Balla Jánosné: Objektív értékelés
"A minimálbér-emelés cégünknél is gondot okozott, hiszen a külföldi megrendelők nem veszik figyelembe az itteni változásokat -- hangsúlyozta a Bátor-Tex Ipari és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója. -- A munkaerő drágulása miatt félő, hogy tőlünk keletebbre viszik megrendeléseiket. A térségünkben már hallottunk olyan esetekről, hogy a minimálbér emelése miatt néhányan megszüntették magyarországi vállalkozásaikat. Vannak, akik vállalják a kockázatot, s feketén, illetve részmunkaidőben foglalkoztatnak dolgozókat. Az iparágunkat sokszor éri bírálat, hogy bérmunkából élünk, de ez egy kényszerhelyzet. A haszon ugyan kicsi, de biztos megrendelést jelent, gyorsan forog a pénz, s így biztosítani tudjuk a cég működőképességét. Tudomásul kell venni, hogy a belföldi piacon nehéz eladni a magyar ruházati termékeket, a kereskedelem előnyben részesíti az importárut. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a megélhetéshez a negyvenezer forint sem elegendő. A kormánynak azonban gondolnia kellene arra, hogy az emelés mellett egyéb változásokra is szükség lenne. Rendkívül magasak a közterhek, az infláció is nagyobb mértékű az előre jelzettnél, a forint pedig felértékelt. Jónak tartom a kamara kezdeményezését. Fontos azonban, hogy amennyiben megvalósul, akkor olyan objektív mérőrendszert alakítsanak ki, amely lehetővé teszi, hogy csak olyan vállalkozások kapjanak támogatást, melyek valóban rászorulnak."
Leviczki Imre: Áremelés
"A minimálbér-emelés cégünket is érintette, s a költségek növekedése miatt társaságunk is emelte árait -- mondta a Lebok Divatcipőgyártó és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója. -- A következő hónapokban dőlhet el, hogy a piac elfogadja-e az árváltozást. Egyelőre nem csökkentettük a létszámot, a piaci helyzet dönti el, hogy a későbbiekben esetleg szükség lesz-e rá. Gondoltunk a részmunkaidős foglalkoztatásra is, de végül is elvetettük ezt a lehetőséget. Ami az értékesítési lehetőségeket illeti, nem kedvező, hogy az alapvető élelmiszerek ára is jócskán emelkedett, félő, hogy az embereknek kevesebb pénzük marad ruházati termékek vásárlására. A szezon még nem kezdődött el, egyelőre reménykedünk, hogy kedvezően alakul az értékesítésünk. Társaságunk csak saját modelleket gyárt, hosszú távon a bérmunka nagyon kockázatos vállalkozás, ha Magyarország belép az EU-ba, ennek a konstrukciónak végleg bealkonyul. Jó ötletnek tartom, hogy a kamara a kompenzációra kidolgozott egy javaslatcsomagot, ha lehetőség lesz rá, pályázni fogunk."
Herczeg Gábor: Kényszerpályán
"Cégünket érzékenyen érintette a minimálbér emelése. Gondolni sem merek arra, mi lesz jövőre, amikor az összeg ötvenezer forintra emelkedik -- mondta a Blondel Képkeretgyártó és Bútorkészítő Kft. gazdasági igazgatója. -- Speciális helyzetben vagyunk, hiszen termelésünk kilencven százaléka exportra kerül, s a kivitel 96 százaléka egy vevőhöz kötődik. A tervet a külföldi megrendelőtől kapjuk, így azt a bútort más piacon nem értékesíthetjük. A vevőnk viszont nem fogad el áremelést. Amikor a beruházásainkat megterveztük, nem tudtuk előre, hogy ilyen változások lesznek. A beruházáshoz létszámbővítésre is szükség volt, s ahhoz pályázaton támogatást is kaptunk, úgyhogy most kényszerhelyzetbe kerültünk. A kompenzációs lehetőséget igénybe vennénk, ha arra majd lehetőség nyílik."
Krámer Zoltán: Szürkegazdaság
"Cégünknél a minimálbér emelkedése húszszázalékos bértömeg-növekedéshez vezetett, s mivel 630 embert foglalkoztatunk, ez évi ötvenmillió forintos pluszköltséget jelent -- emelte ki a Nyírség-Hasso Kft. ügyvezető igazgatója. -- Az árban ezt nem lehet érvényesíteni. Jó néhány pékség dolgozói bérének egy részét, a pótlékokat ''zsebbe'' fizeti, így ez az intézkedés a szürkegazdaságot erősíti, az emberek kényszerből feláldozzák a biztonságukat. Leépítést nem hajtottunk végre, január elsejétől rendeztük a fizetéseket, a minimálbér emelésének hatására a többi kategóriában is változtatni kellett. Szakképzett munkaerőre még szükségünk lenne, de a feketegazdaságnak nagy az elszívó hatása. A kamara kezdeményezéséről örömmel hallottam, ha lehetőség lesz rá, akkor jelentkezünk."
Postás László: Piaci háttér
"Cégünk számára nem jelentett kivédhetetlen problémát a minimálbér emelése, köszönhetően elsősorban annak, hogy biztos piaci háttérrel bírunk -- mondta a Szolnoki Minőségi Szabó Ruhaipari Kft. ügyvezető igazgatója. -- Ugyanakkor tudom, hogy a környéken több ruhaipari vállalkozás is bezárta kapuit, a munka nélkül maradt dolgozók közül többen nálunk is állást kerestek, s voltak, akiket felvettünk közülük. Csak olyan dolgozókat foglalkoztatunk, akik a normát teljesíteni tudják. A többi textilipari céghez képest kedvezőbb helyzetben vagyunk, hiszen a Magyar Honvédség részére készítünk ruhákat, a megrendelést pályázat útján nyertük el. A kamara javaslatával egyetértek, a legrászorultabb vállalkozásoknak kompenzációra van szükségük. A textilipar -- ahol a mezőgazdaság mellett a legalacsonyabbak a bérek -- kormányzati támogatásra, például adókedvezményre is rászorul. Ennek hiányában félő, hogy az ágazat ellehetetlenülhet. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egyéb költségek -- például energia -- is drasztikusan emelkedtek."
Magyar Sándor: Kormányzati támogatás
"Cégünk ezeregyszáz csökkentett munkaképességű dolgozót foglalkoztat, s számunkra létkérdés, hogy a bérmunkakapcsolataink megmaradjanak -- hangsúlyozta a Kun-Rehab Kft. ügyvezető igazgatója. -- Szerencsére ''három lábon állunk'', s a megrendelőink között volt olyan, amelyiknél sikerült az árat módosítani. A termelékenységet is javítani tudtuk, így nem kényszerültünk létszámleépítésre. Az ötvenezer forintos határ újabb problémát jelent majd, de remélem, hogy kormányzati támogatásra is számíthatunk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.