BUX 42,896.59
+2.36%
BUMIX 3,980.35
+0.50%
CETOP20 1,992.63
+1.63%
OTP 10,775
+1.84%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+3.46%
+0.56%
+0.20%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
0.00%
0.00%
+0.46%
OPUS 194.2
+0.52%
+5.88%
-0.61%
0.00%
+5.87%
OTT1 149.2
0.00%
+3.05%
MOL 2,870
+1.27%
-0.75%
ALTEO 2,380
-0.42%
0.00%
+3.83%
EHEP 1,465
-10.94%
-0.70%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.11%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
+0.37%
+3.45%
0.00%
-0.31%
+10.71%
GOPD 12,700
+40.80%
OXOTH 3,740
+1.08%
+0.45%
NAP 1,228
+0.16%
+22.22%
-0.96%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Tajvan a pókhálóban

A kínai--amerikai kereskedelmi forgalom tavaly 116 milliárd dollár volt, amiből Peking 83 milliárdos többletet könyvelhetett el; a Kínába irányuló közvetlen amerikai tőkebefektetés meghaladta a 8 milliárd dollárt. A kínai--tajvani kereskedelem 25 százalékkal bővült, igaz, ebből a "szakadár sziget" 27 milliárd dolláros többletet profitált; a tajvani közvetlen beruházások Kínában 108 százalékkal bővültek, holott a szigeten hivatalosan a "nyugalom, csak semmi sietség" expanziós politika érvényesül a szárazfölddel kapcsolatban. Tajpejben épp májusra ígérték e politika felülvizsgálatát, a nagyobb engedékenység jegyében; az amerikai--kínai légi incidens keltette feszültség miatt halasztást jelentettek be, ami nem annyira törlési szándékot jelez, mint inkább azt, hogy nyugalmasabb időkre várnak.
Ezeknek a számoknak az ismeretében nem venném komolyan a kínai hadsereg lapjának "katasztrofális következményeket" vizionáló vezércikkét, amely abból az alkalomból íródott, hogy Washington bejelentette: a legkorszerűbb Aegis radarrendszerrel felszerelt rombolók helyett kevésbé modern eszközöket szállít Tajvannak -- évek múlva. De szállít. Az évtizedek óta kialakult forgatókönyv szerint Peking nem is tehet mást, mint hogy tiltakozzék. Az újabb szerint pedig az is törvényszerűnek látszik, hogy a hadsereg kicsit erősebben hallassa a hangját, mint az korábban megszokott volt. Már az április 1-jei légi incidens is megmutatta, hogy a kínai fegyveres erők új helyet követelnek maguknak a nap alatt. A magyarázat: Pekingben őrségváltás van előkészületben.
Tajpej ugyan nem kapta most meg a kért korai előrejelző radarberendezést, hozzájuthat viszont tengeralattjárókat észlelő vadászgépekhez, és Bush elnök megígérte, fenyegetettség esetén az Aegisek is mehetnek. Vagyis (felemás formában) új életre kelnek az amerikai--tajvani hivatalos katonai kapcsolatok. Amit Kína tényként kezel és elítél; Washington inkább lagymatagon cáfol. Ezzel Tajvan ismét belegabalyodott a nagyhatalmi pókhálóba.
Bush pontosan aszerint járt el, amit választási kampányában hirdetett: Peking nem stratégiai szövetséges, hanem stratégiai ellenfél (nem ellenség). A Csendes-óceán térségében új játszma kezdődött a fehér házi váltással. Az USA itt is tudatosítani kívánja szuperhatalmi helyzetét, míg Kína a medence nyugati felét saját beltengerének tekinti. Washington egyfelől az egykori "féken tartáshoz" hasonló gyakorlati katonapolitikát készít elő Kínával szemben, másfelől kénytelen tekintettel lenni az 1,2 milliárdos piacra és a szinte korlátlan befektetési lehetőségekre.

Szalay Hanna-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek