
"Cégünk számára nem jelentett kivédhetetlen problémát a minimálbér emelése, köszönhetően elsősorban annak, hogy biztos piaci háttérrel bírunk -- mondta a Szolnoki Minőségi Szabó Ruhaipari Kft. ügyvezető igazgatója. -- Ugyanakkor tudom, hogy a környéken több ruhaipari vállalkozás is bezárta kapuit, a munka nélkül maradt dolgozók közül többen nálunk is állást kerestek, s voltak, akiket felvettünk közülük. Csak olyan dolgozókat foglalkoztatunk, akik a normát teljesíteni tudják. A többi textilipari céghez képest kedvezőbb helyzetben vagyunk, hiszen a Magyar Honvédség részére készítünk ruhákat, a megrendelést pályázat útján nyertük el. A kamara javaslatával egyetértek, a legrászorultabb vállalkozásoknak kompenzációra van szükségük. A textilipar -- ahol a mezőgazdaság mellett a legalacsonyabbak a bérek -- kormányzati támogatásra, például adókedvezményre is rászorul. Ennek hiányában félő, hogy az ágazat ellehetetlenülhet. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egyéb költségek -- például energia -- is drasztikusan emelkedtek."
Magyar Sándor: Kormányzati támogatás
"Cégünk ezeregyszáz csökkentett munkaképességű dolgozót foglalkoztat, s számunkra létkérdés, hogy a bérmunkakapcsolataink megmaradjanak -- hangsúlyozta a Kun-Rehab Kft. ügyvezető igazgatója. -- Szerencsére ''három lábon állunk'', s a megrendelőink között volt olyan, amelyiknél sikerült az árat módosítani. A termelékenységet is javítani tudtuk, így nem kényszerültünk létszámleépítésre. Az ötvenezer forintos határ újabb problémát jelent majd, de remélem, hogy kormányzati támogatásra is számíthatunk.
